Kisalföld logö

2019. 04. 26. péntek - Ervin Még több cikk.

OGY - Az MSZP a Balatonról, a Jobbik a földértékesítésekről is kérdezett

A 112-es segélyhívószámról, önkormányzati kérdésekről, a közszolgálatban dolgozók béremeléséről, földértékesítésekről valamint a Balatonról, az állatkínzásról és a mentőkről is szó volt hétfőn a kérdések és az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

1. rész - napirend előtt: EU-Afrika-csúcs

A bányásznapról emlékeztek meg hétfőn az Országgyűlésben, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt -  az EU-Afrika-csúcsról beszámolva - arról beszélt: az Európába irányuló bevándorlás utánpótlása kimeríthetetlen.

Megemlékezés a bányásznapról

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a népi és szakmai hagyományoknak megfelelően december 4-én, Borbála napján a bányásztársadalmat ünnepli az ország és az iparághoz kapcsolódó intézmények. 

Hozzátette: ezen a napon nem csak a hitéért kiálló keresztény vértanúra, Szent Borbála emlékeznek, hanem a megbecsülésüket fejezik ki mindazoknak, akik nehéz körülmények között, életük kockáztatásával végezték vagy végzik jelenleg is ezt az évszázados hagyományokkal rendelkező és nagy áldozatokkal járó hivatást.

Tisztelet a bányásznak! Jó szerencsét! - zárta megemlékező szavait az alelnök a bányászok hagyományos köszöntésével.

Napirend előtt

Szijjártó: az Európába irányuló bevándorlás utánpótlása kimeríthetetlen

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolt arról, a múlt héten Elefántcsontparton rendezték az Európai Unió és az Afrikai Unió csúcstalálkozóját, amelynek napirendjén hangsúlyos helyet kapott a migráció.

A miniszter úgy összegezte a találkozón elhangzottakat: "az illegális bevándorlás veszélyei továbbra is velünk maradnak".

Kifejtette: számos afrikai ország destabilizált biztonsági szempontból, számos küzd gazdasági kihívásokkal. A terroristák folyamatosan veszítik el korábban birtokolt területeiket, ezért újabb és újabb befolyási övezetek után néznek, egyre elkeseredettebbé és egyre kegyetlenebbé válnak - magyarázta.

Szijjártó Péter szerint azzal kell számolni, hogy Afrika az Európába irányuló illegális bevándorlás kimeríthetetlen utánpótlását fogja jelenti, ezt pedig figyelembe kell venni az EU bevándorláspolitikájának alakításakor.

Értékelése szerint óriási biztonsági és gazdasági fenyegetést jelent az EU-nak az a brüsszeli politika, amely ösztönzi és nem megállítani akarja a bevándorlást.    

Azt mondta, nem szabad ösztönözni a bevándorlást, a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van. Ennek a politikának az igazsága bebizonyosodott a csúcstalálkozón - jegyezte meg.

Szijjártó Péter közölte, minden európai országnak magának kell döntenie arról, hogy bevándorlóország akar-e lenni. Magyarország a népszavazáson úgy döntött, nem kíván bevándorlóország lenni, meg tudja oldani a demográfiai és a munkaerőpiaci kihívásokat migráció nélkül - hangoztatta, hozzátéve: Magyarország nem fogadja el, hogy egyes országok nyomást gyakoroljanak más szuverén országokra a migrációs álláspontjuk megváltoztatása érdekében.

A miniszter szerint az európai országoknak segíteni kell az afrikai országokat a határvédelemben. Közölte, fontos, hogy az európai határok ne legyenek átjárhatóak, így az Észak felé áramlást meg lehet állítani.

Fontosnak nevezte a gazdaságfejlesztési programokat, hogy a kivándorlás gazdasági okai megszűnjenek, hogy az afrikai emberek a saját országukban találjanak munkát és ne akarják elhagyni az országukat. Szijjártó Péter elmondta, ösztöndíjprogramokat is indítani kell, hogy világosabb legyen a jövőkép az afrikai fiataloknak.

Frakcióválaszok

Szakács László (MSZP) a felszólalásra reagálva azt vetette a miniszter szemére, hogy a magyar kormány nem közösségi megoldásokban gondolkozik, hanem mindig "magyar virtusos" különutat követ, ami nem hatékony és nagyon drága is. Bírálta a kereskedőházak létrehozását. Szerinte valójában nem létezik különutas megoldása a problémának, csak uniós szintű.

Hadházy Ákos (LMP) szerint a kormány egy létező problémát, a menekültkrízist nem megoldani, hanem démonizálni akar. Szerinte nem az a hazugság, hogy menekültkrízis van, hanem az a hazugság, hogy ez az egyetlen problémája az országnak és nem probléma, hogy több tízezren halnak meg gyógyítható betegségekben. Hozzátette: a gazdaságfejlesztési forrásokat úgy fogják felhasználni, hogy megint a miniszterelnök barátaihoz jusson a pénz. Az LMP szerint a megoldásokat Európával közösen kell megtalálni - közölte.

Bóna Zoltán (Fidesz) azt mondta, a Fidesz szerint a problémát helyben kell megoldani, nem szabad azt az EU-ba importálni. Rögzítette: Magyarország szolidáris a bajba jutottakkal, ezért van a Hungary helps program, amely a segítséget viszi oda, ahol a baj van. Sajnos, az EU vezetői ezt nem így látják - jegyezte meg. A nemzeti konzultációra érkezett válaszok kiértékelése után bíznak benne - mondta -, hogy Brüsszelben is egyértelmű lesz, a Soros-tervet nem tudják Magyarországon végrehajtani.

Staudt Gábor (Jobbik) közölte, azzal egyetértenek, hogy Afrika a jövő kihívása migrációs szempontból és helyben kell segíteni, azt sem vitatják, hogy helyes volt a magyar határ lezárása.

