Ősz vég a Nyárfa utcában és a villanyos és álmok és csillagok

Jelentem, a Nyárfa utcában továbbra is van élet, nem is akármilyen,

a szolgáltatók emberei például sorra adták egymásnak a kilincset, egyikük színes műanyag zsákokat hozott, ha ebbe szemetelek nagyon ökofelnőtt leszek. Aztán jött az áramszolgáltató embere, buherálta kicsit a villanyórát, nézte lopom-e, a napot, meg az áramot, csavart hajtott, aztán egy napig csepp meleg víz se a csöppent a házban. Kigondolhatta, spórol nekem.

Vajon nekik, mit írnak a munkaköri leírásukba, hogy ennyire figyelmesek? Miért gondolják, hogy változtatni tudnak gátlástalan fogyasztói szokásaimon? Nem tudtam kiszedni a szakembernek öltözött egyenruhás szerelőkből, pedig egyiket a padlásra is felengedtem, gondoltam, végre valaki kinyírja a kisgömböcöt. Villantott is egyet, mint zárlatos állólámpa, alaposan megmutatta az okoskütyüjét, amivel méteres papírt nyomtatott az ellenőrzésről, de ettől még nem lett melegebb a mosogatóvíz.

Fáradt ősz, mit lehet tenni, amikor már a napfény is csak délután merészkedik át a ködön. Ültettem egy körtefát (remélem energiatakarékos), biztos, ami biztos. S talán kihúzzuk valahogy tavaszig.

Gyönyörű pillanatok vannak addig, várni a kékentúlira, mint valami álom, amelyben nézem, ahogy áll egy alak a cigarettafüstben úszó lépcsőház jéghideg lépcsőjén. A vaskapu halkan, különös lassúsággal becsapódik.

Ősz végén a felhők még kis időre lelépnek, s látni engedik a csillagokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!