Ó Kapitány, kapitányom!

Természetesen azonnal véleményeznie kellett mindenkinek a hírt. Volt aki üdvözölte, hogy Marco Rossi folytatja a munkát, volt aki szerint hiba volt ilyen hosszú távú szerződést kötni vele. Vannak, akik szerint a megújulás szempontjából lenne fontos, ha a Mister szerződése lejártával elköszönne, hiszen nem képes már újítani a válogatott játékán.

Az értelmes hozzászólók nagyjából ezeket a témákat járták körül, aki pedig csak gyalázkodni, „trollkodni” érkezett, az valójában szóra se érdemes. Az ember agya megtanul szelektálni, ha már volt olyan bolond, hogy legörgette a hírfolyamot a cikk alatt. A legjobb ha ilyet soha nem teszünk.

Marco Rossi még mindig remek szakember

Ami a kapitányt illeti, mindenképpen rizikós döntés a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről a 2030-as időpont. Nem azért, mert nem tartom jó szakembernek Marco Rossit. Sőt nagyon sokakkal egyetemben úgy gondolom, hogy még mindig ő a megfelelő személy a válogatott irányítására, és bízom benne, be tudja építeni majd a fiatal magyar labdarúgókat.

Marco Rossi nyugdíjas lesz mikor lejár a szerződése. Habitusát látva ismerve, nem hiszem, hogy „ráment a tutira” és úgy van vele, hogy a magyar szövetségi kapitányi pozíció remek nyugdíjas állás. Mert nem az. Az öt évet azért tartom hosszúnak, amiért a kettőt mondjuk rövidnek. Az utódlás miatt. Ha a szövetség megtalálja a megfelelő szakembert, az nem biztos, hogy öt évet fog várni arra lehetőségre, hogy leülhessen a magyar kispadra. Ha viszont túl hamar dobnák a mély vízbe, félő, hogy elsüllyedne. Három éven belül túl leszünk egy Vb-n és egy Eb-n is. Ideális időszak lehet a váltásra. Hiszen nagy valószínűség szerint a méltó utód már úgyis ott ül a kapitány stábjában.