Kisalföld logö

2019. 01. 20. vasárnap - Fábián, Sebestyén -4°C | 2°C Még több cikk.

OGY - Orbán magyar Magyarországot akar, az MSZP meg valódi kérdésekről szóló konzultációt

A családpolitika továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad - mondta Orbán Viktor.
21:30

Minden parlamenti párt egyetértett az ukrán nemzetiségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvényének elítéléséről szóló határozati javaslat elfogadásával.

Fidesz: nemzeti minimum lett a magyarokért való kiállás

Pánczél Károly, a Fidesz vezérszónoka a határozati javaslat általános vitájában hangsúlyozta, hogy nemzeti minimum lett az elszakított országrészek magyarjaiért való kiállás, és örvendetes, hogy a 2004. december 5-i népszavazástól eljutottak idáig.

Elmondta még, hogy bántó az ukránok nemzetiségi nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó törvénye, mert Magyarország mindig támogatta az ukrán törekvéseket. Magyarország mindig Ukrajna mellett volt, 800 milliós humanitárius segélyt küldött az ukránoknak, ha kellett mindig segített - fogalmazott.

Ukrajna visszafordult az integráció útjáról, mivel a törvénnyel felrúgják a Magyarország és Ukrajna közti kétoldalú alapszerződést, lépésre kényszerítik a magyar kormányt, saját alkotmányukkal is ellentétes szabályt hoztak - sorolta Pánczél Károly.

A képviselő jelezte továbbá: Európa integrációjában vesznek részt akkor, amikor egy ilyen figyelemfelhívó határozatot fogadnak el.

Jobbik: nem méltó egy Európába igyekvő országtól egy ilyen törvény

Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szintén azzal kezdte felszólalását, hogy megemlítette a konszenzust a témában. Azzal folytatta, hogy a lépés sem formájában, sem tartalmában nem méltó egy olyan országtól, amely az uniós integrációt jelölte meg célként.

Hangsúlyozta: a törvény ellentétes az ország saját alkotmányával, a Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodással, és a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségvállalásokkal is.

A képviselő szerint "sunyi" lépés volt az ukránoktól, mert kivárta a vízummentességről szóló döntést, és csak azt követően nyújtották be ezt a javaslatot, ezzel hátba szúrta azokat, akik támogatták az országot az integrációs folyamatban. "Ezzel Ukrajna önsorsrontó pályára lépett" - fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy a nyugati világ szégyene is a meghozott törvény, mert az egyéni jogokra mindig nagy hangsúlyt fektetnek, de a kollektív jogokért soha nem állnak ki olyan harciasan.

A képviselő bírálta a kormányt azért, hogy Magyarország egyoldalú gesztusokat gyakorolt, miközben a nemzetté válás folyamatában Ukrajna nem először ment a legdurvább, asszimilációt jelentő törekvések felé.

KDNP: minden rosszban van valami jó is

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint minden rosszban van valami jó is: a jó, hogy egyetértésre jutottak a parlamenti pártok, a rossz pedig az a fenyegetés, amelyet az ukrán törvény jelent valamennyi kisebbségre nézve. Ebben az sem vigasztaló, hogy Ukrajnában a lakosság 20 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez - tette hozzá.

A volt államtitkár szerint a józan észnek is ellentmond a törvény, mert azok a fiatalok, akik nem beszélnek az anyanyelvükön, esélytelenségre vannak ítélve. Elfogadhatatlan - folytatta a képviselőnő -, hogy az ukrán partnerekkel folytatott tárgyalások során azt mondták, megoldják a kérdést, de nem tették, ezért felmerül az ukránok szavahihetősége.

Hoffmann Rózsa azt kérte, döntések el az ukránok, hogy Európához akarnak-e tartozni, de ehhez a normákat is követniük kell.

LMP: az iskola nem elválaszt, hanem összeköt

Ikotity István (LMP) amellett, hogy ismertette: a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelven folyó oktatást és bezárásra ítéli az alap- közép- és felsőfokú nemzetiségi intézményeket, azt mondta, az iskola nem elválaszt, hanem összeköt, és ez meg tudja teremteni a nemzetek közti érdekegyensúlyt.

Jelezte, hogy az LMP segítséget nyújt a kárpátaljai magyar szervezeteknek és a kormánynak is, de a segítség mibenlétét a képviselő nem részletezte. Annyit elmondott, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) kezdeményezni fogja Szél Bernadett, a párt társelnöke a jogszabály vizsgálatát.

Ikotity István szintén bírálta a kormányt azért, mert nem tudott érdeket érvényesíteni és élni a diplomáciai eszközeivel a túlzott orosz befolyás miatt.

MSZP: ereje és értéke van az egyetértésnek

Mesterházy Attila (MSZP) szintén hangsúlyozta, hogy fontos az egyetértés a külpolitikában, szerinte ereje és értéke van ennek, mert nemcsak a frakcióval rendelkező pártok, de a függetlenek is támogatják a határozati javaslatot. Ennek belpolitikai üzenete is van, fontos a választóknak, hogy látják, az Országgyűlés megtalálja a konszenzust.

Felhívta azonban a figyelmet arra is, nem volt szerencsés a kormányzati kommunikációban, hogy az ellenzéki pártok a témában tartott közös tüntetésére azt mondták, a "Soros-bérenc" pártok együtt tüntetnek. Azt kérte, hogy ebbe a témába ne keverjék bele Soros Györgyöt.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, tanulni kell, hogy milyen az, amikor valamiben egyetértenek. Ez fontos befelé, mert az országnak szüksége van az egyetértésre bizonyos témákban, és fontos nemzetközi irányban is.

A vitát Jakab István levezető elnök lezárta.

20:59

Az ellenzék a parlagfű elleni védekezésről, a devizahitelesek segítéséről, valamint a letelepedési kötvényekről tett fel további azonnali kérdéseket a kormánynak. Az Országgyűlés hétfői ülése ezt követően az ukrán oktatási törvény elleni fellépésről szóló ötpárti nyilatkozat tárgyalásával folytatódott.

A kormány több mint ezer esetben intézkedett a parlagfű miatt

A kormány szeptember közepéig 1125 esetben intézkedett a parlagfűvel szennyezet területekről szóló bejelentések után - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a szocialista Gőgös Zoltán azonnali kérdésére válaszolva.

Az MSZP képviselője kérdésében több olyan magánterület azonnali vizsgálatát kérte, amelyek szerinte több ezer hektár állami legelőt elnyerő gazdák tulajdonában áll. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a kabinet nem lép fel megfelelően a parlagfű ellen, amit elmondása alapján az is erősít, hogy "gengszterek kezébe került hortobágyi legelőkön is" másfél, kétméteres parlagfű nő.

Nagy István válaszában hangsúlyozta, a kormány idén 46,1 millió forintot szán a parlagfű elleni védekezésre, a szennyezett területek felderítését pedig légi úton is végzik.