Ugyanakkor akkor lenne hiteles a kormány - folytatta - , ha letelepedési kötvényekkel nem tette volna lehetővé 20 ezer ember letelepedést. Hogyan hozzák vissza azt az 500 ezer magyar embert, aki a lábával szavazott és külföldre menekült? - firtatta.

Firtl Mátyás (KDNP) szerint az is igazi közösségi megoldásban való gondolkodás, hogy helyben akarnak segíteni. Hangsúlyozta, a határokat meg kell védeni, annak eldöntése pedig nemzeti ügy, hogy az ország polgárai kivel akarnak együtt élni. Szerinte különbséget kell tenni menekült, migráns és gazdasági bevándorló között.

2. rész - napirend előtt

Az uniós forrásokról, lakhatási kérdésekről és az adventről is volt szó hétfőn a parlamentben napirend előtt.

MSZP: rossz célok és tervezetlenség jellemzik az uniós források elosztását

Szakács László (MSZP) a délutáni vitanapra utalva a Házhoz méltatlannak nevezte az uniós források elosztásáról szóló vitát, amelyet "termelési értekezletnek" nevezett. Mint mondta, évente 2200-2400 milliárd forint érkezik Magyarországra, amiből kétszer ekkora növekedést is el lehetne érni, azonban értékelése szerint rossz döntések születnek, tervezetlenek a fejlesztések.

A szocialista politikus szerint jelen van a korrupció is, ami 320-400 milliárd forintra tehető, ez szerinte 100 felcsúti stadion ára. Azt is felvetette: a kormány csak meg akar gazdagodni és meggazdagítani a holdudvarát.

Az ellenzéki képviselő nyílt közbeszerzéseket, gazdaságfejlesztést és az uniós korrupcióellenes ügyészséghez csatlakozást sürgette.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte: ma még mindig az MSZP törvénytelenségei miatt kell bírságot fizetnie az országnak, most például a 4-es metró beruházás ügyében 60 milliárd forintot. A 452 milliárdos beruházásból az OLAF megállapítása szerint 166 milliárd forintot loptak ki - mondta a szocialistáknak címezve.

Az államtitkár azt is közölte: az ellenzéki párt ne beszéljen gazdaságfejlesztési igényekről, amikor kormányzása idején 16 százalékot költött arra, ma pedig 60 százalékos az arány.

Felvetette azt is, hogy a nyugdíjasokat és diákokat 3 milliárd forinttal megkárosító Czeglédy Csaba attól az Altustól kapott kölcsönt, amelyet az EU jelentős összegekkel támogatott. Ezzel kapcsolatban a tiltott pártfinanszírozást is szóvá tette.

LMP: új korszakra van szükség az önkormányzatiságban

Szél Bernadett (LMP) vidékromboló politikával vádolta a kormányt az önkormányzati dolgozók alacsony bérezése miatt és jelezte, hogy a közszolgálati tisztviselői illetményalap 38 ezer 650 forintról 60 ezer forintra emelésére tesz javaslatot a parlamentnek.

Értékelése szerint a kormány sakkban tartja a polgármestereket és olyan esetről is tud, ahol megfenyegették egyiküket. Hozzátette: visszaélnek a közmunkával is, az érintettek ugyanis helyi birtokosok földjén is dolgoznak.

Az ellenzéki politikus egy új korszakot sürgetett, jelezve, az LMP választási szövetséget kötött Gémesi György pártjával, az Új Kezdettel. Emellett a szervezet több polgármesterének tevékenységét méltatta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában azt javasolta, ha a képviselőnek tudomása van bárki megfenyegetéséről, akkor tegyen feljelentést, mert ez bűncselekmény. A közfoglalkoztatással kapcsolatban megfogalmazott vád is bűncselekmény, ha van ilyen, a hatóságok megteszik a szükséges lépéseket - tette hozzá.

Az államtitkár visszautasította, hogy a többi közel 3 ezer polgármester ne tenne meg mindent a saját közösségéért, s jelezte: együttműködő partnerként tekintenek valamennyi helyhatóságra.

Kitért arra is, hogy az önkormányzatok 2008-2009-re ellehetetlenültek, 3800 milliárd forint támogatást vont el tőlük az állam, a Fidesz-kormány azonban átvállalta adósságaikat és visszaadta szabadságukat.

Jobbik: enyhíteni kell a lakhatási válságot

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a lakhatási válság enyhítését sürgette, felvetve, hogy megfizethető bérlakásokra van szükség. Értékelése szerint az alacsony fizetés mellett az otthonteremtési nehézségek is hozzájárulnak a kivándorláshoz.

Az ellenzéki politikus szerint a két évvel ezelőtti adatok szerint 400 évente cserélődött volna ki a teljes lakásállomány, ma pedig 300-350 évet jeleznek. Ez az elmozdulás "édeskevés" - mondta.

A jobbikos képviselő a csok kiterjesztését kérte a használt ingatlanokra, és azt javasolta: vizsgálják felül az üres lakások állományát, ami a közfoglalkoztatás bevonásával fel lehet újítani.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára válaszában kétségbe vonta a Jobbik szavahihetőségét, majd a kormány lakhatással kapcsolatos intézkedéseit összegezte. Kiemelte, hogy 2017 októberéig 61 ezer 400 csok- kérelmet fogadtak be 170 milliárd forint értékben és több mint 8 ezer család élt a 3 százalékos kamatozású kölcsönnel. Ennek is köszönhető a jelentős fordulat a lakáspiacon - mondta, hozzátéve: a foglalkoztatási és jövedelmezési helyzet is a tartós javulást támogatja.

A kormány céljaként hivatkozott arra, hogy minden család saját otthonhoz jusson.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkaadókat és a munkavállalókat is támogatja a kormány, ha valaki a lakóhelyétől távolabb dolgozik, a költségek jelentős részét le lehet írni. Közölte továbbá, hogy több önkormányzat jelentkezett munkásszállások építésére.

