Az indiai légikatasztrófa okán - A repülés sem a régi

Lezuhant egy repülőgép Indiában, már megint. Az indiai légikatasztrófa okán kicsit elmélkedjünk a repülésről, és most ne azt a faktort vegyük elő, hogy nekem is van nem egy ismerősöm, aki amiatt nem repül, merthogy óriási az ökológiai lábnyoma, és ugye inkább ne károsítsuk szegény nyomorult bolygónkat. Vegyük előre, hogy minden statisztika szerint továbbra is a legbiztonságosabb utazási forma, mert ugye nemigen akad más közlekedési eszköz, amelynél indulás előtt akárcsak valamennyire is ellenőrizzük járművünk állapotát. Valljuk be, nem úgy ülünk be az autónkba, hogy előtte minden egyes alkalommal akár csak érdeklődést mímelve bekukkantunk a motorháztető alá. 

Indiai légikatasztrófa - nehéz mindent átnézni

Éppen a napokban volt szerencsém hazatérni egy fapados légitársaság járatával, így konstatálhattam magamban: a repülés sem a régi. Három évtizede öltönyben szálltam fel a fedélzetre - és nem én voltam a pilóta - most azt láttam, hogy a profitmaximalizálás elburjánzik. A gép leszállt, kitessékelték az előző járat utasait, aztán a személyzetnek volt 20 perce arra, átnézze a gépet, úgy-ahogy kitakarítsa, és jöhetett a következő menet. És csak bíztam benne, hogy ennyi idő elég volt arra, mindent átfésüljenek. A reptéri becsekkolás is egyszerűsödött, és úgy érzem lazább lett. Mostanában simán felengednek a fedélzetre olyan dolgokat is egy kézitáskában, amit korábban nem: borotva, nagyméretű folyadék. 

India nagy ország, másfél milliárd emberrel, persze ott még inkább nehéz minden egyes járatot alaposan átnézni. De jön a nyaralási szezon, még zsúfoltabbak lesznek a légterek.