Lázár: a kormány az adófizetők pénzén nagyvonalúan segített a devizahiteleseken

A kormány az adófizetők pénzén több alkalommal nagyvonalúan segített a devizahiteleseken - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a jobbikos Z. Kárpát Dániel azonnali kérdésére válaszolva.

Az ellenzéki politikus azt kérte számon a tárcavezetőn, hogy a kormány még mindig nem nyújtott átfogó megoldást a kérdésben, ezért hosszú távon még mindig több mint 100 ezer devizahitelest fenyeget a kilakoltatás.

Lázár János válaszában ugyanakkor kijelentette, a kormányoldal több olyan intézkedést fogadott el, amely jelentősen segített devizahitelesek milliónak. "Nem citálom ide - de megtehetném -, azokat a kérdéseket, hogy vajon a devizahitelt felvenni kötelező volt-e" - folytatta a miniszter, hozzátéve, ezt a kérdést kellő visszafogottsággal kezelik a parlamentben.

Kiemelte, minden segítségnek ára van, amelynek jó részét azok az adófizetők állják, akik nem adósodtak el ilyen formában. Lázár János megdöbbentő adatnak nevezte továbbá, hogy a már megmentett devizahitelesek 60 százaléka újra felvenne ilyen típusú hitelt.

LMP: a letelepedési kötvény tudatosan megszervezett pénzmosási szisztéma

Tudatosan megszervezett pénzmosási szisztémának nevezte a letelepedési kötvényeket azonnali kérdésében az LMP-s Demeter Márta. Az ellenzéki politikus a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárához fordulva szólt arról is, hogy szerintük az államnak 14 milliárd forintos kárt is okoztak az offshore cégekhez köthető kötvények, amelyek nemzetbiztonsági aggályokat is felvetnek, mivel szerintük nem ellenőrizték érdemben a több mint 20 ezer kötvényvásárlót.

Dömötör Csaba válaszában visszautasította a "kormányt ért, kérdésnek álcázott rágalmakat" és kijelentette, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem foglalkozik a kötvényekkel, amelyekről az Országgyűlés gazdasági bizottsága döntött korábban, és fontos szerepet játszott a magyar gazdaság finanszírozásában, amikor az még gyengébb lábakon állt. A szokásos devizakötvényeknél ugyanis sokkal kevesebb kamatot kellett kifizetni ezekben az esetekben - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, mivel a magyar gazdaság azóta erősebb lábra tudott állni, ezért ezt a megoldást ki lehet vezetni. Dömötör Csaba megjegyezte tovább, a letelepedési kötvényt vásárlók minden esetben megfelelő, többlépcsős biztonsági szűrésen estek át.

Fidesz: elfogadhatatlan az ukrán oktatási törvény

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője ismertette azt az ötpárti egyetértéssel készült határozatot, amely felszólítja az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrán parlament által elfogadott új oktatási törvényt.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, azért nem tudják elfogadni ezt a jogszabályt, mert az 80 kárpátaljai magyar oktatási intézmény sorsát pecsételné meg, ráadásul egész Ukrajnát destabilizálhatja, kezelhetetlen állapotba taszítva a már most is nehéz helyzetben lévő országot.

Mindez pedig ellentétes Magyarország érdekeivel, vagyis Ukrajna stabilitásával és azzal, hogy az ott élő magyar kisebbség megőrizhesse identitását - fejtette ki Németh Zsolt, aki jó jelként értékelte, hogy az ukrán kormány úgy döntött, kikéri a Velencei Bizottság normakontrollját. A kormánypárti politikus jelezte, nincs kétsége afelől, hogy ez a vizsgálat a magyar álláspontnak ad igazat, a szóban forgó jogszabály ugyanis biztosan ellentétes az Európa Tanács kisebbségi alapelveivel.

Magyar Levente: a szovjet időkben sem korlátozták jobban a magyarság szerzett jogait

Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában ismételten üdvözölte a témában született széleskörű összefogást, majd úgy fogalmazott: még a szovjet időkben sem volt példa arra, hogy olyan mértékben korlátozzák a magyarság alapvető megszerzett jogait, mint azt az új ukrán oktatási törvény tenné.

A tárca képviselője hangsúlyozta, a kárpátaljai magyar oktatás összeomlása az ott élő magyar közösség teljes identitásvesztésével járhat, ezért minden eszközzel fel kell lépni a jogszabállyal szemben.

Magyar Levente szólt arról is, "keserves idők" köszöntenének be a magyar-ukrán kapcsolatokba, ha hatályba lép ez a törvény, ami egyik fél érdekét sem szolgálja.

20:02

Az ukrán oktatási törvény, a tanárok képzése, és a földművelés ügye is szóba került az azonnali kérdések és válaszok órája során a parlament hétfői ülésén.

Jobbik: mit tett a magyar kormány az ukrán nyelvtörvény ellen?

Szávay István (Jobbik) az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban tett fel kérdést. Mint kifejtette: két hete tart a nemzetiségi nyelvek korlátozásával kapcsolatos vita, de Orbán Viktor nem szólalt meg az ügyben, és tudni, hogy a kormány semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a szabály elfogadását, pedig a törvény általános vitája egy éve volt, de a magyar diplomácia semmit nem tett, érdemi nyomásgyakorlás, egyeztetés sem volt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta, a kormány elvi álláspontja, hogy minden magyarnak joga van arra, hogy a magyar állam megvédje. Az elmúlt fél évben folyamatosan szorgalmazták, hogy az ukránok ne vezessék be a szabályozást, de a magyar államnak azon is dolgoznia kell, hogy korrekt kapcsolatot biztosítson a szomszédos államok országaival.

Szávay István egyetértett abban, hogy a környező országokkal fontos a jó partneri viszony fenntartása, de a magyarok érdekeit kellene az előtérbe helyezni.

Lázár János szerint Szerbia korrekt és konstruktív együttműködésben jó példát mutat. Hozzátette: a kormány minden lépését egyezteti a helyi magyarok vezetőivel, így történik ez most az ukránoknál is.

LMP: elkeserítő a tanárok helyzete

Ikotity István (LMP) a tanárok helyzete miatt szólalt fel, szerinte számos térségben "vadásznak" a tanárokra, mert a fizetés nem csábító, a munkakörülmények rosszak, a munkaidő több, mint 40 óra, egy pályakezdő 121-135 ezer forint nettó keresetet kap, amiből nem lehet megélni. Ötezer tanár hagyta el a pályát és csak 800 kezdte meg munkáját tanárként - tette hozzá a képviselő.

Lázár János miniszter azt mondta, a pedagógusi pálya hosszú éveken keresztül "vesztes" életpálya volt, 15 ezer munkahely szűnt meg és 800 iskolát zártak be. Majd 2010 után elkezdték a béremeléseket, és azt tapasztalja, hogy volt érdemi béremelés. Hangsúlyozta, hogy nem az összlétszámmal, hanem a területi különbségekkel van a gond.

