Hetven éve hunyt el a győri diakonissza, Molnár Mária (3. rész)

A magyar református egyház első misszionáriusnőjeként, Molnár Mária 1928-ban került Mánusz szigetére. A második világháború kitörése után is a pápuákat szolgálta, de egyre nehezebb körülmények között. Az utolsó hírek 1943 márciusából származnak róla: „Mária testvért a japánok a többi misszionáriussal együtt elvitték. Nekünk úgy mesélték, hogy visszaviszik őket Németországba.” – mesélték a bennszülöttek. Mi történt ezután Molnár Máriával?

 

Kivégzés az Akikaze fedélzetén

             A japánok 1943 elején súlyos vereségeket szenvedtek, amelyek megpecsételték a szigetvilágban tartózkodó európaiak sorsát. Kémkedéssel vádolták meg őket, és elhatározták, hogy összegyűjtik a misszionáriusokat Rabaulban, a japánok hadifogolytáborában. Ennek értelmében – felsőbb utasításra – 1943. március 16-án az Akikaze nevű torpedóromboló fedélzetére vezették valamennyiüket, és elindultak. Másnap Új Írország szigeténél megálltak, az Akikaze fényjeleket adott le, mire egy kis hajó indult el a partról. Utasai „lezárt parancsot” adtak át a torpedóromboló kapitányának, aki azonnal közölte a tisztjeivel az abban leírtakat. Egyikük így emlékezett vissza erre a pillanatra: „Sabe kapitány parancsot kapott amikor megálltunk, hogy a foglyokat ki kell végezni. Sabe és társa sápadtak voltak és zavartak. Nem értették a parancsot. Minden tisztet a parancsnoki hídra rendeltek…Mindnyájan meg voltunk döbbenve, de mivel katonai parancs volt, nem volt más választásunk, meg kellett kezdeni az előkészületeket…”

            A foglyokat egyenként végezték ki, majd a vízbe dobták őket, köztük Molnár Máriát is. Először a férfiakat gyilkolták le, majd a nőket, és a gyermekeket. Három óra öldöklést követően Sabe összehívta a hajó legénységét és a következő szavakkal figyelmeztette őket: „A külföldieket felülről kapott parancsra kellett megölnünk, felettébb sajnálatos esemény volt. Partraszállás után sem bajtársaitoknak, sem barátaitoknak, egyáltalán senkinek sem szabad említeni a történteket.”

 

A parancs

             Amikor Sabe Rabaulba, a főhadiszállásra érkezett, részletesen beszámolt arról, mi történt az Akikaze fedélzetén: „Ha még egyszer ilyen parancsot kapok a főhadiszállásról, nem teljesítem.” Erre a vezérkari tiszt, Mikawa felkiáltott: „Micsoda? Megölték őket?” Mikawa nem tudott a parancsról, és a mészárlás híre teljesen felzaklatta. Miután lecsillapodott, megegyezett a kapitánnyal arról, hogy senkinek sem beszélnek a kivégzésről. Sabe ezt követően visszatért az Akikazéra, és másnap elindult egy távoli támaszpont felé. Egyik tisztje, Kai hadnagy a szárazföldön maradt és jelentést tett az öldöklésről. Nem sokkal később, 1943 augusztus elején a torpedórombolót bombatalált érte, és Sabe is életét vesztette.

            Valójában mi történt? – merülhet fel a kérdés. A vizsgálatok során kiderült, hogy egy hamisított parancsot adtak át Sabe kapitánynak. De ki lehetett az a becstelen, aki ilyet tett? Erre a kérdésre a mai napig nem lehet biztos választ adni; továbbá rejtély marad az is, hogy miért mészárolták le a misszionáriusokat. Talán a kémkedés gyanúja miatt kellett meghalniuk? Vagy a kivégzés „kegyetlenségre edző gyakorlat” volt az újoncok számára? Nem tudhatjuk! Annyi bizonyos, hogy Sabe kapitánynak meg kellett volna győződnie a parancs hitelességéről, valamint ki kellett volna derítenie, kitől érkezett az utasítás.

 

Hol van Molnár Mária?

             Mivel az Akikazén 1943 márciusában történtekről csak egy-két japán tiszt, illetve katona tudott; Molnár Mária tartózkodási helye ismeretlen volt a misszió számára. Senkit nem informáltak arról, hol tartózkodik, milyen állapotban van. A győri diakonissza után az Amerikai Magyar Reformátusok Egyesülete indított nyomozást a Vöröskereszt segítségével 1944 tavaszán. Ekkor már a szigeteken amerikai, illetve ausztrál katonák tartózkodtak. Mivel a kutatás semmilyen eredménnyel nem járt, Antal Árpád tábori lelkészhez fordultak segítségért, aki a Csendes-óceán vidékén szolgált. Ő elhatározta, meglátogatja azokat a bennszülötteket, akikről Mária gondoskodott, és tőlük próbált információkat gyűjteni. Sajnos, a pápuák nem tudtak neki segíteni, csupán megerősítették azt a tényt, hogy Miszisz Molnárt elvitték a japánok, és azóta semmit sem hallottak felőle. Ezt követően Antal Árpád nem folytatta a nyomozást, csak a háború befejezése után foglalkozott újra az üggyel: a japánok fogságába került személyek között kereste a hölgyet, de nem találta. A titokra 1946 végén derült fény, amikor Kai japán hadnagy egy ausztrál őrnagynak elmesélte, mi történt az Akikaze fedélzetén. Ezen hír napvilágra kerülése után az amerikai magyarok református lapjában megjelent egy cikk az alábbi címmel: „Megrendítő hírek a mánuszi hittérítő tragikus haláláról. A magyar hittérítő is a kegyetlen háború áldozata lett.” Az írásból idézzük az alábbi sorokat: „Az utolsó baljós hír az volt, hogy nem szerepel a japán hadifoglyok listáján. Most már tudjuk, hogy miért nem találta meg Antal Árpád lelkészünk a nevét a hadifoglyok között…Nagyon fáj a szívünk, hogy ilyen rossz hírt kell közölnünk Molnár Mária barátaival, éppen karácsonykor.”

            Magyarországon 1947-ben közölték hivatalosan Mária halálhírét. A sors különös eseménye, hogy Budapesten az a püspök jelentette be a szomorú eseményt, aki 1927-ben felszentelte és útjára bocsátotta. Ravasz László prédikációjában megemlékezett Molnár Máriáról, és követendő példaként állította személyiségét a felszentelendő lelkészek elé.

 

A mártírok emlékműve őrzi a győri hölgy nevét Lugosban

 

A mártírok emlékműve őrzi a győri hölgy nevét Lugosban

 A Miszisz emléke

             Molnár Mária különleges jelensége volt korának. Érzékeny, az emberek felé nyitott természetével könnyen tudott kapcsolatokat teremteni. Valószínűleg ez is hozzásegítette őt ahhoz, hogy szót értsen a pápuákkal, és elfogadják ápolójuknak, nevelőjüknek, illetve a hit terjesztőjének. Soha nem volt számára teher a misszionáriusi szolgálat, és szabadsága alatt is csak a „feketéire” tudott gondolni. Emléke még ma is él a szigetvilágban! Amikor Balázs Dénes világjáró geográfus 1976-ban Új-Guineában járt, felkereste azokat a szigeteket, ahol Mária tevékenykedett. Még beszélhetett olyan emberekkel, akik személyesen is ismerték a hölgyet. Kivétel nélkül szeretettel gondoltak rá, sőt az egyikük még az evőeszközeit is megőrizte. Mária házát azonban – amely mindig nyitva állt a bennszülöttek előtt, és ahol tanította a gyermekeket, felnőtteket, valamint kezelte a betegeket – már nem tudták megmutatni. Az idő enyészetévé vált. Csupán néhány virágzó, sárga liliom maradt meg otthonának egykori virágoskertjéből. Emlékét azonban másként is őrzik a szigeten: egy fekete márványtáblán  szerepel a neve, azon misszionáriusok között, akik egy japán katonai akcióban vesztették életüket 1943. március 17-én. Továbbá, egy 1958-ban lányok részére alapított bentlakásos diákotthont is elneveztek Molnár Máriáról, Lugosban.

            Hazánkban is tisztelettel adóznak Molnár Mária előtt. Cegléden a Református Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthont nevezték el róla, Sárospatakon pedig a pápuáktól származó emléktárgyait őrzik. Győrben 1993 óta látható egy tábla a szabadhegyi református templom bejáratánál, amely a győri diakonissza emlékét őrzi. 2011-ben születésének 125. évfordulója alkalmából szülővárosában, Várpalotán tartottak konferenciát a tiszteletére, 2013-ban pedig halálának 70. évfordulója ad alkalmat megemlékezésekre. 

 

Dancsecz Mónika

Gyász
„Beteg teste elpihent már, de lelke még velünk jár. Mert nem hal meg, kit eltemetnek, örökké él, kit igazán szeretnek. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, vejem, apósunk, testvérem, sógorunk, nászunk, rokonunk és ismerősünk, KROMSZIÁN ISTVÁN életének 62. évében méltósággal viselt, súlyos betegségben elhunyt. Temetése 2019. szeptember 25-én, szerdán 17 órakor lesz az Écs-hegyi temetőben. Előtte engesztelő szentmisét 16.15 órakor mondatunk a helyi templomban. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
„Beteg teste elpihent már, de lelke még velünk jár. Mert nem hal meg, kit eltemetnek, csak az, kit elfelednek. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZABÓ FERENC órásmester életének 80. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. szeptember 26-án 15 órakor lesz a csornai Szent Antal-temetőben. Gyászoló család
„Csak az hal meg, kit elfelednek, örökké él, akit igazán szeretnek. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesapánk, nagyapánk, dédapánk, apósunk és rokonunk, BALOGH GÉZA életének 98. évében csendesen elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2019. szeptember 27-én, pénteken 15 órakor lesz a fertőszéplaki temetőben. Előtte, 14.30 órakor engesztelő szentmisét mondatunk lelki üdvéért a helyi templomban. Szeretnénk megköszönni a fertőszentmiklósi idősek otthona dolgozóinak lelkiismeretes munkáját, és ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Gyászoló család
„Egész életeden át szívesen dolgozva, szerényen éltél, most bánatot ránk hagyva, csendesen elmentél. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZALAI LAJOS méhész életének 87. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. szeptember 26-án, csütörtökön 13 órakor lesz a révfalui temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és emléke előtt egy szál virággal adóznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Egész életeden át szívesen dolgozva, szerényen éltél. Most bánatot ránk hagyva, csendesen elmentél. Örök álom zárta le drága szemed, megpihenni tért két dolgos kezed: isten veled! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KISS JÓZSEFNÉ szül. Győrik Erzsébet, a Kühne üzemgazdasági osztályának volt dolgozója, később önálló öntödevezető 2019. szeptember 16-án, 85 éves korában csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása szeptember 25-én, szerdán 15 órakor lesz az óvári temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Gyászolják: lányai, veje, unokái és dédunokái
„Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, örök álmát őrizze béke és nyugalom.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, testvérem és rokonunk, SZÁNTÓ OTTÓ 76 éves korában betegségben elhunyt. Hamvasztás utáni, engesztelő szentmisével egybekötött búcsúztatása 2019. szeptember 25-én 15 órakor lesz a kapuvári Szent Kereszt-temető kápolnájában. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Szeretett halottunktól egy szál virággal búcsúzzanak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Szerető szíveddel oly sokat adtál, Isten kegyelméből most megváltást kaptál. Tested pihen csak az anyaföld mélyében, emléked tovább él szeretteid szívében. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Drága Feleségem, Édesanyánk, Nagymamánk és Rokonunk, VEÉR GYÖRGYNÉ szül. Szombathelyi Gizella életének 86. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. szeptember 27-én, pénteken 14 órakor lesz a győr-nádorvárosi köztemető régi ravatalozójában. Előtte engesztelő szentmise 13 órakor kezdődik a Szentlélek-templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló szerettei
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szeretett Édesanyánk, Nagymamánk, Testvérem, Anyósunk és Rokonunk, NAGY IMRE TIBORNÉ szül. KATONA IRÉN volt bölcsődevezető, győrszentiváni lakos életének 78. évében hosszan tartó betegség után, csendesen elhunyt. Temetése 2019. szeptember 27-én, pénteken 16 órakor lesz a győrszentiváni régi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MALLINERICH GIZELLA életének 76. évében elhunyt. Temetése 2019. szeptember 25-én, szerdán 15 órakor lesz a bezenyei temetőben. Előtte engesztelő szentmise 14 órakor lesz a helyi templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KEMÉNY KÁLMÁNNÉ Bedi néni életének 85. évében elhunyt. Temetése 2019. szeptember 25-én, szerdán 15 órakor lesz a lázi temetőben. Előtte engesztelő szentmisét 14.15 órakor mondatunk a helyi templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesapánk, fiam, nagyapánk, testvérünk, apósunk és rokonunk, TÓTH TAMÁS PÉTER életének 60. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. szeptember 25-én, szerdán 14 órakor lesz a győr-nádorvárosi új köztemetőben, a sírjánál. Kérjük a megjelenteket, hogy egy szál virággal adózzanak emlékének. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik gyászunkban velünk éreznek. Gyászoló család
100 éve született a MÁVDAC tiszteletbeli örökös elnöke, BÉKÉS FERENC Emlékedet megőrizzük. Családod és DAC Baráti Kör
Fájó szívvel emlékezünk SZEMETHY IMRE halálának 2. évfordulójára. Fogtam a kezed és néztem az arcod, de hiába kértelek...feladtad a harcot. Szíved megállt, az enyém apró szilánkokra tört. Mérhetetlen fájdalmamba beleremegett a föld. Nem tehettem semmit...meredten néztem, ahogy drága lelked elveszik a fényben. Egyetlen vigaszom, hogy odafenn vársz rám, és együtt repülünk majd az angyalok szárnyán! Elnem múló fájdalommal: feleséged, lányid, vejeid és az unokák
Hálás szívvel mondunk köszönetet a Kazinczy Ferenc Gimnázium IV.E osztályának, hogy osztálytalálkozójuk alkalmából HORVÁTH PÉTERRŐL megemlékeztek. Gyászoló szerettei
Köszönetet mondunk azoknak az osztálytársaknak és osztályfőnöknek akik 30. érettségi találkozójukon megemlékeztek HAUCK PIROSKÁRÓL Szülei, fia és testvére