A KDNP az advent fontosságára mutatott rá 

Vejkey Imre (KDNP) meghitt adventet és áldott karácsonyt kívánt mindenkinek az ünnep előtti időszakban. Arról beszélt, hogy szerinte méltón, várakozás teli időszakként kell átélni ezeket a heteket, amely az élet egészére való igazi visszatalálás lehetőségét kínálja. Rámutatott arra is: szeretni Istent és embertársainkat nem vagyon, hanem a lélek kérdése, és legtöbbször nagyobb a szív azokban, akik szegényebb körülmények között élnek. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: értetlenül áll, hogy amikor a képviselő az adventről beszél, az MSZP-frakció tagjai még ekkor sem tudnak minimális tiszteletet mutatni, képviselői bekiabálnak. Rámutatott: az időszak sokaknak a fokozottabb odafigyelés ideje, ezért a kormány is igyekezett bővíteni a karitatív szervezetek lehetőségeit, amelyek 4,5 milliárd forintos pályázati keretből bővíthetik eszközeiket a következő években.

3. rész - napirend előtt, kérdések

A 4-es metró ügyéről is elhangzott egy napirend előtti felszólalás az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a képviselők áttértek a kérdésekre. 

Fidesz: az Alstom-ügy minden idők legnagyobb korrupciós ügye 

Budai Gyula (Fidesz) arra mutatott rá: mintegy 60-70 milliárd forintnyi uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró körüli korrupciós botránya miatt. Az ellopott 166 milliárd forintból 76 milliárd forint érkezett az unióból - ismertette.  

Az unió csalás elleni hivatala mellett az Egyesült Királyság jelentős csalás elleni hivatala vizsgálatának eredményeire is emlékeztetett: az Alstom-vezetők 2,7 millió euró kenőpénzt biztosítottak magyar baloldali politikusoknak. Idézte az országgyűlési és a fővárosi bizottsági vizsgálatok eredményét, és azt is, hogy büntető eljárás is folyik.

Az Alstom-ügyet minden idők legnagyobb korrupciós ügyének nevezte, amelyért szerinte a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányokat és a Demszky Gábor által irányított MSZP-SZDSZ városvezetést terheli. Hová tűnt el a pénz? - tette fel a kérdést, emlékeztetve, amikor Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta: jobb, ha nem beszél arról, honnan érkezett pénz az MSZP-hez. 

Csepreghy Nándor szerint az MSZP arra képes ellenzékbe, amit kormányon is tett, korrupcióra és károkozásra. 

Közölte: a miniszterelnök felkérte a gazdasági minisztert, hogy a bírságként szóba jöhető összeget úgy különítse el a jövő évi büdzsében, hogy az az egészségügyi, a szociális és az oktatási kiadásokat ne érintse, hogy a szocialisták és szabad demokraták bűnei miatt ne érhesse további kár az országot. 

Próbálják az összeget "lealkudni", vagy elérni, hogy minél később kelljen azt kifizetni - tette hozzá, hangsúlyozva: a beruházás kedvezményezettje a főváros volt, tehát, ha a bírságot meg kell fizetni, azt első körben a költségvetés állja, utána azonban a budapestieknek kellene a terheket viselni. 

Több ma is aktív baloldali politikus érintettségére mutatott rá, kiemelve Gyurcsány Ferenc szerepét. 

Kérdések

MSZP: érkezett-e feljelentés Demecser polgármesterének visszaélései miatt 

Legény Zsolt (MSZP) a legfőbb ügyészt kérdezte arról, érkezett-e feljelentés Demecser város fideszes polgármestere felfüggesztését eredményező jogszabálysértések, visszaélések gyanúja miatt? Indítottak-e büntető eljárást? 

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese úgy felelt: Váradi László tevékenységével összefüggéséhez a megyei ügyészekhez, a megyei és nyíregyházi rendőr-kapitányságokhoz vagy az adóhatósághoz hétfő reggelig feljelentés nem érkezett. 

Jobbik: elszámolnak-e a víziközmű-társulások? 

Hegedűs Lorántné (Jobbik) az előző uniós költségvetési ciklusban sok százmilliárd forint állt rendelkezésre, hogy minden település csatornázva legyen. Az állam az önrészt is majdnem mindenhol átvállalta, ennek ellenére jelentős lakossági hozzájárulást szedtek a víziközmű-társulatok. Mire költötték ezt, ha az egész beruházás központilag finanszírozva volt? - kérdezte és sorolta az érintett településeket. Remélhetnek-e tisztességes elszámolást az érintett lakosok? 

Seszták Miklós fejlesztési miniszter úgy felelt: az irányító hatóság a kérdésben nincs jogköre beavatkozni. Az érintett települések azon állampolgárai, akik befizették a hozzájárulást, elszámolást kérhetnek a víziközmű-társulattól.

LMP: miért nem emelik az önkormányzati köztisztviselők bérét?

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács legutóbbi, idei utolsó ülésén sem született megegyezés az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről. Megjegyezte: az érintettek többsége nettó 100-120 ezer forintot keres. 

Szerinte a kormány mára teljesen kiüresítette az OKÉT-ot, az állam nem folytat érdemi párbeszédet saját munkavállalóival, s a bérekről évek óta nincs egyeztetés. Meddig sanyargatják az önkormányzatokat, mikor emelik meg az ott dolgozók bérét?

Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára azt mondta: az önkormányzati tisztségviselők az önkormányzatokkal állnak munkaviszonyban, ezek határozzák meg a bérüket, és éltek is ezzel a lehetőséggel.

Kiemelte: a kormány nagyon sokat tett az önkormányzatok talpra állítása érdekében, és példaként hozta az adósságállomány átvállalását. 

Fidesz a Vas megyei köznevelési fejlesztésekről

Ágh Péter (Fidesz) a Vas megyei bölcsődék, óvodák és kisiskolák helyzetéről érdeklődött. Kitért arra, hogy ebben a ciklusban számos döntés született, amelynek következtében jelentős forrásokat sikerült biztosítani ezen intézmények számára, javítva a gyermekek, fiatalok ellátásának feltételeit. Hogy látják, Vas megyében milyen eredményeket sikerült elérni? - kérdezte.