Ikotity István azt fejtegette válaszában, hogy a fizetés reálértéken alacsonyabb, mint 15 évvel ezelőtt, és ezzel nem lehet dicsekedni.

Lázár János közölte: a folyamat nem zárult le, és "fájó seb", hogy a tanárok, tűzoltók, rendőrök, katonák nem tartoztak az elmúlt 25 évben a középosztályhoz.

Fidesz: hogyan vesztheti el mandátumát Czeglédy Csaba?

Szatmáry Kristóf, fideszes országgyűlési képviselő az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult Czeglédy Csaba szombathelyi szocialista képviselő ügyével kapcsolatban. Mint elmondta, a képviselőt milliárdos csalással vádolják, 2013 és 2016 között működtetett bűnszervezetet, amely 3 milliárd forinttal károsította az államot. Azt kérdezte, milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a mandátumtól való megfosztáshoz.

Völner Pál parlamenti államtitkár szerint Czeglédy Csaba tisztességből és emberségből elégtelenre vizsgázott, mivel visszatartotta több ezer diák fizetését, és ez a kár azóta sem térült meg. A képviselő mandátuma lemondással megszüntethető lenne, de ezt Czeglédy Csaba nem tette meg, ezért jogerős ítélet esetén méltatlanság miatt vesztheti el a mandátumát.

Szatmáry Kristóf válaszában megemlítette, hogy a szocialista képviselőt 2002-ben egyszer már jogerősen elítélték, arra pedig nincs esély, hogy Czeglédy Csaba lemondjon. Azt kérte a baloldali képviselőktől, hogy engedjék el képviselőtársuk kezét, és válaszoljanak arra, hogy pártfinanszírozásra jutott-e az elcsalt 3 milliárd forintból.

Völner Pál jelezte: politikai szálak is vannak az ügyben, mivel a DK-hoz és az MSZP-hez is kapcsolódik a képviselő, aki a Gyurcsány Ferenc DK-elnök cégének, az Altus Zrt.-nek is volt a jogi képviselője.

A felszólalásokat ellenzéki képviselők folyamatos bekiabálása kísérte.

KDNP: milyen az idei gabonatermés?

Földi László (KDNP) az idei gabonatermésről érdeklődött a Földművelésügyi Minisztériumnál. Mint mondta, az ország területének 57 százaléka van mezőgazdasági művelés alatt, kiemelten fontos termény a gabona, amely tavaly rekord terméssel járult hozzá az élelmiszergyártáshoz, és exportra is jutott.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy "az ország kenyere biztosított", tárolókban van a termés. Idén a tavalyi rekord után kisebb visszaesés mutatkozik, de az ötéves átlaghoz képest magasabb volt a termésátlag. Jelezte még, hogy vetőmag-előállításában is jól teljesített az ország és fontos értéke a magyar mezőgazdaságnak, hogy GMO-mentes vetőmagok vannak.

Földi László közölte, nyugalommal tölti el, hogy az ország kenyere biztonságban van.

Nagy István még hozzátette: nem volt könnyű az idei év, mert nagy volt a szárazság, termésátlagot az őszi betakarítás után lehet mondani.

20:00

A hétfői interpellációk alatt egy koraszülöttekkel foglalkozó alapítványról, a pedagógushiányról, kilakoltatásról is beszéltek a képviselők, majd áttértek az azonnali kérdések órájára.

LMP: 1,2 milliárdot kapott egy alapítvány, amelyben Lázár felesége is szerepet vállalt

Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy a Széchenyi 2020 program keretében 1,2 milliárd forintot kapott az a koraszülöttek intenzív ellátásának támogatásával foglalkozó alapítvány, amelynek Lázár János felesége az egyik kurátora. A képviselő kiemelte, hogy a megvalósíthatósági tanulmány alapján jogi szakértésre 50, mentorházak bérlésére 80, a módszertani tanulmányra pedig újabb 50 millió forintot terveznek elkölteni.

Folyik-e vizsgálat a túlárazások miatt, ha igen, akkor azt ki végzi? - tette fel a kérdést.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszként azt mondta, a képviselőnek a kérdéssel elsősorban az érintett alapítványhoz kellene fordulnia. A miniszter hozzátette, tudomása szerint a civil szervezet eddig háromszor hívta meg a politikust.

A szervezet eddig 21 millió forintot használt fel a nekik megítélt összegből, Hadházy Ákos viszont már előre kimondta az ítéletet, miután az alapítvány kuratóriumában az ő felesége szerepet vállalt - szögezte le Lázár János. A minisztérium az ügyben minden szükséges iratot meg tud mutatni - hangsúlyozta.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont megtette ezt 111 igennel, 11 nem ellenében.

Az MSZP a pedagógushiányról

Kiss László (MSZP) azt mondta, hogy a pedagógushiányt jelenleg 3-4 százalékosra becsülik, de a tartós pedagógushiány ennél nagyobb lehet. Ennek oka, hogy kudarcot vallott a kormány oktatáspolitikája, a pedagógusok számára bevezetett életpálya-modell - jelentette ki.

Mit terveznek a pedagógushiány megszüntetésének érdekében? - tette fel kérdését.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-kormányok ideje alatt 15 ezer pedagógust bocsátottak el, miközben a pályán maradóktól elvettek egyhavi bért.

A pedagóguspálya vonzóbbá tételhez a kormány 50 százalékos béremelésről döntött, a szocialisták viszont ennek az intézkedésnek is ellene szavaztak - emelte ki. Eközben a többletterheket vállaló tanárok és a magukat képzők magasabb fizetési fokozatba kerültek, ahol 30-35 ezer forinttal keresnek többet - hívta fel a figyelmet.

A választ Kiss László nem fogadta el, de a parlament 108 igennel 30 nem ellenében megtette ezt.

MSZP: mi lesz a kilakoltatási moratóriummal?

Szabó Sándor (MSZP) az igazságügyi miniszterhez intézett azonnali kérdést, amelyben a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban érdeklődött. Elmondása szerint sok olyan család van, akik önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, nem tudják fizetni a hitelt. Az adatokból azonban látszik, hogy 3500 család kilakoltatását indították el bírósági végrehajtással, ez az szám idén az első félévben 800 volt. A képviselő azt kérdezte, hány végrehajtás lehet ebben az évben.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az MSZP-SZDSZ kormány nem tett meg mindent azért, hogy gátat szabjon az eladósodási folyamatnak, ellenzékben pedig nem szavazták meg az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a magáncsődöt és s forintosítást sem. Az MSZP-t soha nem érdekelte az általa tönkretett családok sorsa. Hozzátette: a végrehajtás sok esetben nem a családok által lakott ingatlant jelöl, hanem hitel fedezetét, önmagában a végrehajtás nem jelenti azt, hogy ott lakott valaki.

Szabó Sándor nem fogadta el a választ, és jelezte: Járai Zsigmond vezette be a devizahitelezést és Kósa Lajos jelentette be, hogy államcsőd-közeli helyzet van, amelynek hatására "elszállt" a forint árfolyama.

