Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Utazás a Föld középpontjába

A talpunk alatti világnak még a felszínét is alig kezdte megkarcolni az emberiség. A Föld középpontja több mint 6300 kilométerrel alattunk rejlik. Odalent a bolygó több mint 99% a továbbra is felfedezetlen. Lássunk a „tudomány mai állását"!
A Föld középpontja több mint 6300 kilométerrel alattunk rejlik. Ez Chicago és London távolsága, és a hasonlatnál maradva, még a külvárosból sem jutottunk ki. A barlangászok alig lépték át a másfél kilométert, a világ legmélyebb aranybányája Dél Afrikában négy kilométerre hatol a föld mélyére, ahol a lenti forró sziklák 54 fokos perzselő hőséget teremtenek. A valaha készített legmélyebb furat pedig az oroszországi Kola-félszigeten 12 kilométer mélyre hatol. Ám még ez a legmélyebb furat is aprócska tűszúrás csupán a bolygó bőrén.

A National Geographic Channel ismeretterjesztő filmjében említett hasonlattal élve segít felfogni a valódi méreteket, ha elképzelünk egy 3000 méter magasról kiejtett követ. Egy perc alatt földet ér. Ám képzeljük el, hogy egy alagutat fúrtunk, egészen a Föld magjáig! A Föld olyan hatalmas, hogy a képzeletbeli zuhanás a közepéig 32 órán át folytatódna. A képzeletbeli lyukba zuhanva a kő 3 és fél perc alatt a valaha készített legmélyebb furatnál is mélyebbre kerülne.

Hogyan kutassuk?

A földrengések valóban jó kínálnak a föld alatti világ megismerésére. A szeizmométerek, mint lefelé irányított kamerák figyelik bolygónkat, csakhogy nem a látványt, hanem a túloldalán bekövetkező földrengések lökéshullámait rögzítik. A hullámok a szeizmológusoknak azokról az anyagokról árulkodnak, amelyeken keresztülhaladtak. A szeizmológiának köszönhetően a kutatóknak már részletes képük van a talpunk alatti világról. Látják a különböző rétegeket és tudják, hogy mi szilárd és mi folyékony.

A vulkáni kőzetek is a mélyről tanúskodnak. De milyen mélyről indul a forró anyag? A vulkanológusok két iskolára oszlanak. Vannak, akik szerint a láva a köpeny aljáról megtett hosszú utazás végén tör a felszínre, mások szerint a köpeny tetejéről származik.

Az első elmélet szerint lent, a mag és a köpeny határán a magból kiszökő hő felmelegíti a köpeny anyagát, amelynek csökken a sűrűsége. Ez az anyag egy héliummal töltött léggömbhöz hasonlóan emelkedik fel a köpenyen keresztül.

A Föld középpontja több mint 6300 kilométerrel alattunk rejlik.
A Föld középpontja több mint 6300 kilométerrel alattunk rejlik.

Egy másik elképzelés azt mondja, hogy a Hawaiin és Izlandon látható láva nem a köpeny aljáról felszálló hő következménye, hanem a tetejéről szabadul fel, a kéreg repedése miatti nyomáscsökkenés következtében.
Az első elmélet szerint az Izlandon vagy Hawaiion gyűjtött kőzetminták bepillantást nyújtanak a Föld közepén mélyén zajló folyamatokba. Az utóbbi szerint viszont ezek a kőzetek semmit sem árulnak el, mert a Föld sekély rétegéből származnak.

Egy forradalmi, bár elég brutális ötlet szerint jó volna egy repedést indítani a Földben. Ehhez egy 7 es erősségű földrengésével azonos energia kellene. Ő nukleáris robbanófejeket javasol. Mintegy száz Eiffel toronyhoz elegendő olvadt vasat öntene a repedésbe. Benne szonda gyűjtené az adatokat a környezetről, amiket energia hullámok útján közvetítene a felszínre.

Gömbhéjas szerkezet

A Föld olyan, mint egy hagyma. Több különböző gömbhéj alkotja:
A kéreg egy néhányszor tíz kilométeres, vékony kőzetréteg.
A köpeny a Föld belsejének legnagyobb része, gyurmaszerű anyagból álló, csaknem 2900 kilométer vastag réteg.

A mag a köpeny alatt körülbelül akkora, mint a Hold, és két részből áll. A folyékony fém alkotta külső, és a szilárd fémből álló belső magból.

A 2900 kilométer vastag köpeny szilárd, de lágy, gyurma szerű módon. A legújabb szeizmikus vizsgálatok kimutatták, hogy egyfajta föld alatti hegység húzódhat a mag és a köpeny határán, ami sokkal nagyobb, mint bármi a felszínen. Ezek az alakzatok kontinens méretűek. Bár a szeizmológusok észlelik őket, senki sem érti valódi szerepüket a bolygó működésében.