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elmondta: bölcsődei- és óvodafejlesztésekre több mint 3, az iskolafejlesztésekre mintegy 2,5 milliárd forint érkezik. Megjegyezte: összességében jövőre a bölcsődék finanszírozására két és félszer több jut majd. 

Ismertette: Vas megyében 84 új bölcsődei férőhely jön létre 300 millió forintból, 462 férőhelyet fejlesztenek 512 millióból, és 3605 óvodai férőhely újítanak fel 2,2 milliárd forintból. Emellett 10 ezer gyermek iskolai környezet újul meg - sorolta az államtitkár.

4. rész - kérdések

A kispesti beruházásokról, a fogyatékkal élők családtagjainak támogatásáról, az internetes vásárlásról, az újabb e-vonatjegy-kedvezményekről is szó volt a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. 

MSZP: miért nem támogatják a kispesti beruházásokat?

Burány Sándor (MSZP) felidézte, hogy Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta: a rendelkezésre álló uniós forrásokat le kívánja a kormány kötni 2018-ig. Éppen ezért a kispesti önkormányzat értetlenül áll azelőtt, hogy az általa benyújtott pályázatokat a Miniszterelnökség nem bírálja el. Mi az oka, hogy nem döntenek és nem támogatják a pályázatokat?  

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkár közölte: Budapest 21,9 milliárdos Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programbeli (VEKOP) forrással rendelkezik, és ebből olyan programok valósulnak meg, amelyek integrált területi programjaikhoz illeszkednek. Kitért arra, hogy a kerületi programok a döntés-előkészítés utolsó szakaszában vannak, a végleges döntések december második felében várhatóak. 

Jobbik: a fogyatékkal élők családtagjainak járó juttatásokról

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy életszerűtlen a fogyatékkal élők családjait érintő új kormányzati intézkedés, hiszen csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül a nyugdíjba vonulásuk előtt tették ezt. Kitért arra is, hogy azok az emberek, akik 24 órában gondoskodnak szeretteikről otthonaikban, megalázóan alacsony juttatásban részesülnek. Figyelembe veszik az érintettek követeléseit? - kérdezte. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kiemelte: folyamatosan konzultálnak az érintettekkel, és éppen az ő javaslatuk volt, hogy aki a saját gyerekét otthon ápolja, annak nyugdíj-kiegészítést vezessenek be, aminek az összege 50 ezer forint. Ezt azt intézkedést támogatni és nem támadni kellene - mondta az államtitkár.

KDNP: mit tesz a kormány az internetes vásárlás biztonsága érdekében?

Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte: mit tesz a kormány az internetes vásárlás biztonsága érdekében, milyen eszközökkel segíti a vásárlókat? Mint rámutatott: az interneten a kártyás fizetéseknek köszönhetően a webáruházak forgalma rendkívüli mértékben nő, ez különösen igaz a karácsony előtti időszakban. Fontos felhívni a fogyasztók figyelmét a veszélyekre, hiszen a termékek tényleges megtekintésre nincs lehetőségük, illetve konzultálni sem tudnak az eladóval.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter megerősítette: az internet kereskedelem robbanásszerűen nő. Hozzátette: az idén a fogyasztóvédelem fókuszában az elektronikus kereskedelem állt, s a korábbi 54 százalékról 14 százalékra esett vissza a jogsértés ismételten elkövető webáruházak aránya. Megjegyezte: a jogsértést elkövető webáruházak többsége együttműködő és jelentős részük még a határozat jogerőre emelkedése előtt kijavítja a problémákat. Jelezte: jövőre is kiemelt figyelmet fordítanak az e-kereskedelemre.

Fidesz: milyen további kedvezményeket kapnak a vonatjegyüket online vásárlók?

Manninger Jenő (Fidesz) azt tudakolta, milyen további kedvezményeket kapnak azok, akik online vásárolják meg vonatjegyüket. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg 3 százalék kedvezményt kapnak azok, akik online vásárolják meg vonatjegyüket. 

Elmondta, tavaly az előző évhez képest 18 százalékkal több, összesen 1,4 millió e-vonatjegyet vásároltak; ez a belföldi jegyértékesítés 7 százalékát tette ki. Idén az első félévben már 925 ezer volt az online jegyvásárlások száma, ez 35 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában - mondta.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a korszerű értékesítési csatornák népszerűségének növelése érdekében a MÁV-Start Zrt. és a GYESEV december 10-től még nagyobb mértékű kedvezményeket vezet be. Ismertetése szerint az automatás vásárlások 5, az otthon nyomtatott vagy mobileszközökön bemutatott menetjegyek 10 százalékkal lesznek olcsóbbak.

Hozzátette: a MÁV-Start Zrt. az egyes járataira szóló elektronikus vonatjegyei árát a járatok jobb kihasználása érdekében ötödével csökkentheti. A díjcsökkentés "kosárkedvezmény-jellegű", azaz nemcsak az alaptarifákra, hanem az egyéb kedvezményekre is vonatkozik - közölte.

MSZP: a mostani "a legkegyetlenebb kormány az elmúlt 25 évben"

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a mostani "a legkegyetlenebb kormány az elmúlt 25 évben", mert rendeleti úton akarja megállítani, hogy a civilek ételt oszthassanak. Az ellenzéki politikus szerint a hírt nem cáfolták és az intézkedésnek az lehet az oka, hogy nem akarják, hogy lássák az emberek a választások előtt, hogy a fővárosi Blaha Lujza téren, vagy vidéken tömegével állnak sorba családosok, nyugdíjasok, rokkantak az ételért. Istent meg a szájukra ne vegyék! - mondta

Rétvári Bence államtitkár felszólalását úgy kezdte: a Tízparancsolat az Úr nevét hiába ne vedd  részére emlékeztette a képviselőt.

