Kisalföld logö

2018. 07. 16. hétfő - Valter 17°C | 28°C Még több cikk.

Újra elmérgesedik a horvát–szerb viszony?

A két ország kapcsolatai az utóbbi időben, úgy tűnt, jó irányba haladtak, ám az elmúlt hetek eseményei sztornózhatják a sokéves munkát.
A szerbek Tadić elnök révén már bocsánatot kértek mindenért, Ivo Sanader tavaly márciusban Belgrádba látogatott. Úgy tűnt, a két egykori ősellenség meg tud egyezni. Ha nem is máról holnapra, de képesek lesznek rá. Aztán valami elromlott.

Bár korábban még az is felmerült, hogy a két ország kölcsönösen eláll az egymás ellen indított eljárásoktól, 2009 végén Szerbia is megtette, amit megkövetelt a haza és annak becsülete: a Nemzetközi Bíróságon perelték be Horvátországot a szerb civil lakosság ellen elkövetett háborús bűnökért. A szerbek azonban nem csak a délszláv háborúban elszenvedett sérelmekért akarnak elégtételt venni.

"Jasenovac i Gradiška Stara"

Szerbia számára egy pozitívuma mindenképpen volt annak, hogy a horvátok kiléptek a közös államból: elő lehet venni a rég az asztalfiókban pihenő aktákat. Vannak rendezetlen ügyek a két nép történelmében, annyi szent. A második világháború utáni Jugoszláviában, ahogy az szokás volt akkoriban, leszámoltak a külső és belső ellenséggel egyaránt, de az igazi konfliktus mégiscsak a szerb és a horvát államra tartozik.

A szerb vádak elsősorban a közelmúlt tragikus eseményire vonatkoznak, de a benyújtott anyagban szenteltek pár fejezetet a szerb–horvát konfliktus korábbi eseményeinek is, azaz szó esik majd a Jasenovac és Stara Gradiška lágereiben történtekről is. Csak a jasenovaci koncentrációs táborban becslések szerint 500–600 ezer szerb lelte halálát a második világháborúban. A másik híres táborban, Stara Gradiškában főként nőket és gyerekeket tartottak fogva és „semmisítettek meg" a horvátok. Ebben a táborban becslések szerint 75 ezren haltak meg.

Nem ez áll azonban a szerb vádak középpontjában, hanem a délszláv háborúban a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűnök, amelyekért a horvátok már korábban beperelték a szerbeket.

Mesić Koszovóban

Bízhatnánk benne, hogy a pereik lezárultával a két balkáni mostohatestvér majd megbékél, és ha nem is kötnek világraszóló barátságot, legalább nem egymás folytonos bosszantásával lesznek elfoglalva. A szerbek arroganciája alábbhagyott, mióta saját dolgaik kötik le őket, úgy tűnik azonban, hogy a horvát fél nagyon is belejött a játékba. Az egyre inkább elmérgesedő viszony újabb fejezete volt, amikor Stjepan Mesić horvát elnök Pristinában tett látogatásakor arra szólította fel a régió országait, hogy mihamarabb ismerjék el Koszovót. Szerbiának pedig azt üzente: ne tápláljon hiú reményeket a koszovói szerbekben.

A nagy csinnadrattával lebonyolított találkozón Mesić kezet rázott Fatmir Sejdiu koszovói elnökkel és Hashim Thaçi miniszterelnökkel is, akit Szerbiában még mindig súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és akiről úgy hírlik, ő irányítja a koszovói alvilág jelentős részét. Mesić elnök még kitüntetést is kapott Pristinában, az úgynevezett „függetlenség arany kitüntetését".

Enyhítik a gyerekgyilkos büntetését

Az említett látogatás és a felhívás semmiképpen nem enyhítette a két ország nem túlságosan baráti viszonyát, de Mesić elnök még ennél is tovább ment. Januárban nyolcról hét évre csökkentette a börtönbüntetését annak a férfinak, akit szerb civilek – többek között egy 12 éves kislánynak családjának – kivégzéséért ítéltek el Horvátországban. A gyilkos, Siniša Rimac és társai egyébként tettüket maguk is elismerték, de beismerő vallomásukat egy eljárási hiba miatt (kihallgatásukkor nem volt jelen ügyvédjük) nem használta fel a bíróság. Rimac és társai a pravoszláv karácsony napján törtek rá a zágrábi szerb családra, és a családfőt azonnal agyonlőtték. Lányát és feleségét elrabolták és kivégezték.

Mesić ugyancsak egy évvel, 14-ről 13 évre csökkentette Branko Ljubišić büntetését, aki a Bileća közelében működtetett szerb fogolytábor vezetője volt. A táborban a horvát foglyokat rendszeresen verték és megalázták. Persze a szerb vezetést és a közvéleményt egy szerb háborús bűnös büntetésének csökkentése kicsit sem érdekli, a gyerekgyilkos ügye viszont annál inkább. Boris Tadics szerb elnök azonnal reagált a horvátországi történésekre, és kijelentette: elnökként soha nem adna kegyelmet egy gyilkosnak, aki kivégez egy családot azért, mert más nemzet tagja.

Nemcsak az elnököt, a szerb közvéleményt is felzaklatták az események, a sajtó a mai napig hangos a történtektől. Egyes lapok már a horvát áruk bojkottjára szólították fel a lakosságot. Szerbia és Horvátország sok évnyi óvatos közeledés után újra távolodnak egymástól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy kisebb aszteroida közelíti meg a Földet szerdán

A Föld-Hold távolság harmada, azaz mindössze 130 ezer kilométeres magasságban halad el szerdán a… Tovább olvasom