A külső mag olvadt vas és nikkel folyékony rétege. Egy vasöntöde kitűnően illusztrálja, hogy milyen lehet. Szabadon ömlik a több mint ezer fokos folyékony fém. Bár több ezer kilométeres mélységben van, a kutatók képesek tanulmányozni a külső magot, az általa keltett láthatatlan erőtéren keresztül. Az érvényes elmélet szerint ugyanis a külső mag a Föld mágneses generátora, ugyanis a magon belül folyékony fém sok milliárdszor trillió tonnája kering szüntelenül, a légkör időjárási rendszereihez hasonlóan.

A belső mag a kutatók szerint szilárd vas és nikkelgömb. A nyomása a felszíni nyomás 3,5 milliószorosa, 350 ezer megapascal,. A jelenlegi becslések szerint a Föld közepének hőmérsékletét 5000 és 6500 fok közé teszik, ami körülbelül a Nap felszínéével azonos. Meglepő tény azonban, hogy a bolygó lehűlésével a belső mag egyre nő.

A Föld mágneses tere

A mágneses erővonalak a déli póluson kilépve sok százezer kilométert ível át az űrben, mielőtt visszahajlana a Földbe, az északi póluson. Ez a mágneses tér a napszélnek óriás napernyőként állja útját. Eltéríti a felénk tartó, töltéssel rendelkező radioaktív részecskéket.
A sarkoknál, ahol az erővonalak függőlegesen döfik át a bolygó kérgét, a kozmikus sugárzás belép a légkörbe, és ragyogásra készteti azt. Ezt a sarki fényt aurora borealis nak nevezik az északi, aurora australius nak a déli sarkon.

Hawaii Fő szigete a bolygó legnagyobb vulkánjaként ismert. A tengerfenéktől mérve csaknem kétszer olyan magas, mint az Everest. A hawaii láva amint a vízhez ér, hirtelen megszilárdul, eközben apró ásványi kristályok alakulnak ki az olvadt kőzeten belül. Az egyik ilyen ásvány a magnetit, ami milliónyi apró iránytűként fagy meg. A magnetit kristályok a szikla belsejében megörökítik a megszilárdulás pillanatában ható mágneses tér irányát és erősségét.

A Hawaii szigetcsoport tehát egy hatalmas, 70 millió éves mágneses adatbázis. Mit bizonyít? Azt, hogy a múltban a mágneses tér sokszor átfordult. Az Északi Sarkhoz került a déli pólus, a Délihez pedig északi. A tér átfordulása eddig 170 alkalommal következett be.

Ezt a jelenséget még senki sem tapasztalta. Utoljára 780 ezer éve következett be. Mire számíthatunk, ha át kell élnünk egyet? Először is, a Földön több pólus is kialakulna, elszórva északon, délen, nyugaton és keleten. Éjjelenként az egész bolygó felett sarki fények tűnnének fel. Ugyanakkor a Nap felől olyan erős sugárzás érne minket, hogy a rákos megbetegedések járványszerűen megszaporodnának.

Bizonyíték a Marson

A Mars magjának nincs mágneses tere. Ám a kéregben a NASA a mágnesesség határozott nyomaira bukkant: a kéreg egyes területei határozottan mágnesesek. Ilyen helyzet csak akkor jöhet létre, ha a láva mágneses tér jelenlétében szilárdul meg. Tehát ahogyan Hawaiion, úgy a Marson is, a megszilárdult láva megőrizte a mágneses múlt és a Földéhez hasonló folyékony bolygómag emlékét. Mindebből a NASA arra következtetett, hogy a Mars magja időközben megszilárdult.

A Föld a kialakulása óta hűl és egyszer majd a szíve keményre fagy. A Mars kisebb bolygó, ezért a lehűlése gyorsabb lehetett, de csak idő kérdése, hogy bolygónk is elveszítse a mágneses terét.

Olvasóink írták

  • 2. Tapmancs 2008. szeptember 19. 07:29
    „Egyetértek!

    A sok néphülyítés helyett ilyen cikkeket a lapba! Ezek emelik a színvonalat!

    Köszönjük a cikket!”
  • 1. l. olvasó 2008. szeptember 18. 22:45
    „Nekem az a véleményem, hogy ennek a cikknek VAN értelme!

    Talán minden nap kellene valami ehhez hasonló szintű- és érthetőségű cikket betnni; nem csak ide, hanem a nyomtatott újságba is.

    Hát hadd okosodjon a magyar; addig sem politizál! Pl.

    Üdv!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kalandozások Észak-Franciaországban

Észak-Franciaország alföldi vidékein néhány nap alatt időutazáson vehettünk részt a gazdag francia… Tovább olvasom