Szerinte nehéz olyan felszólalást találni a képviselőtől, amely nem egy "cáfolt álhírre épül", mint ahogy ez is. Senki nem akarják szűkíteni az ételosztás lehetőségét, sőt a kormány bővítette azt az elmúlt években - mondta. Kitért arra is, hogy az Eurostat szerint tovább csökkent Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, a szociális alapszolgáltatásban az ételosztás állami támogatását 61 százalékkal, 7,8 milliárdról 12,6 milliárd forintra emelték.

5. rész (kérdések)


A királyszentistváni hulladéklerakóról, a hulladékgazdálkodás átalakításáról, a mammográfiás szűrésekről, az egyik dunaújvárosi általános iskola épületének állapotáról, az önkormányzati dolgozók béréről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben a kérdések között.

Jobbik: mit tesznek a királyszentistváni hulladéklerakó ügyében?
    
Kepli Lajos (Jobbik) szerint a Veszprém megyei királyszentistváni hulladéklerakó átadása óta probléma a környező településeken a meglehetősen erős "bűzhatás". A környékbeliek azt látják, hogy a hatóságok nem tesznek semmit - közölte azt firtatva, mit tesz a kormány és a szaktárca az ügyben.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára elmondta, hogy hozzájuk is nagyon sok bejelentés érkezett a hulladéklerakó miatt és valóban "nem stimmelnek dolgok". Elmondta, a Veszprém megyei kormányhivatal külön eljárásban foglalkozott a hulladéklerakó állapotával, és az ellenőrzés eredményeként több mint 8 millió forint bíráságot szabott ki. A bírság miatt a hulladéklerakót működtető cég fellebbezett - közölte.

LMP: felhagy-e a kormány a hulladékgazdálkodás feldúlásával?
    
Ikotity István (LMP) azt firtatta, hogy felhagy-e a kormány a hulladékgazdálkodás "feldúlásával". Szerinte az LMP előre figyelmeztetett, hogy hulladékgazdálkodás a 2010-ben kezdődött szétverésének a lakosság fogja kárát látni és hogy a piac nagy része átkerül a kormányközeli oligarchák fennhatósága alá. Szóvá tette, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t egy olyan bizonylatkészítő informatikai megoldás beszerzésére kényszerítik, amelynek révén 1,2 milliárd forint közpénz kerül az "egyik leggazdagabb oligarcha", Garancsi István köreihez. 

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a hulladékgazdálkodás területén a központi koordináció lehetővé teszi a hatékonyabb feladatellátást, a környezetvédelmi és a lakossági érdekek teljes körű figyelembe vételét. A 2016-ig előforduló ideiglenes ellátásra vonatkozó kijelölések - aminek fő oka a közszolgáltatók likviditási problémája volt - gyakorlatilag megszűntek - közölte.

Hozzátette: a zrt. nem bizonylatkészítő, hanem számlázási rendszert üzemeltet. Az informatikai fejlesztési megvalósítása a jogszabályokkal összhangban történik - mondta.
        
MSZP: hány mammográfiás gép hibásodott meg a fővárosban?
    
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint Magyarországon évente 5-6 ezer új emlőrákos beteget fedeznek fel és nagyjából kétezer nő bele is hal a betegségbe vagy annak következményeibe. 

Az emlőrák kezelése annál hatékonyabb, minél hamarabb ismerik fel a daganatot; a betegség megelőzésének leghatékonyabb eszköze a mammográfiai szűrés - mutatott rá. Elmondta, sajtóhírek szerint több mammográfiás gép is elromlott a fővárosi kórházakban, ami azt jelenti, hogy csak januárra vagy februárra lehet időpontot kérni. Azt tudakolta, hány berendezés hibásodott meg.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a szűrővizsgálatokon nincs várólista, 40-50 százalék közötti a megjelenési arány. Kilencezer rosszindulatú daganatot sikerült az elmúlt években még időben felfedezni - tette hozzá.

Ismertetése szerint országosan 40 komplex szűrőközpont, hét szűrőállomás és három emlőszűrő mobil állomás végez szűréseket. Közölte, a jövőben 10 új mammográfiás szűrőbusz áll majd munkába.

Közölte, ha egy gép meghibásodik, akkor a tisztifőorvos feladata másik szolgáltató kijelölése. Az említett esetekben mindenhol igyekeztek átmeneti megoldást találni a gépek megjavításával vagy bérléssel, vagy más szolgáltatóval való szerződéskötéssel - mondta.
    

Jobbik: miért kell a dunaújvárosi kisdiákoknak harmadik világbeli állapotok között tanulnia ma Magyarországon?
 
Pintér Tamás (Jobbik) a dunaújvárosi Arany János Általános Iskola épületének rossz állapotára hívta fel a figyelmet. A nyílászárók nem zárnak jól, a termek így nem befűthetőek, beázik az épület, a csatornarendszer több évtizedes - sorolta a problémákat, azt tudakolva, miért kell a dunaújvárosi kisdiákoknak harmadik világbeli állapotok között tanulnia ma Magyarországon.

Rétvári Bence közölte, a következő években minden ötödik iskolaépület megújulhat 81 milliárd forintos uniós társfinanszírozású programból.

A dunaújvárosi iskolával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 35 éves épületről van szó és a legtöbb probléma az építési technikából fakad.

Elmondása szerint a tankerület a csőtörés kijavítására 533 ezer forintot biztosított, a nyílászárók javítására 401 ezer forintot adott. A tankerület jövő évi költségvetésében egymillió forint szerepel tetőjavításra - tette hozzá.
    
LMP: tarthatatlan a helyzet az önkormányzati köztisztviselők bérének ügyében
    
Ikotity István (LMP) elmondta, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében a jövő év első három hónapjában. Tarthatatlan a helyzet az önkormányzati köztisztviselők bérének ügyében, lassan egy évtizede nem részesülnek illetményemelésben - közölte.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára rögzítette: január 1-je óta az önkormányzati dolgozók bérét, az illetményalapot is az önkormányzatok maguk határozzák meg. Megjegyezte, az önkormányzati rendszerben régóta nem az illetményalap alapján megállapított bér a jellemző, hanem az önkormányzatok, a jegyzők élnek azzal a lehetőséggel, hogy a dolgozók bérét "eltérítsék" a munkavégzés minősége, a végzettség alapján.