A képviselő nem, a parlament 105 igen és 28 nem szavazattal azonban elfogadta az államtitkár válaszát.

Azonnali kérdések

Az azonnali kérdések órájában elsőként Szakács László (MSZP) emelkedett szóra, aki a Belügyminisztérium illetékesét kérdezte a Pécsen kialakult helyzetről. Elmondása szerint puccsal leváltották Páva Zsolt polgármestert és "gyámság alá helyezték", és pártbizottság irányítja a várost. Ez stratégiai kérdésekben, a város ügyeinek kérdéseiben hoz döntéseket. "Beköszöntött a tanácsrendszer Pécsen" - összegezte a politikus, majd megkérdezte, mekkora összeget vállalt át az állam Pécs adósságából, jelezve, hogy 7 milliárdos hiánya keletkezett a városnak és törvényes-e a "pártbizottság" Pécsen.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a 7,5 milliárdos hiány levezethető a szocialista városvezetésből, a közszolgáltató cégek vezetéséből. Pécstől 46 milliárd forint hitelt vettek át, de a városi cégek működése sem volt rentábilis, ezeket viszont nem vették át az adósság-konszolidáció során. Hozzátette: Páva Zsolt megválasztott polgármester, minden mandátummal fel van ruházva, a döntéseket az önkormányzati törvénynek megfelelően hozzák.

Szakács László viszonválaszába hangsúlyozta: egyetértenek abban, hogy le kell váltani a 2009-óta polgármester Páva Zsoltot, de demokratikus úton. Pécs korábban 145 ezres régióközpont akart lenni, mára elvesztette lakossága 15 százalékát és versenyképessége is nagy csorbát szenvedett.

Pogácsás Tibor viszonválasza szerint sok olyan fejlesztésbe foghat bele a város, amely a versenyképességét javítja.

18:27

A paksi bővítésről, az élelmiszerek kettős minőségéről, az alaptantervről és az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők béréről volt szó az Országgyűlés hétfői ülésén, az interpellációk során.

LMP: melyik gazdaságot erősíti a paksi bővítés?

Schmuck Erzsébet (LMP) azon aggodalmának adott hangot, hogy a paksi bővítés inkább szolgálja az orosz gazdaság érdekeit, mint a magyarét. Kijelentette: A beruházáson 3-4 ezer ember dolgozik majd, főleg vendégmunkások.

Kifogásolta, hogy a kormánynak nincs beleszólása abba: mely vállalatok kapcsolódjanak be a munkába. A magyar gazdaság oroszok általi újragyarmatosításának nevezte a beruházást.

Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár közölte: mindössze néhány szereplő van a világon, amely végig tud vinni egy ilyen projektet, így az építéshez szükség van külföldi vállalatokra. Ezért felel a fővállalkozó a teljes projekt megvalósításáért.

Hazai vállalatok 40 százalékban kapcsolódhatnak be a munkába - folytatta -, a becslések szerint a beruházáson dolgozó nyolcezer ember pedig a mintegy hétszeres multiplikátor-hatáson keresztül több tízezer embernek ad majd munkát. További gazdaságélénkítő hatásként mutatott rá arra, hogy olcsó energia áll majd rendelkezésre. A beruházás megtérülő lesz, profitot fog termelni az összes magyar állampolgár számára - zárta szavait.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 110 igen vokssal, 14 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett.

Fidesz: továbbra is másodrendűnek tartanak minket a multik?

Németh Szilárd (Fidesz) az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatban kérdezett rá arra: továbbra is másodrendű polgároknak tartanak-e minket a multik? Milyen eredmények születtek eddig? Kijelentette: nem hagyható, hogy ezek a vállalatok a magyar fogyasztókon nyerészkedjenek. Fontosnak nevezte, hogy a vásárlók dönthessék el, milyen minőségű terméket akarnak fogyasztani.

"Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak, hanem a multik már-már hagyományosnak mondott védelme és Soros György választási ütemtervének teljesítése" - jelentette ki, mondván: az ellenzéknek belefér, hogy az unióban alacsonyabb rendűnek tekintik a magyarokat, hiszen számukra a Soros-terv szakszerű teljesítése mindennél fontosabb.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: az általa elrendelt vizsgálatok során a nyáron harminckilenc termékpárt hasonlítottak össze, és a termékek harmadánál találtak különbséget. Ezek például abból adódtak, hogy olcsóbb alapanyagból készítették azokat, amelyet Magyarországon árultak, a miniszter ezt élelmiszerhamisításnak nevezte.

Cáfolva azokat, akik szerint nem valós problémával foglalkozik a kormány, elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke évadnyitó beszédében is kitért a kérdésre és a kérdést felvető tagállamoknak adott igazat. Az Európai Bizottság egymillió eurót különít el az élelmiszervizsgálatra és hajlandó a jogi környezet megváltoztatására is - tette hozzá.

A kormány júliusban fogadta el 20 pontos akciótervét - emlékeztetett.

A politikus a választ elfogadta.

MSZP: a kormány tovább akar centralizálni az alaptantervvel

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz 2012-ben olyan alaptantervet írt, amelyek a tanárokat "alattvalókká" fokozta le. Ez az alaptanterv megtanulhatatlan és megtaníthatatlan mennyiségű tananyagot tartalmaz - fogalmazott.

A kabinet most egy új tantervvel tovább szeretne centralizálni - tette hozzá a képviselő, aki azt akarta tudni, hogy kik és mire költenek 2,4 milliárd forintot egy alaptanterv megírása során. Bekerülnek-e az alaptantervbe az MTA kutatásainak eredményei, annak elkészítését milyen szakmai vagy társadalmi vita előzte meg a tervezést.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a tervezésnél abból kell kiindulni, hogy a jelen iskolásainak kétharmada olyan munkahelyeken fognak dolgozni, amelyek ma még nem léteznek. Éppen ezért az előkészítés egy rendkívül széles körű konzultáción alapul - jelentette ki. Az alaptantervnek versenyképes tudást kell adnia, értékteremtőnek kell lennie és reagálnia kell a XXI. század követelményeire - emelte ki.

A változásokra áttérve azt mondta, hogy az elmélet, a gyakorlat és az alkalmazás egymáshoz való viszonya és aránya is meg fog változni.

A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a parlament tette meg 109 igennel, 28 nem ellenében.

Jobbik: emelni kell a parlamenti köztisztviselők bérét!

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők illetménye tíz éve nem emelkedett. Az évtizedes lemaradás miatt ezek az emberek joggal érezhetik úgy, hogy ők az igazi vesztesek, mert kimaradtak a közszolgálati ágazatot érintő bérrendezés valamennyi hullámából - fogalmazott.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a közszféra béremelésének feltétele, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben növekedjen. Emlékeztetett, hogy korábban a rendvédelmi életpálya segítségével a rendőrök fizetését emelték fel, majd az egészségügyben és az oktatásban intézkedtek, ahol halaszthatatlan volt a béremelés. Ezek után került sor az állami tisztviselői karra, közülük először az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló közszolgák fizetését rendezték.

