Csúcsvirágzás a Jeli Varázskertben

Az arborétumot – amit ma Jeli Varázskertnek hívnak – Ambrózy-Migazzi István gróf hozta létre: örökzöld kertet akart, de mára egy „virágba borult erdő” lett, mert a fák számát tekintve már nem is kert ez, hiszen több tízezer fa nő a 102 hektáron. A kert április 1-jén nyit, hétköznap 8–15 óra, hétvégén, valamint húsvétkor 8–17 óra között látogatható. A rododendronvirágzás idején a nyitvatartást meghosszabbítják 18 óráig. A háromszázféle rododendron több ezer példánya két-három héten át bódítja a látogatókat szépségével és illatorgiájával.

Több száz példány borul virágba

Hangafélék és havasszépe-virágcsaládok mellett elhaladva érünk a 2016-ban telepített magnóliák közé: 67 különböző fajta 300 példánya látható itt, Magyarország legnagyobb gyűjteménye. Itt élő példányaik a legkülönbözőbb – fehér, piros, kékes, izzó vörös, lila – színűek és nagyságúak: a pad magasságú bokortól az ember fölé hajló fákig terjednek változatosságukban. Mindenképpen csodáljuk meg a legmélyebb színű „Fekete szépség” erős, húsos szirmait, s ha lehullott néhány, kézbe fogva tapintható virágélmény.

A magnóliák közé foltokban 150-féle nárciszt ültettek, melyek illatszigetekként kínálják magukat nagy szín- és formaváltozatosságban. Ez az áprilisi sétány, a húsvéti kert a júdásfákkal, amelyek azt a trópusi jellegzetességet örökítik, hogy a törzsükön is hoznak virágot, mint a kakaóbab. A legenda szerint a júdásfa eredetileg fehéren virágzott, de Júdás egy ilyenre kötötte fel magát, azóta a fa vérvörös szirmokat ölt szégyenében…

Csúszda zárja a sétát

Az arborétumban különféle tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán növényzetét és erdőtársulásait. Ha lombsétányon akarunk járni, a Csendes-óceán melletti erdőimitációnál vezet fel a lépcső a lombok közé, ahonnan a falevelek, a madarak, mókusok közelről figyelhetők meg, sőt, egy okostelefonnal leolvasható QR-kód révén az itt lakó madarak hangját is hallhatjuk. A zöld vasszerkezetre fapallókat helyeztek, ezen lehet sétálni, ismeretekre szert tenni az egyes állomásokon, záró élményként pedig acélcsúszdán jöhetnek le a gyerekek.

Felmászhatunk a közel 20 méter magas, őrségi népi építészeti stílusban épült gróf Ambrózy-Migazzi István kilátóra is, melyről a japán és a sziklás-hegységi erdőfolt látható.

Tudta?

Magnóliák már a dinoszauruszok kora előtt is voltak, akkor nagy méretű rovarok porozták be ezeket a növényeket, ezért volt szükség a robusztus, erős virágszerkezetre.