Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Omega-számok: 50 és 2012 - interjú

Nagy megtiszteltetés ért minket azáltal, hogy az Omega együttes basszusgitárosa és legfőbb dalszerzője, Mihály Tamás (Misi) a jubileumi turné kellős közepén leült munkatársunkkal egy kellemes beszélgetésre.
Mesélt nekünk cenzúráról (Erdős Péterről), krízisről (Presserék '71-es kilépéséről), zenészbarátságról (a Scorpions tagjaival), a nagy titokról (hogyan bír ki öt ember negyven-egynéhány évet szoros munkakapcsolatban). De legnagyobb hangsúllyal a jelen és a lehetséges jövő került szóba.

- Elsőként arról kérdeztük a „magyar Steve Harris-t" (Steve Harris = Iron Maiden basszusgitáros és zeneíró), hogy vajon miért ad szokatlanul kevés interjút a magyar sajtóban?
- Minden bandában az énekes a meghatározó személyiség. Az újságírók hajlamosak a legegyszerűbb utat választani, és őt kérdezik. Benkő Laci pedig mérgezett egér módjára rohangál egész nap a városban, mindig mindenhol ott van, és ha már ott van, akkor nyilatkozik is egyet-ketőt-hármat. Én meg akkor nyilatkozom, ha valaki megkérdez, hogy erről, vagy arról mi a véleményem, vagy ha én tartok valamit nagyon fontosnak, akkor elmondom. De egyébként nem ragaszkodom hozzá, hogy minden kilométerkőnél ott legyek, és én nyilatkozzak minden marhaságról.

Megtisztelő a Steve Harris-es hasonlat, de én azt gondolom, hogy mindenki kivette a részét régebben az Omega dalaiból. (Az utóbbi, mondjuk tizen-valahány évben már zeneszerzői módon keletkeztek a nóták. Régebben hozott valaki egy ötletet, azt közösen nyüstöltük, és akkor lett belőle valami, vagy nem lett. Az utóbbi két évtizedben már nem nagyon volt idő, hogy hónapokra bezárkózzunk a próbaterembe. Léteznek a számítógép-programok, melyekkel nagyon profin meglehet csinálni a dolgokat, néha sajnos túl profin. Mindenesetre a zeneszerzéshez nagyon nagy segítséget adnak. Nagyjából fel tudjuk vázolni a nótát, és amikor lemegyünk a próbára, nem kell sokat vacakolni vele, csak meg kell hallgatni és el kell játszani. )
A közönség nagy részét egyébként nem érdekli, hogy ki írta a dalt, csak hogy hogyan néznek ki a srácok, hogy játszák a nótát, milyen a klipp stb.
- Először kalandozzunk kicsit a jelenben, annál is inkább, hiszen a jubileum kapcsán most mindenki a múltat firtatja, a Trombitás Frédi keletkezési körülményeit, és a többit. Hogy halad a turné? Bejött-e a vödör sz.r, amit – hagyományos jó szokás szerint – legutóbb a zenekarnak kívántam?
- Bejött. Rettenetes bonyolult ez a turné, soha ilyen összetett előadást nem csináltunk. Három részből áll a műsor: van egy szimfonikus része, ami egy olyan huszonöt-huszonnyolc perc, ahol szimfonikus zenekarra vannak átírva Omega-számok. Ezt az eddás Gömöry Zsolt csinálta, jól eleresztette magát, nem ragaszkodott egyáltalán az eredeti dalokhoz. De nagyon klasszul meg van csinálva, és ezt a Danubia szimfonikus zenekar játsza. Ez az első rész, ez a szimfónia. Utána következik a rapszódia, ami, ugye, Kóbornak a találmánya. Fiatal zenészekkel, meg a szimfonikus zenekarral kiegészítve játszanak Omega-számokat. A zenekar tagjai Gömöry Zsolti, Szekeres Tamás, Szőllössy Katika, meg a Debreceni Ciki – ő maradt a doboknál, és Kóbor is az ének-mikrofonnál. Meg van egy angol srác, ő énekel egy nótát. A harmadik részét a koncertnek úgy hívják, hogy nosztalgia. Abban jön fel az eredeti Omega öt tagja, mindenki más le, és eljátszunk kilenc számot, gyakorlatilag a legnagyobb slágereket. És ennek a nosztalgia blokknak a kellős közepébe én énekelek el egy dalt; a Jégmadár című számot a nem rég megjelent, Last Minute című szólólemezemről. A többi meg Léna, és a nagy slágerek.
Beerősíteni egy szimfonikus zenekart nagyon komoly mutatvány. Ezen kívül sok zenész van a színpadon; két komplett banda cseréli ott egymást, és ennek az egésznek a hangtechnikája marha bonyolult. Hogy mindenki jól szóljon, de senki ne szóljon jobban, mint a másik, és a jellegzetes Omega-hangképben szólaljon meg – technikailag nagyon nehéz feladat. Öt keverőpult van. Egy keverőpultot foglal el a szimfonikus zenekar. Hangszerenként van bemikrofonozva mindenki, hogy halál pontosan lehessen az arányokat állítani. Ennek az egésznek a komplexitása volt egy kicsit ijesztő, de nagyon jól megoldották. Eger főpróba volt közönséggel – marha jól sikerült különben, nagyon élvezte a közönség Először csak tátották a szájukat. Nekünk is egy nagy próba volt, hogy mit szólnak erre, egy tíz percig azért mi is féltünk, hogy elkezdenek ott fújolni, meg fütyülni, hogy nem erre vettünk jegyet, de azután átvették az egésznek a hangulatát, és a Fekete pillangót – ami a szimfonikusnak az egyik része – na azt már énekelték. A következő volt Zalaegerszeg. Ott egy kicsit azért beleszólt a technika. Az úgy van, hogy amikor az első előadás megy, rettenetesen rákoncentrálnak. Ha az sikerült, egy picit hátra dőlnek, hogy na, akkor ez megvan. És akkor a második előadáson voltak technikai gikszerek, hogy ez nem szólt, az nem szólt, ez gerjedt, az gerjedt. És akkor a harmadik pedig volt szombaton Tatabánya, az pedig valami egészen frenetikusra sikerült. Azt mondják, soha ennyien nem voltak a tatabányai sportcsarnokban. Cipőkanállal mentek be az utolsó nézők, rettenetesen sokan voltak, és baromi jól sikerült a koncert.