A kormány kész megfontolni egy olyan javaslatot, amelyik az Országgyűlésben dolgozók köztisztviselők saját életpályájára tesz javaslatot, de ezt a parlamenti pártoknak kell megvitatniuk - mondta.

A választ a Háznak kellett elfogadnia 110 igennel 30 nem ellenében.

17:57

Az iskolakezdés költségeiről valamint az Erzsébet-táborok tapasztalatairól volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: valóban kihozható 15 ezer forintból az iskolakezdés?

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó azt firtatta, hogy valóban kihozható 15 ezer forintból az iskolakezdés, mint a KSH adatai mutatják? Szerinte ezek erősen kozmetikázott adatok, s kíváncsi volt arra, melyik család tudta ennyiből az iskolakezdést megoldani. Kitért arra is, hogy az alanyi jogon járó családi pótlékot egy fillérrel sem emelte a kormány, az jelentősen veszített értékéből. Megpróbálták azt is elhiteti, hogy dupla családi pótlékot kapnak a családok, de csak annyi történt, hogy a szeptemberit néhány nappal előbb utalták át, szeptemberben viszont egyáltalán nem lesz juttatás. Felidézte a családi pótlék 40 százalékos emelésére, és a szeptemberi juttatásra vonatkozó javaslatukat, s azt kérdezte: támogatja-e azt a kormány.

Novák Katalin államtitkár szerint a képviselő a valóságtól elrugaszkodott módon a baloldal által elkövetett súlyos vétkeket próbálja számon kérni a kormányon. Felidézte, amikor a szocialisták megszüntették a családi adókedvezményt, elvették a gyes harmadik évét. Akkor tényleg nehéz volt a tanévkezdés - mondta, hozzátéve: míg 2010-ben az ezermilliárdot sem érte el a családtámogatásra fordított összeg, addig jövőre erre 2000 milliárdot fordítanak. Kitért az ingyenes tankönyvellátás és iskolai étkeztetés kiterjesztésére, az Erzsébet-táborok kibővítésére is.

Azt kívánta, hogy a jövő kímélje meg mindannyiukat az MSZP családpolitikájától.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 103 igen és 31 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: jelentős terhet ró a családokra az iskolakezdés

Dúró Dóra (Jobbik) szintén az iskolakezdés nehézségeiről beszélt, amely indokolatlanul nagy teher a családoknak, és szerinte a jelenlegi kormány alatt jelentősen nőttek a költségek. Felmérést idézett, miszerint 2012 óta augusztus és szeptember azok a hónapok, amikor a legtöbb család hitel felvételére kényszerül a beiskolázás miatt. Véleménye szerint emellett a kormány a pedagógusok szemébe hazudott, hiszen az életpálya bevezetésekor azt ígérte, mindenkinek a bére nőni fog szeptembertől. Ezt azonban nem így történt, jogszabályt módosítottak, s a pedagógusok egymás kárára kaphatnak emelést - jegyezte meg, s kitért arra is, hogy nem teljesült a minimálbérhez kötés sem.

Kitért a Jobbik vonatkozó kezdeményezéseire, azt kérdezte: hajlandók-e áfa-csökkentéssel olcsóbbá tenni az iskolakezdést, és mikor kínálnak a tanároknak tisztességes bérezéssel járó életpályát.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár úgy reagált: a Jobbik szerint nőnek a költségek, ha ingyenes a tankönyv 1-9. osztályban, s kiterjesztették az ingyenes étkeztetést, amelynek a fedezete nem 29 milliárd mint 2010-ben, hanem 79 milliárd. Szólt arról is, hogy ha a Jobbik javaslata szerint nőttek volna a pénzbeli támogatások, akkor a 2010-es 608 milliárd helyett jövőre 711 milliárdot érnének el, eközben a jövő évi költségvetés 954 milliárdot tartalmaz, azaz az ellenzéki párt javaslata alapján családonként 221 ezer forinttal lenne kevesebb a juttatás.

Nem értette azt sem miért védi a Jobbik a szocialista korszakban privatizált tankönyvrendszert. A pedagógus életpályáról azt mondta: a költségvetésben idén emelésre 44,8 milliárd szerepel, ezt nem egyenlően kapja mindenki, hanem akiről az iskolaigazgató az mondja jobb, az többet kap. Sokszor követelt pont volt, hogy a jobban teljesítő tanárokat jobban lehessen díjazni, s az iskolaigazgatók jogköre szélesedjen - mondta Rétvári Bence.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 28 nem szavazattal jóváhagyta.

A KDNP az Erzsébet-táborok tapasztalataira kérdezett rá

Szászfalvi László (KDNP) az Erzsébet-táborokat a társadalmi felelősségvállalás immár több éves hagyományra visszatekintő megvalósításaként méltatta. Rámutatott: a táborok az egész Kárpát-medencéből fogadnak gyermekeket, de már a fogyatékkal élők is együtt táborozhatnak társaikkal.

A képviselő az idei táborok tapasztalataira kérdezett rá: hányan vehettek részt azokban és milyen további fejlesztéseket tervez a kormány?

Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a családtámogatások egyik legfontosabb elemeként szólt az Erzsébet-táborokról. Elmondta: idén rekord számú, összesen százezer gyermek táborozott a program keretében, közülük 26 ezren a Balatonnál. Kétezer kárpátaljai magyar is érkezett, valamint ezerötszáz magyarul tanuló ukrán fiatal. A lakóhelyéhez közel, napközis táborban 55 ezren vettek részt.

Beszámolt arról is, hogy a következő három évben 26 milliárd forintból újulhat meg a zánkai és a fonyódligeti tábor, amelyek kapacitása is megkétszereződik, így évente 60 ezer fiatal látogathatja majd.

A képviselő a választ elfogadta.

17:19

Az interpellációk során a képviselők egy elkerülő útról, a tudásalapú társadalomról, a béremelések hatásairól is kérdeztek.

A napirend előtti felszólalásokat követően letette képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP), aki a Rubovszky György halála miatt megüresedett mandátumot tölti be. Ezzel képviselők létszáma 199-re egészült ki.

A parlament 115 igen és 49 nem szavazattal elfogadta az őszi ülésszak munkarendjét.

Döntöttek arról is, hogy házszabálytól eltéréssel már kedden szavaznak a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló ötpárti határozati javaslatról, valamint a büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos szigorításáról. Jóváhagyták azt is, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaljon és szavazzon a Ház a településkép védelméről szóló jogszabályok módosításáról.

A parlament úgy döntött, hogy nem függeszti fel L. Simon László (Fidesz) mentelmi jogát. A parlament arról is határozott, hogy 100 ezer forinttal csökkenti az LMP-s Szél Bernadett és Hadházy Ákos esedékes tiszteletdíját.

Interpellációk

MSZP: miért nem építik meg a 26-os elkerülő utat?