6. rész (kérdések, azonnali kérdések)


A 112-es segélyhívószámról, önkormányzati kérdésekről, a közszolgálatban dolgozók béremeléséről, földértékesítésekről valamint a Balatonról, az állatkínzásról és a mentőkről is szó volt hétfőn a kérdések és az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

MSZP: mit tesznek azért, hogy 112 tárcsázásakor tényleg gyorsan érkezhessen a segítség?

Horváth Imre, (MSZP) azt kérdezte, tesz-e a kormány intézkedéseket azért, hogy a 112 tárcsázásakor tényleg gyorsan érkezhessen a segítség. A képviselő szerint ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, súlyos problémák vannak a rendszer gyakorlati működésében és csak rengeteg időveszteség árán lehet segítséget kérni. 

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár azt mondta: vitathatatlan, hogy a 112-es segélyhívó működésével kapcsolatban előfordulnak hibák, de ez a rendszer még mindig biztosabb segélyhívónak számít, mint az azt megelőző. Ugyanakkor felelőtlennek tartotta, ha elbizonytalanítják a bajba jutott embereket, hogy ezt a számot hívják.
 
Jobbik: mit tesz a kormány a kiskunhalasi hulladékügyben?

Farkas Gergely (Jobbik) egy Kiskunhalas határában lévő területre hívta fel a figyelmet, ahol veszélyes hulladékot helyezett el egy cég. A képviselő civil mérésekre hivatkozva arra szólította fel a kormányt, hogy gyorsan lépjen és hárítsa el a veszélyt, mielőtt visszafordíthatatlan károk történnek.

Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár elmondta: a hatósági vizsgálatok szerint kevésbé dramatikus a helyzet, ezért a szennyező fizet elv alapján először megpróbálják az érintett céget és földterület tulajdonosát arra kötelezni, hogy hárítsa el károkat. 

LMP: miért büntetik a szegény településeket?

Ikotity István (LMP) azt kérte számon a kormányon, hogy egyes kistelepüléseknek az Államkincstár döntése alapján vissza kell fizetniük a falugondnoki szolgálatra felvett állami támogatást, mert nem jelentették le az általuk vásárolt új falubuszok rendszámát.

Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár elismerte, hogy tucatnyi település nem tett eleget a törvénybe foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, ugyanakkor jelezte: ezek az önkormányzatok rendkívüli támogatás kaphatnak, hogy vissza tudják fizetni a jogtalanul igénybe vett összeget.
    
MSZP: miért nem emelik a közszolgálatban dolgozók illetményalapját? 

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, hogy miért nem növelik nyolc éve a közszolgálatban dolgozók illetményalapját és miért nem növelik érdemben illetményüket sem? 

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialisták kormányzásuk idején 1 havi bért vettek el a közszolgáktól, miközben 2010. és 2016. között 20 százalékkal növekedett Magyarországon az átlagbér. Az államtitkár kitért az eddig megvalósított béremelésekre az oktatás, az egészségügy, a szociális és kulturális szféra, valamint a rendvédelem területén, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a járási hivatalokban dolgozók bérei is emelkedtek.
    
Jobbik: áron alul adott el az állam földterületet? 
    
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy Lábod határában az állam korábban élt elővásárlási jogával és 105 hektár földet vásárolt meg 135 millió forintért, majd most két részletben összesen 71 millióért adja el. 

Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár szerint az állam egy a földterület részeként egy erdőrészletet is megvett, ezt viszont nem értékesítette. Hangsúlyozta: nem érte az államot kár, hivatalos értékbecslővel dolgoztak, nyilvános licitek mellett.
    
LMP: Visszaadja-e a kormány az önkormányzatoknak a tűzoltóságokat?

Demeter Márta (LMP) a tűzoltóság működésének átalakítását és a Katasztrófavédelem létrehozását kritizálta egy konkrét szolnoki ügy kapcsán, amelyben 112-es vészhívó rendszer a tűzoltók helyett először a kéményseprőket értesítette, ami miatt egy ember meghalt.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár visszautasított a képviselő által megfogalmazott vádakat, és jelezte, hogy az ügyet a megyei katasztrófavédelem kivizsgálta és feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
    
Azonnali kérdések 
    
MSZP: Mi lesz a Balatonnal?

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy Siófokon az aranyparti szabadstrandon egy befektető jachtkikötőt akar építeni. Ugye nem lehet az a cél, hogy magyar emberektől elvegyék a Balatont, az ugye nem engedik, hogy strandokból jachtkikötők, a kempingek helyén társasüdülők épüljenek? - tette fel a kérdést.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormány tervei szerint kedden benyújtja az Országgyűlésnek három törvény összefoglalását, a budapesti agglomerációra vonatkozó területrendezési elképzelések, a Balaton-törvény, és az Országos Területrendezési terv egy törvénybe foglalását. Elmondta: 500 partnerrel egyeztettek az elmúlt időszakban, a javaslat a bürokráciacsökkentés érdekében az eljárásokat, az alaptérképekhez való hozzáférést digitalizálja. 

Hangsúlyozta: a kormány szándéka szerint a Balaton mindenkié, a törvénynek az lesz a célja, hogy visszaszorítsa azokat a törekvéseket, ahol a személyes üzleti szempontok felülírják a közösség szempontjait.

A kemping kemping marad, a Balaton part mindenki számára hozzáférhető marad, ebben semmiféle negatív változás nem lesz - jelentette ki.

A képviselő kérdésére, hogy az említett beruházás most van engedélyezés alatt a veszprémi kormányhivatal előtt, Lázár János ígéretet tett arra, hogy megkeresi a kormányhivatal vezetőjét, és intézkedik annak érdekében, hogy a közcél érvényesüljön, de azt is jelezte, a konkrét ügyet miniszterként nem befolyásolhatja.

