Kisalföld logö

2019. 05. 26. vasárnap - Fülöp, Evelin Még több cikk.

A Roszatom üdvözölte a brüsszeli döntést Paks II. ügyében

Az atomenergetikai konszern fő feladata 2017-ben a felkészülés az új blokkok létesítésének fő szakaszára, amely a tervek szerint 2018-ban kezdődik.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern üdvözli, hogy lezárult az Európai Bizottság vizsgálata a Paks II atomerőmű-beruházás ügyében.

A paksi atomerőmű két új blokkjának létesítése az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok fontos projektje és örömmel kezdünk hozzá a megvalósítás tevőleges szakaszához. Magyarországon a legmodernebb, 3+ generációs orosz blokkok létesülnek, amelyek megfelelnek a Fukusima utáni biztonsági követelményeknek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vonatkozó ajánlásainak. Ez a projekt nemcsak Magyarország környezeti szempontból tiszta, megbízható és elérhető árú elektromos energiával történő ellátását biztosítja, hanem lendületet ad a magyar gazdaság fejlődésének, új munkahelyeket teremt és megrendeléseket biztosít a magyar ipar számára

– hangsúlyozta Kirill Komarov, a Roszatom állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójának első helyettese.
Az orosz nyomottvizes, VVER-technológia jelenleg az egyik legkeresettebb a világon, a Roszatom világelső a külföldi atomerőművek építése terén, jelenleg Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika, valamint az ázsiai csendes-óceáni térség 12 országában 34 atomerőművi blokkot létesít.

A konszern tíz évre szóló külföldi megrendelésállománya 2016 végén meghaladta a 133 milliárd dollárt. A paksi teljesítmény-fenntartó projekt 2016-ban első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyt és folyamatban van a telephelyengedély-kérelem megszerzése is. Az idei év fő feladata a felkészülés az új blokkok létesítésének fő szakaszára, amely a tervek szerint 2018-ban kezdődik. 

Korábban írtuk:
Az Európai Unió ellenőrző testülete, az Európai Bizottság megállapította, hogy a beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg és állami támogatás is kell majd a fenntartásához. Az európai uniós versenyszabályok szerint nem lehet állami pénzből finanszírozni piacra szánt beruházást, nem lehet piacra lépő céget közpénzből előnybe hozni - írta meg az Index.

Azonban ha teljesül három feltétel, akkor, a Paks bővítésének beruházásába állami pénz is bevonható, jelentette be a Bizottság.
 
  1. A Paks II. Zrt nem maradhat az MVM csoportban, Paks II-nek önállónak kell maradnia. Erről már Lázár János is beszélt tavaly májusban. Azért is szét kell választani a két céget, hogy ne lehessen a hiányt az MVM-en belül szétteríteni, ha Paks II. veszteséges lenne, írta a Magyar Narancs októberben.
     
  2. Az ott termelt áramhoz mindenkinek egyenlő feltételekkel kell hozzáférnie, az új blokkokban termelt áram legalább 30 százalékát a tőzsdén kell majd eladni. „Az ezen felül megmaradó részt objektív, átlátható és diszkrimináció-mentes aukciókon kell értékesíteni."
     
  3. Ha nyereséges lesz, az üzemeltető cég nem forgathatja vissza a profitot további fejlesztésekbe, csak karbantartásra. Az orosz hitelt kell majd visszafizetni belőle.

A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette a Bizottság számára a beruházás jóváhagyását az uniós állami támogatási szabályok alapján - nyilatkozta hétfőn a  versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager.

Az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány adatait. Úgy találták, hogy irreálisan magas áron kell majd eladni a Paks II-ben megtermelt energiát, hogy tényleg megtérüljön a projekt, és a piaci előrejelzések egyáltalán nem támasztják alá, hogy tíz éven belül ennyire megdrágulna a villamos energia. Több, nem a kormány által megrendelt tanulmány mellett egy 2016 májusában a Greenpeace-nek készített tanulmány is arra a következtetésre jutott, Paks II. valószínűleg soha nem hozza be az árát.

Lázár János tavaly megemlítette: arról vitatkoznak az Európai Bizottsággal, hogy hány százalékos hasznot kell termelnie az erőműnek ahhoz, hogy piaci alapon is megtérüljön. A Bizottság végül úgy döntött, hogy a beruházás teljes, 12,5 milliárd eurós becsült költségét állami támogatásnak könyveli el - írta a lap.

A hírre az LMP is reagált:

Az atomlobbi átmeneti sikert ért el, de ezzel csupán azt bizonyítják, hogy a paksi gigaberuházást csak a magyar emberek érdekei ellen tudják összehozni. Amikor Magyarország népszavazással veszi kezébe a sorsát, akkor az atomlobbi, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin és a velük összejátszó Európai Bizottság gyengének fog bizonyulni a magyar emberek akaratával szemben - írják közleményükben.

Brüsszel menlevelet ad a magyar emberek megkérdezése nélkül eldöntött 3000 milliárdos beruházásának, ami a zárt ajtók mögötti politizálás újabb gyalázatos eredménye.


Az atomfüggőség, az eladósodás és az Orbán-Putyin-Mangold lobbi ellen a magyar emberek csakis az LMP által kezdeményezett népszavazással vehetik fel a harcot, és Magyarország be is fogja bizonyítani, hogy nem hagyja magát kiszolgáltatni - ígéri a párt.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a DK is a beruházás leállítását szorgalmazza.
A Demokratikus Koalíció nem támogatja a paksi atomerőmű bővítését. Álláspontunk szerint ez a beruházás idejét múlt, növeli hazánk oroszországi kiszolgáltatottságát, ráadásul évtizedekre eladósítja a magyar családokat.

A DK támogatja az LMP népszavazási kezdeményezését a paksi bővítésről. Az embereknek joguk van véleményt nyilvánítani arról, mit gondolnak az Orbán-kormány újabb, károkat okozó akciójáról - írják.  
 

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Így búcsúztak Mohamantől egykori pályatársai

Így búcsúztak Mohamantől egykori pályatársai
A zenész közreműködött többek között Dopemannel és Ganxsta Zoleeval is, mindketten megemlékeztek… Tovább olvasom