Gúr Nándor (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy nem épült meg a 26-os elkerülő út, pedig az érintett térségben, a Sajóvölgy egyes településein eközben naponta több mint 15 ezer autó halad át. A szmogtérkép alapján ez az egyik legszennyezettebb térsége az országnak - hangsúlyozta.

A Fidesz ígéretet tett arra, hogy 2016-ra elkészül a szakasz, de ezt az ígéretet nem váltották be, sőt 2022-ig egyetlen fillér sincs a megvalósításra - emelte ki. Miért gátolják, hogy az út megépüljön - tette fel a kérdést.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a térségben a szocialista-liberális kormányok egyetlen méter utat sem építettek.

A közelmúltban hozott kormányhatározat rendelkezik arról, hogy megépítik a Miskolc-Kassa utat és ezzel visszaadják az északkeleti térség hiányzó alapvető gerincútját - emlékeztetett.

A választ a képviselő nem fogadta el, de a Ház 111 igennel 36 nem ellenében megtette ezt.

Jobbik: csökkennek a K+F források

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor szakít a kormány az olcsó munkaerőre építő politikával, mikor támogatja a kutatás-fejlesztést valós programokkal? A képviselő hangsúlyozta, hogy a tudásalapú társadalmak magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és jobb életszínvonalat garantálnak polgáraiknak. Magyarország viszont még a térségben is az utolsók között van az innováció vonatkozásában - tette hozzá. A kormány 2016-ban harminc százalékkal csökkentette a K+F forrásokat, a kutatóhelyek száma pedig több mint 17 százalékkal esett vissza 2013-hoz képest - hangsúlyozta.

A válaszadó Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a képviselő megpróbálja elferdíteni a valóságot. A hitelminősítők álláspontjára hivatkozva közölte, hogy a Standard and Poor's augusztusban stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadósság kilátásait. A magyar gazdasági növekedés az EU élmezőnyébe tartozik, a foglalkoztatási adatok is a negyedik legjobban az unióban, ezek nem a leszakadást jelzik - szögezte le.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette ezt 111 igennel 29 nem ellenében.

LMP: a béremelés tönkreteheti a kisvállalkozásokat

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a kormány a tavalyi évig versenyelőnynek gondolta az alacsony béreket. Tavaly ősz óta viszont - legalábbis szavakban - fordult állt be, de a béremelések során nem vették figyelembe a kisvállalkozók teherbíró- és alkalmazkodóképességét - közölte. A minimálbér 23, a garantált bérminimum 37 százalékos növelését a 7,5 százalékos járulékcsökkentés nem tudja kompenzálni, ezért kisvállalkozók kerülnek a tönk szélére - fogalmazott. A kormány tehát úgy kezdett bele a szükséges béremelésekbe, hogy azzal tönkreteszi a hazai kis- és közepes vállalkozásokat - összegzett a politikus.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a képviselő hozzászólásában több ellentmondás is volt. Az LMP egyébként nem szavazta meg azokat az adócsökkentéseket, amelyeket a kormány a parlament elé hozott, ahogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló jogszabályokat sem - hangsúlyozta. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók is azt bizonyítják, hogy a béremelések ellenére is növekszik a munkahelyek száma - hangsúlyozta.

A választ a parlament fogadta el 112 igennel, 24 nem és egy tartózkodás ellenében.

Fidesz: milyen jogi csaták várhatók a kényszerbetelepítés megakadályozására?

Vas Imre arról beszélt, hogy a magyar kormánynak tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így a schengeni egyezményt is, ami egyértelműen rendelkezik arról, hogy meg kell védeni az unió külső határait. Azt azonban soha nem lehet elfogadni, hogy más döntsön a magyar embereken kívül arról, kikkel akarnak együttélni. Szerinte a kvótaperben hozott ítélet az első lépés, Brüsszel szintet lép és felpörgeti a belepítési programot. Mint megjegyezte: most már kötelező és állandó elosztásról beszélnek, felső létszám nélkül. Azt kérdezte: milyen jogi csatákat kell megvívnia a kormánynak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

Völner Pál államtitkár közölte: az ítéletet a magyar  komány tudomásul veszi, bár számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. Ha a bíróság elfogadta volna az érveket és megsemmisíti a kvótáról szóló határozatot, felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, így újult erővel lépnek fel az egyes tagállamok ellen. Mint mondta, a következő csatára a bizottsággal kerül majd sor. A képviselő a választ elfogadta.

16:43

Az MSZP a kormányzati oktatáspolitikát bírálta, az LMP a devizahitelesek problémáiról szólt, a Jobbik a bérunió kérdését vetette fel, a Fidesz pedig a kvótakérdésről beszélt a hétfői napirend előtti felszólalások során.

MSZP: alacsony a magyar oktatás színvonala

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy miközben a World Economic Forum friss jelentése szerint a magyar oktatási rendszer színvonala alacsony, ami az ország leszakadásához vezet a kormány tanévkezdésre kiadott közleményben viszont az áll, hogy esélyegyenlőséget és versenyképes tudást biztosító magas színvonalú köznevelés jön létre.

A szocialista képviselő kiemelte, hogy a kormányzat megszegte azt az ígéretét, amelyik szerint idén szeptemberben minden egyes pedagógus béremelést fog kapni. Az MSZP ezért törvényjavaslatként be fogja nyújtani a kormány eredeti ígéretét - emelte ki.

A legtekintélyesebb közoktatással foglalkozó felmérés, a PISA egyértelműen megállapítja, hogy a közoktatás zuhanórepülésben van - mondta Hiller István.

A válaszadó Rétvári Bence azt felelte, hogy a szocialisták alulfinanszírozták a köznevelési rendszert, a rendszerváltozás óta csak az MSZP-SZDSZ kormány csökkentette a pedagógusok bérét, csak a szocialisták akartak általános tandíjat bevezetni.

A jelenlegi kabinet béremelést indított és nem elvett egy havi pedagógusbért. Ennek az utolsó részlete volt az, amit most szeptembertől kapnak meg az érintettek és azt az októberi fizetési értesítőjükben látják majd - emelte ki.

LMP: még megoldatlan a devizahitelesek problémája

Hadházy Ákos (LMP) arra mutatott rá: havonta mintegy 1500 családdal szemben indítanak kilakoltatási eljárást. A bíróság szerinte nem tud vagy nem akar segíteni a devizahiteleseken, de bírálta a kormányoldalt is, amely távol maradt az ügyben kezdeményezett parlamenti üléstől.

A politikus az LMP törvényjavaslatára hívta fel a figyelmet, amely a végrehajtáshoz közel álló embereken segítenének az értékbecslés felülvizsgálatának lehetővé tételével, vagy azzal, hogy csak bírósági döntés birtokában tenné lehetővé a kilakoltatást.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára sorolta az eddig megtett intézkedéseket,  a többi között a kilakoltatási moratórium bevezetéséről 2010-ben. A végtörlesztéssel 170 ezer adós élt - folytatta -, az árfolyamgát lehetőségével több mint 170 ezren.