- Több egymásnak ellentmondó nyilatkozattal találkozhattunk mostanában. Kóbor János azt állította: ez a búcsú turné, és a szeptember 23.-án, Budapesten lesz az utolsó Omega koncert az életben. Benkő László pedig azt mondta: igaz, hogy ilyen nagy szabású turné már nem lesz, de még koránt sem ért véget a történet.
- Mindenki csak a saját véleményét mondta, én is csak azt tudom mondani. Én Kóborral értek egyet: méltó keretek között, egy nagyon nagy bulival, de le kell zárni ezt az – egyébként gyönyörű – történetet. Könyörgöm: 69 éves lesz a Kóbor meg a Benkő! Nincs realitása annak, hogy hetven éven fölül ott ugrabugráljanak a színpadon. Azzal együtt, hogy nagyon szerencsés adottságaink vannak. Egyáltalán, hogy mind az öten életben vagyunk, jól vagyunk. Azt kell mondanom: a külsőnk is szerencsés. Mondjuk Kóbor János a díszes hajkoronája helyett ma már kopasz lenne, az elég vicces volna. Ő teljesen megmaradt abban a fazonban, amiben volt, csak megöregedett. Én is ilyen vagyok, a Molnár Gyurinak kicsit kevesebb a haja, de valójában nem nagyon változott, Debreceni szintén nem, a Benkő Laci is ugyanúgy néz ki, csak kicsit kövérebb. Mind az ötünknek megmaradt valahogy a fazonja. Ez szerencse, de ezzel nem lehet sokáig visszaélni. Én is 65 éves leszek, legfiatalabb a Molnár Gyuri 63 évével.
Ez nem jelenti azt, hogy mindent a szögre akasztunk. Példáúl én is tervezek mindenféle projecteket. Ha az Omegát befejeztük, novembertől színházi turnéra szeretném vinni a szólólemezemet. Vidéken színházakban, nagy kultúrházakban, Budapesten a MÜPA-ban, vagy a RAM Colosseumban szeretnénk játszani.

- Hősök tere vagy Papp László Sportaréna lesz a vélhetőleg legutolsó nagy Omega buli helyszíne?
 - Az az igazság, hogy ez nagyon durván anyagi kérdés. Lehetne mellébeszélni, hogy a koncert vezérek szobra alatt, meg satöbbi, valójában ezek a bulik rettenetes pénzekbe kerülnek. Ha sikerül összeszedni a pénzt, akkor Hősök tere lesz, ha nem, akkor Papp László Arénás koncert. Az Aréna egy egyszerűbb ügy, de nem akkora poén.

A teljes interjút itt olvashatod >>

Olvasóink írták

  • 2. kereslek74 2012. április 24. 10:31
    „Nem tudom a neved.
    Hogy segítsek neked
    Hogy megtalálj, ha keresnél?

    Kimlei hölgy talán olvasod...
    kereslek74 a legnagyobb szolgáltatónál!
    Fantasztikus volt a szombathelyi koncert!”
  • 1. Lacika62 2012. április 17. 10:16
    „Halhatatlanok!!! OMEGA, volt, van , lesz,”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Colorstar - új felállás, új album

Izgalmas időszak elé néz a megújult Colorstar. Tovább olvasom