2015.06.12. 14:29
Kis utazás a bevándorlók és a terror országában
Nem, nem megyünk sem Ázsiába, sem Afrikába. még a schengeni határokon túlra sem evezünk, Orbán Viktor földjén nézünk szét, a kék alapra nyomtatott fehér betűs óriásplakátok között túrázunk.
Az, hogy már csak óriás plakátokon áll szóba Orbán Viktor a választópolgárokkal, vagy rádióban elemzi a plakátok tartalmát, aztán dob egy "konzultációs levelet" az elmond mindent Magyarországról. Pedig, amit a plakátok üzennek, Orbán Viktorról mondanak el mindent.
Azt például, hogy az emberek, ott a Fideszben, kampányt építenek a félelmeinkre, a mélyen bennünk élő idegenkedésünkre. Aztán miután használták, felszították a parazsat, kidobnak a kukába, mint egy szaros pelenkát, mint egy elhasználódott plakátot, amit 1 hónap után átragasztanak. Ugyanúgy bánnak velünk, ahogyan a plakátjaikon az ártatlan bevándorlóval bánnának. S ez igazán a félelmetes!
Nem, nem terelik el a figyelmet másról, komolyan gondolják, komolyan elképzelhetőnek tartják, hogy ismét drótot húznak szomszédok közé, hogy teret engednek a köpködésnek, annak, hogy megbélyegezzenek csak azért, mert nekik nincs piros ceruzájuk.
A Fidesz semmi mást nem tett, mint nagyon bután, nagyon arrogánsan, engedve a közhelyeknek, átültette politikájába a Jobbik cigányellenes szólamait, behelyettesítve/kicserélve a cigány szót a menekültekre, s egy olyan Európa méretű problémát próbál lekezelően, pökhendien elintézni a plakáthadjárattal, amelyet nála okosabb, értelmesebb politikusok, civil szervezetek sem tudnak egyelőre megoldani.