Jobbik: miért nem büntetik a bíróságok az állatkínzókat?

Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy értékelése szerint a bíróságok túl enyhe büntetést szabnak ki az állatkínzókra, ami nem történhetne meg, ha az Országgyűlés elfogadja a Jobbik Btk.-t szigorító javaslatát. Szerinte a kormány a állatkínzók mellé állt, és ellenségnek tekinti az állatvédő szervezeteket.   

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint jó a kapcsolat a minisztérium és az állatvédők között. Szerinte a problémák összetettebbek, minthogy a Btk. módosítása legyen a megoldás. Úgy vélte: a törvények szerint jelenleg is alapesetben 2 év, minősített esetben 3 év az állatkínzás miatt kiszabható szabadságvesztés, és van is olyan ügy, ahol a bíróság 2 évet szabott ki. Szerinte nem szerencsés politikai üggyé tenni az állatkínzást. A képviselő felvetésére, miszerint a bírósági gyakorlat rendszerébe kellene belesegíteni, hogy ne legyen lehetőség felfüggesztett büntetés kiszabására, Völner Pál azt mondta: a bíróság önálló hatalmi ág, nem veheti át a szerepét a törvényhozás.

LMP: a Fidesz-KDNP demokrácia felfogásába nem fér bele az önkormányzatiság
    

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP demokrácia felfogásába nem fér bele az önkormányzatiság, azt fokozatosan építették le, jelenleg az önkormányzatok oktatási, kulturális és egészségügyi kérdésekbe alig szólhatnak bele, elvették az iskoláikat. 

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár válaszul kijelentette: a Fidesz -KDNP az önkormányzatiság elkötelezett híve, biztosítja az önkormányzatok működéséhez szükséges forrásokat. Hozzátette: az iskolai esélyegyenlőség biztosítása és az oktatás színvonalának megőrzése miatt volt szükség arra, hogy az iskolák állami fenntartás alá kerüljenek.
    
Fidesz: hogyan alakul a mentőszolgálat jövője?

Kovács József (Fidesz) a mentőszolgálat fejlesztése ügyében tett kormányzati lépéseket méltatta. Mint mondta, a 2010-ben a Fidesz-KDNP 500 milliárd forintos fejlesztést indított el a mentőszolgálatnál, új gépeket, műszereket, új mentőállomásokat, mentőkocsikat állítottak szolgálatba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: 2010-ben olyan állapotot örököltek, amelyet a folyamatos megszorítások és a tudatos privatizációra készülés jellemzett. Felhívta a figyelmet a mentőkocsik beszerzésére és a bérek emelésére is.

MSZP: offshore cégtől vásárolt hirdetési felületet a kormány

Harangozó Tamás (MSZP) azt tette szóvá, hogy Rogán Antal offshore-céget vett igénybe, hogy a migránskampányban hirdesse a kormány álláspontját. Azt kérdezte, tudatában van-e a kormány ennek, és szándékosan kötöttek így szerződést? Az ötven százalékos kedvezmény, amit kaptak rendben van?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a hirdetési piac úgy működik, hogy hirdetni ott lehet, ahol felület van, s attól lehet vásárolni, aki ilyen lehetőséggel bír. Az érintett cég 10 éve van jelent a piacon, nem offshore hátterű, hanem egy Luxemburgban bejegyzett vállalkozás. A miniszter felidézte azt is, hogy korábban a szocialista kormányok is rendeltek ettől a cégtől.

Jobbik: vannak egyeztetések közigazgatási létszám-leépítésekről?

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy meglepő nyilatkozatok láttak napvilágot az utóbbi időben. Kitért arra, hogy "Orbán Viktor barátja, Demján Sándor" azt javasolta, a kormány 350 ezer fős közigazgatási, közszférát érintő leépítést hajtson végre, mert ennyi embertől "meg kell szabadulnia" a magyar államnak. Folynak erről egyeztetések? - kérdezte. Azon nyilatkozatokra is rákérdezett, miszerint indonéz, pakisztáni és egyéb állampolgárokat kellene behozni a munkaerő-piacra. Van erre irányuló szándék? - firtatta. 

Lázár János úgy reagált: a kormány 27 év után először elérte, hogy 200 ezer alá csökkenjen a munkát keresők aránya. Emlékeztetett: 450-500 ezerről indultak. Mint mondta, 4 százalék alatti a munkanélküliség, de sok helyen 2-3 százalékot sem éri el. 

Kijelentette: semmiféle betelepítésben nem gondolkodnak, az az álláspontjuk, hogy a magyar fiatalokat, családokat kell támogatni. 

KDNP: mit tesz a kormány a digitális versenyképesség érdekében? 

Szászfalvi László (KDNP) a magyar gazdaság digitális versenyképessége érdekében tett kormányzati lépésekről érdeklődött. Mint mondta, a technológia fejlődés hihetetlen méreteket öltött, és nem áll meg, a digitalizáció a mindennapok részévé vált. Kiemelte: a KDNP fontosnak tartja a 21. századi megoldások alkalmazását minden szinten. Emlékeztetett: az internetszolgáltatás forgalmi adóját 18 százalékra mérsékelték, s jövőre 5 százalékra csökken.

Kara Ákos infokommunikációért felelős államtitkár rámutatott: a kormány célja, hogy a magyar emberek a digitalizáció nyertesei legyenek, ehhez minden támogatást megadnak. Jelezte: 2018 végére vállalták, hogy minden háztartás számára, amelyik igényli, előfizethetővé teszik a szupergyors internetet. 230 ezer háztartással már elkészültek. Emellett a kkv-k digitalizációját támogató pályázatot indítottak 65 milliárd értékben, ezekre még a napokban is várják a jelentkezéseket.

Azonnali kérdések, vitanap


A nemzeti konzultációs ívek feldolgozásáról is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. Ezt követően vita kezdődött a 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról.

LMP: miért nem engedik a konzultációs ívek feldolgozásának megtekintését?

Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, a kormány elég jelentős forrásból folytat egy konzultációnak nevezetett manipulációs folyamatot, amelynek igazi célja a propaganda, és senki nem gondolja komolyan, hogy megkérdezték az embereket. Kitért arra, hogy a háromból két helyen tekinthette meg, meglehetősen extrém időpontban a konzultációs ívek feldolgozásának folyamatát, a postán azonban nem kapott betekintést. Megjegyezte: a számok ezeken a helyeken nem stimmeltek, és nem tudtak olyan nyilvántartást mutatni, ami alapján megmondható, hogy hány ív érkezett vissza. Miért nem engedik a folyamat megtekintését a postánál? - kérdezte. 

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő több mint 2,3 millió ember akaratát, hozzájárulását vonja kétségbe, ami nem segíti a parlamenti demokrácia érvényre jutását. A kérdőív előállítása, kiküldése, a válaszok fogadása, az erre meghatározott munkarend szerint történik, ahogy a gépi bontás, szelektálás is a törvényi előírások, adatvédelmi szabályok alapján zajlik. A részt vevő szervek ennek megfelelően jártak el, a képviselőnek pedig lehetőséget biztosítottak, hogy többed magával beléphessen azon telephelyre, ahol feldolgozzák az íveket.

Fidesz: hogyan segíti a kormány a kistelepüléseket? 

Tilki Attila (Fidesz) azt kérdezte, hogyan segít a kormány a kistelepüléseknek. A fideszes politikus jó kezdeményezésként említette, hogy a kormány már ötödik éve nyújt tüzelőanyag vásárláshoz támogatást. Idén e célra közel 4 milliárdos forint van, így az ötezer fő alatti önkormányzatok közül 2255 település részesült támogatásban. 

Kitért arra is, hogy a kötelező feladatok ellátásának fejlesztésére 1701 település 1,9 milliárd értékben pályázhatott.

Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára közölte: a kormány gazdaságpolitikájának eredményeként egyre több belső forrás áll rendelkezésre fejlesztésekre, támogatásokra. Ezek közé illeszkedik a tűzifaprogram, a támogatást az önkormányzatoknak nyújtják, általa segítség adható a legnehezebb hónapokban.
    
Vitanap
    
Lázár: a kormány megtervezte az uniós források felhasználását

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormány az előző időszakhoz képest a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetés forrásainak felhasználását megtervezte és jó pénzügyi megállapodást kötött.

Lázár János a 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról a kormány által kezdeményezett vitanapon azt mondta, az EU-ban szinte a legjobb az a támogatási összeg, amelyet egy lakosra vetítve visszakap Magyarország és a kormány olyan célokat tűzött ki, amely sokat tesz az ország felzárkóztatásáért.

Közölte, az Állami Számvevőszék a korábbi, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakot úgy értékelte, azt a stratégiai tervezés teljes hiánya jellemezte és elhúzódott a források felhasználása.

Kitért arra, hogy 2014 előtt gazdaságfejlesztésre az uniós források 16 százalékát szánták, most 60 százalékát fordítják erre. Tehát nem kidobjuk a pénzt, nem elégetjük a pénzt - hangoztatta.

Lázár János szólt arról, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozásának egyik oka az volt, hogy az EU a csatlakozással nyert több százezres, olcsó és nagyon jó munkaerőért cserébe az ország felzárkóztatásából kiveszi a részét.

A felzárkózás nincs kész - folytatta - , az Európai Bizottság (EB) előrejelzései szerint 2030-35-ig kell működtetni a felzárkózási alapokat.

Ismertetése szerint a mostani uniós költségvetési ciklusban 2017. március végéig meghirdették a forrásokat, 543 pályázatot írtak ki 9453 milliárd forint értékben. Hozzátette: november végig 7340 milliárd forintról született döntés, amely a rendelkezésre álló keret 82 százaléka. A teljes kassza 39 százalékát fizették ki - mondta.

Úgy értékelte, hogy munkát ellenszélben végezték, mert brüsszeli bürokrácia nem karolta fel Magyarországot, miközben a Gyurcsány- és Bajnai-kormány nagy kedvence volt az európai bürokratáknak. Hozzátette: az európai bürokraták munkáját nagyban segítik azok a közpénzből működő európai parlamenti (EP-) képviselők, akik "feljelentésgyárakat üzemeltetnek". "Soros Györgytől kapott stencileken" másolják biankóban a feljelentéseket - fogalmazott, megjegyezve: ebben nagyon jól teljesít a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek EP-képviselő.

A miniszter komoly kormányzati teljesítményként értékelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), valamint a gazdák által csak ÁVH-nak titulált Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szétzúzását. Szerinte óriási versenyt futott abban az NFÜ és az MVH, hogy melyik szervezet a nagyobb bűnözője az országnak.

Rögzítette a forrás kifizetés rendjét: Magyarország a megelőlegezett forráskifizetés után számol el az EB-vel. Hozzátette: múlt pénteken 204 milliárd forint érkezett a jegybankhoz, az EB megkezdte a benyújtott számlák kifizetését és a novemberi, decemberi számlák esetében is lesznek még lépések.

Lázár János közölte, 2016-ban 2000 milliárd forint értékben írtak ki közbeszerzést, részben uniós forrásból, ez az összeg a GDP több mint 5 százalékát jelenti. Egy-egy közbeszerzésre 5-6 jelentkező volt - mondta. Amikor azzal vádolnak bennünket, hogy egyesek nem a jó gazda gondosságával járnak el, akkor ez azt jelenti, hogy a GDP 95 százalékát nem érintő kérdésről van szó - közölte.

A miniszter azt mondta, a 2000 milliárd forint 10 százaléka volt olyan pályázat, amelyen például nemzetbiztonsági szempontok miatt korlátozott volt a verseny.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vona: Magyarország legnagyobb problémája a fiatalok kivándorlása

Magyarország legnagyobb problémája nem az illegális bevándorlás, hanem a magyar fiatalok… Tovább olvasom