Elszámoltatták a bankokat is - folytatta -, és végső tehermentesítésnek nevezte a forintosítást. Beszámolt a 32 ezer családon segítő nemzeti eszközkezelő tevékenységéről. Ami a jog talaján lehetséges, mind a kormány, mind a parlament megteszi - jelentette ki.

Jobbik: egyenlő munkáért egyenlő bér jár

Gyöngyösi Márton (Jobbik) pártja béruniós kezdeményezéséről szólva közölte: céljuk az uniós jogba beemelni azt az elvet, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár.

A kormányoldal szerinte a tőke oldalán áll, és nem a magyar munkaerő oldalán. Az MSZP és a Fidesz közös bűnének nevezte az elvándorlást, az elszegényedést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint "a Jobbik heveny identitászavarban szenved", uniós bürokratákra bízná a béreket az a párt, amely korábban még a közösség zászlaját égette. Úgy folytatta: a Jobbik szerint azoknak kellene emelni a béreket, akiknek a legnagyobb a bejárásul a nagy multicégekhez. Hozzátette: az ellenzéki párt a kezdeményezéseihez olyan partnereket toboroz, mint egy horvát neonáci.

Tiszavasvári példáját hozta a Jobbik tevékenységére, ahol a vezetők bére emelkedett, a közalkalmazottaké azonban nem.

Arra is emlékeztetett: a Jobbik elnöke egy interjúban korábban azt mondta: ha csak pár ezer menekültet kell befogadni, az rendben van. Dömötör Csaba kijelentette: ha pár ezret beengednének, az később tíz- sőt százezer embert jelentene.

Fidesz: mégis van kötelező kvóta

Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Bíróság kvótadöntéséről szólva kijelentette: kötelező kvóta van, annak elfogadása a bíróság szerint rendben volt. A kormány tiszteletben tartja a döntést, de attól eltérő az álláspontja - szögezte le.

Közölte azt is: a döntésből nem következik, hogy Magyarországnak másképp kellene viszonyulni a kvótadöntés végrehajtásához, mint a többi tagállamnak. Emlékeztetett: a 120 ezer menedékkérő negyedét osztották el eddig, de 90 százalékuk már elhagyta azt az államot, ahová áthelyezték, vagyis a mechanizmus nem alkalmas a válság megoldására. A külső határok megvédésének hiánya milliókat hív majd ide - mondta.

Szerinte ezért abban kell megegyezni: nem maradhat következmények nélkül a külső határok meg nem védése, és ahogy a magyar miniszterelnök is javasolja, ha egy ország nem képes erre, hozzá kell járulnia, hogy más tagállamok a segítségére siessenek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a schengeni tagságát - hangsúlyozta.

Dömötör Csaba válaszában a kvótarendszert értelmetlennek, jogtalannak és veszélyesnek nevezte, mert szerinte semmit nem old meg, felülírja a tagországok jogköreit, valamint rontja Európa és Magyarország biztonságát.

Brüsszel azonban inkább felpörgetné a kvótaprogramot - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a javaslatok hasonlítanak arra, amit Soros György tett közzé.

Az ellenzék minden veszélyes jelenséget letagadott az elmúlt években - mutatott rá, felvetve: a színfalak mögött a baloldal megtámogatta Brüsszel terveit. Ha az ellenzéken múlt volna, Magyarországnak nem lenne beleszólása, hogy kivel éljünk együtt, mi magyarok. Az ellenzéki oldalon összeállt a kerítésbontó bevándorláspárti koalíció - jelentette ki.

A küzdelemben egyetlen baloldali pártra sem számítunk, ezért a kormány újra az állampolgárokhoz fordul egy konzultáció keretében - zárta szavait.

16:23

Nézőpont Csoport: a miniszterelnök a nyitóülés győztese

A Nézőpont Csoport vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök a győztese az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó hétfői ülésnapnak.

Mráz Ágoston Sámuel az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében azt írta, alig fél évvel a választások előtt az őszi ülésszak természetesen egyben a kampány nyitányává is vált.

"A három, frakcióval rendelkező ellenzéki párt számára ez nagy lehetőség lett volna a következő hónapok stratégiájának meghirdetésére, amelyet mindegyikük elmulasztott" - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, a Jobbik elnöke "elfelejtett beszélni" a pártja által két hónapja folytatott béruniós aláírásgyűjtésről, amivel "közvetetten annak kudarcát ismeri el".

"Az MSZP önmagában is szervezeti nehézséggel küzd, hiszen frakcióvezetője nem azonos a miniszterelnök-jelöltjével. A rövid felszólalásban előbbi nem tudta feledtetni utóbbi hibáit, s nem fogalmazott meg semmi olyan gondolatot, amely alkalmas lenne a népszerűséghiánnyal küzdő szocialista párt fellendítésére" - közölte Mráz Ágoston Sámuel.

Azt írta, hogy a nyáron a kiábrándult MSZP-szavazók felé forduló LMP frakcióvezetője erős beszédet mondott, amely miniszterelnök-jelölti bejelentkezésként érthető volt. A kötelező betelepítési kvóta tagadásával azonban Szél Bernadett "öngólt rúgott", amelyet Orbán Viktor a viszonválaszában ki is használt - tette hozzá.

"A kampánykezdet ellenére hiányzó dinamika önmagában a miniszterelnököt tette a nyitóülés győztesévé": ő részletesen elmondhatta a kormányzása eredményeit, hangsúlyozhatta a kormány által a kezdetek óta kiemelt figyelemmel kísért bevándorlás elleni küzdelem fontosságát, s az ellenzéki felszólalásokra adott tömör válaszaival elkerülte, hogy kommunikációs értelemben bárkit felemeljen a maga szintjére. Az ellenfeleiből ezen az ülésen nem lettek kihívói - olvasható a gyorselemzésben.

16:22

Orbán: összefogásra, egységre és erőre volna szükség

A miniszterelnök szerint Magyarország komoly kérdések, nehéz ügyek előtt áll, összefogásra, egységre és erőre volna szüksége.

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben - a frakciók képviselőinek az ő napirend előtti felszólalására adott válaszaira reagálva - azt kérte az ellenzéki pártoktól: ne az legyen a legfontosabb számukra, hogy a pénzért és hatalomért bármire képesek. Közölte, a magyar emberek jól tudják, személyes hatalmi vágyakból és ambíciókból nem lehet országot építeni.

A Jobbik elnökének "tirádáira" válaszolva Orbán Viktor azt mondta, "a kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz".

A szocialistákhoz azzal fordult, nem lehet az egészségügyben, az oktatásban vagy a nyugdíjasoknak "hetet-havat" megígérni, és amikor kormányoznak, az ellenkezőjét cselekedni. Hozzátette: az emberek emlékeznek arra, hogy a szocialisták elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a kórházi ápolóktól, a nyugdíjasoktól.

