Kisalföld logö

2018. 12. 15. szombat - Valér -2°C | 0°C Még több cikk.

Trend: istenhit és babona

A vallásosság reneszánszát éli a társadalmi, gazdasági és kulturális modernizáció, a tudomány térhódítása idején. Ez nem a XXI. század magyar ellentmondása, hanem világjelenség. A shoppingolás, a márkahűség, a wellnessezés a fiatalok körében terjedő új vallásosság egy-egy megnyilvánulása – véli Máté-Tóth András teológus, akivel az egyházi ünnepek szerepéről, a ráhangolódás jelentőségéről is beszélgettünk.
Az új bevásárlóközpontok, a vásárlói zarándoklatok célpontjai már küllemükben is a templomokat idézik. Fotók: Karnok Csaba
Megatrend a vallásosság reneszánsza. Ez olyan világjelenség, mint például a radikális életkor-növekedés, vagy a technológiai bumm. A vallásosság globális újjáéledésének sokféle okát tárta föl a tudomány. Például: az önazonosság régi keletű forrásai és a világ hatalmi rendszerei összeomlottak. Az emberek a városokba költöztek és elszakadtak gyökereiktől, s rengeteg idegennel kerülnek kapcsolatba. E helyzetben új, valamiféle magasabbrendű magyarázatot keresnek arra, hogy mi az ember célja az életével, hova tartozik a világban. Különösen igaz ez a közép-kelet-európai régióra, ahol elbukott a kommunizmus, ahol a korábban mindenható ideológia helyébe a vallásosság hagyományos és újszerű formái lépnek.

Sztárok, bálványok

Középkori vallási hagyományok, babonák élednek újjá, különösen a fiatalok körében. Népszerűek például a zarándoklatok. De a külsőségeikben az ilyen egyházi találkozókra emlékeztető olyan tömegrendezvények is, mint például a hazai Sziget-fesztivál. De az egyre hatalmasodó sztárkultusz is fölfogható vallási idolként, vagy bálványimádásként. Hasonló módon befolyásolja a kamaszok egész életvitelét, ösztönöz például tanulásra és spórolásra a márkahűség, egy-egy „menő cucc" megszerzésének vágya. Sőt: a vallási rítust mintázza, mert strukturálja az időt és a teret, s a hétvégéket „spirituális tartalommal" ruházza föl a bevásárlási szertartás, a shoppingolás. Erre hangol a bevásárlóközpont külleme is: gondoljunk csak a templomszerű tornyokra, a fényben úszó csarnokokra és kupolákra, a kirakatokra mint szentségtartókra. Vagy ott a wellnessezés divatja, ami „megadja az élet értelmét", miközben valamiféle megtisztulási szertartáshoz, lelki gyakorlathoz is hasonlatos.

Az újszerű vallási jelenségekből, a fiatalok életmódjának vallásos vetületeiből az is következik, hogy a vallásról való beszéd nem csak a hagyományosan elkötelezett, a jelenséget belülről szemlélő és magyarázó csoport, a teológusok kiváltsága. A társadalom vallási dimenzióinak vizsgálatával többféle tudomány művelői is foglalkoznak.

Mintha a földön megvalósuló mennyország lenne a pláza
Világnézeti koktél


Ma már nem hívők vagy ateisták, hanem inkább „erős világnézetűek" kontra „maguk módján vallásosak" csoportjára bontható a társadalom. Valamennyi vallásban feltámadtak a fundamentalista (modernségellenes) mozgalmak, amelyek a vallási doktrínák (követelmények) és intézmények harcias-erőszakos megtisztítása mellett szállnak síkra. Ugyanakkor a nagy vallási hagyományokat újjáélesztő csoportokhoz hasonlóan „erős világnézetűnek" nevezhetők a neokreacionizmus (a leegyszerűsített-modernizált teremtéstörténetet hirdető anti-darwinisták), vagy a szcientizmus (tudományos világszemlélet) hívei, de a neopogányok, a neosámánisták is. Az elkötelezett csoportok valamelyikéhez tartozik minden negyedik magyar – véli Máté-Tóth András.

A Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője becslése szerint azonban a többség, az emberek háromnegyede elutasítja ugyan az egyházias vallásosságot, de a világnézeti szabadság művelőjeként (vagy műveletlen élvezőjeként) a különböző kultúrák és vallások elemeit saját ízlése szerint keverve alakítja ki a maga „világnézeti koktélját". Ők azok, akik „a maguk módján" vallásosak. De az ünnep közös élmény, mert olyan atmoszférát hoz a mindennapokba ékelődve, mely segít rácsatlakozni az állandóságokra, erősíti az érzést: mégis otthon vagyunk e világban.

Ezoterikát vizsgálva

Saját arccal rendelkezik a posztszocialista régió az elmúlt tíz év vallási-egyházi fejlődése, illetve az úgynevezett kelet-európai reformrégión belüli változások eredményeként – összegzi a szegedi alkalmazott vallástudományi kutatócsoport tíz éve tíz országban kezdett vizsgálatának eredményét Máté-Tóth András. A teológus rámutat: itt a vallási intézmények iránti bizalom nagyobb, mint Európa más régióiban, s térségünkben a vallási és a nemzeti identitás összefonódik. Változik a vallási és egyházi kérdésekről való gondolkodás, ezért a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszéke nem csupán a magyarországi vallási intézményekkel foglalkozik, hanem az ezoterikával, az új vallási jelenségekkel is.


Népi szokások, legendák

Az egyházi jellegű jeles napokhoz a parasztság újabb szokásokat fűzött, melyek néha csak lazán kapcsolódtak az egyházi ünnephez. Például a magyar Luca napja szokások jó részének semmi köze a római katolikus Lucia-kultuszhoz. A december 13-án ünnepelt római katolikus szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak. A legendák szerint előkelő szicíliai családból származott, fiatalon felvette a keresztény vallást. Szűzességet fogadott s mártírhalált halt; egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a kérő oly szépnek talált. Neve a fény (lux) szóval áll kapcsolatban. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A néphit szerint a nevenapján végzett munkák (fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés, meszelés) tilalmainak megszegőit megbüntette. A Luca-búzától kezdve a Luca-székig sokféle szokás kötődik e naphoz. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Madár-

eleséget osztanak

A Magyar Vadászkamara megyei területi szervezete téli madáretető akciót indított. A kezdeményezés… Tovább olvasom