A miniszterelnök felhívta  a figyelmet arra, hogy Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta: az LMP nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. Hogy hihetnének önöknek az emberek? - tette fel a kérdést.

14:50

Fidesz: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát
 

A Fidesz frakcióvezetője szerint "a Soros-terv" mindenki számára ismert, és jó lenne, ha végre az európai nemzetek a sarkukra állnának és azt mondanák: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát, azt ne amerikai tőzsdespekulánsok határozzák meg.

Kósa Lajos hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő felszólalására reagálva azt mondta, nem meglepetés, hogy az ellenzék migráció- és bevándorláspárti, ezekben az ügyekben végig hazudtak.

Ezt azzal indokolt, hogy az ellenzék minden megszólalója tagadta a kötelező betelepítési kvóta létét, korábban pedig azt is tagadták, hogy a migráció létezne. 

Most a Soros-tervet tagadják - tette hozzá.

14:30

KDNP: kettős felelősség jelenik meg a migrációban
 

A KDNP frakcióvezetője a kettős felelősséget vetette fel a migrációval összefüggésben hétfőn az Országgyűlésben.

Harrach Péter a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, hogy egyrészt nem szabad engedni, hogy egy bejövő kultúra eluralkodjon a saját kultúrán, másrészt kötelesség segítséget nyújtani az üldözötteknek.

A kormánypárti politikus a Soros-terv "önpusztító", nyílt társadalomról szóló ideológiájának megakadályozásával indokolta a nemzeti konzultációt.

14:25

LMP: a jövő évi választás nem a kerítésről szól majd 
 

Az LMP szerint a jövő évi választás egy valamiről fog szólni, arról, hogy a magyar emberek és Magyarország le tudják-e rázni az elmúlt harminc év politikáját.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: a 2018-as választás nem a kvótáról és nem a kerítésről fog szólni.

A kerítést nem fogja senki lebontani, a kvótát pedig nem fogják bevezetni általános érvénnyel az Európai Unióban - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint egyre inkább látszik: Magyarországot nem a Fidesz fogja megvédeni, hanem az LMP-nek kell ezt az országot megvédeni a Fidesztől.

14:20

Orbán Viktor beszéde

14:03

MSZP: a valódi kérdésekről kellene szólnia a nemzeti konzultációnak
 

Az MSZP szerint az embereket foglalkoztató valódi kérdésekről kellene szólnia a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak.

Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn a parlamentben a miniszterelnök felszólalására válaszolva azt mondta, a választókat az érdekli, miért nincs a falujukban háziorvos, miért kell a családtagjuknak külföldön dolgoznia, miért mindig a fideszes vállalkozó kapja a megrendelést.

A szocialista politikus szerint 2018-ban kormányváltás kell, amely után "igazságot tesznek" a közéletben.

14:02

Jobbik: a kormánypártok leszállópályára állították az országot
 

A Jobbik elnöke szerint a kormánypártok az elmúlt hét évben nem emelkedő, hanem leszállópályára állították az országot. 

Vona Gábor hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: ha pártja nyeri a jövő évi választásokat, három fontos nemzetstratégiai lépésben azonnal lépnek majd. Ide sorolta az ország biztonságának javítását, "a politikusbűnözők" elszámoltatását és az ország gazdasági felemelését.

Országgyűlés, plenáris ülés, 2017. szeptember 18.. Az MTI felvételei.

14:00

Orbán: mi magyar Magyarországot akarunk
 

Bevándorló és nem bevándorló országokat különböztetett meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: "mi magyar Magyarországot akarunk" és "egy európai Európát is szeretnénk".

A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező országok, s vannak olyanok, mint Magyarország, amely ragaszkodik a biztonságához, életformájához, nemzeti, vallási, kulturális identitásához.

Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát - hangoztatta.

Ma a bevándorló országok úgy kívánják feloldani az ellentéteket, hogy azt javasolják: legyünk mi is bevándorló országgá és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket - mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt.

A miniszterelnök a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított.

Országgyűlés, plenáris ülés, 2017. szeptember 18. Az MTI felvételei.

13:45

Orbán: a családpolitika a kormányzati munka középpontjában marad
 

A családpolitika továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Orbán Viktor elmondta, a családpolitika magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a munkahelyvédelmi akciótervet. 

Közölte, ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy 467 ezer gyermek ingyenesen kapja az étkezést a bölcsődében, az óvodában és az iskolában. Hozzátette: az összes diák 85 százaléka térítésmentesen kap tankönyvet.

A kormányfő annak kapcsán, hogy Magyarországon nyaralt 500 ukrán gyermek, azt mondta, fájdalmasan érinti Magyarországot az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól.

13:30

Orbán: sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése
 

Sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamenti őszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában, értékelve az ország gazdasági helyzetét.

A kormányfő kiemelte az államadósság csökkenését, a gazdaság bővülését, a foglalkoztatottak számának növekedését és a munkanélküliség csökkenését. Azt mondta, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon.

12:05

Államtitkár: Magyarország tiszteletben tartja a bíróság ítéletét
 

Magyarország tiszteletben tartja az Európai Bíróságnak a kvótaperben született ítéletét - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt, hétfőn.

Kecsmár Krisztián, az IM európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára tájékoztatta a bizottságot a kvótaperben szeptember 6-án kihirdetett ítéletről, amelyben elutasították Magyarország keresetét az Európai Tanács kötelező betelepítési kvótáról hozott határozatának megsemmisítése ügyében. 

Az ítélet nem ró többletkötelezettséget a tagállamokra, így Magyarországra sem - hangsúlyozta Kecsmár Krisztián. Hozzátette: a bíróság kimondta azt is, hogy a kvótahatározat csak 2017. szeptember 26-ig alkalmazható.

Ma kezdődik a parlament őszi ülésszaka, a képviselők négynapos ülésen tárgyalnak egyebek mellett a nyugdíjas szövetkezeteket érintő illetékmentességről és több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről.

A házelnök előzetes, a parlament honlapján közzétett napirendi javaslata alapján az ülés a közelmúltban elhunyt Lányi Zsolt (FKGP, független) képviselőre emlékezéssel kezdődik, majd mandátumigazolása után leteszi képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP).

Mentelmi és fegyelmi ügyeket követően az interpellációk, azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el, majd nemzetközi egyezményeket vitat meg a Ház.

Kedden egyebek mellett arról tárgyalnak, hogy a nyugdíjas szövetkezetek illetékmentességet kaphassanak a cégbírósági eljárásban, továbbá a jelenlegi járási tagoltság helyett megyei szinthez igazítanák a közjegyzők illetékességi területét. Emellett megkezdik több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is.

Szerdán ugyancsak nemzetközi egyezmények szerepelnek a napirenden, majd a képviselők tárgyalnak a településképi kézikönyvek elfogadása határidejének kitolásáról és arról, hogy Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra változzon.

Az Országgyűlés őszi első ülése jövő hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái