Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Tanácsköztársaság: 133 napon át tartó különös álom

Éppen kilenc évtizede, 1919. március 21-én kiáltották ki a zűrzavaros Magyarországon a Tanácsköztársaságot. Külügyi népbiztosa, egyúttal tényleges vezetője, Kun Béla az egyik legellentmondásosabb figurája a XX. századi magyar történelemnek.
A Horthy-korszakban halálos ellenség volt, a második világháború után misztifikálták, Kádár János alatt pedig a helyén próbálták kezelni. A rendszerváltás őt és a Tanácsköztársaság emlékét is végképp messzire sodorta.

A nyolcvanas években a forradalmi ifjúsági napok második állomásán, március 15-e után és április 4-e előtt arra illett, kellett emlékezni a Tanácsköztársaság kikiáltása kapcsán, hogy március 21-én Kun Béla vezetésével a munkások és a parasztok átvették a hatalmat Magyarországon, a gazdagokat jól megleckéztették, paraszt- és munkásgyerekek százai nyaralhattak életükben először a Balatonnál és mindenki boldog volt.

Utolsó nap az első (Nép)köztársaságban

A helyzet azonban nem volt ennyire egyszerű. Mint utóbb kiderült, az első Magyar (Nép)köztársaság fennállásának utolsó napján 1919. március 20-án a Berinkey Dénes vezette kormány megkapta a világháborút lezáró békeszerződés döntésének dokumentumait, a Vix-jegyzéket. Annak tartalmát – a román csapatok előrenyomulását és egy kelet-magyarországi semleges zóna kialakítását – Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök nem fogadta el, s más kiutat nem látva arra kérte a kormányt, mondjon le, s egyúttal kezdjen tárgyalásokat a kommunistákkal, akikkel közösön szociáldemokrata kabinetet alakítottak volna, s közben Károlyi is megtarthatta volna államfői tisztségét.

1919. március 21.: Garbai Sándor (kiemelkedik a tömeg közepén) kikiáltja a Tanácsköztársaságot. Archív fotó: DM/DV
1919. március 21.: Garbai Sándor (kiemelkedik a tömeg közepén) kikiáltja a Tanácsköztársaságot.Archív fotó: DM/DV

Egy különös „vállrándítás"

Március 21-én a Gyűjtőfogházban meg is kezdődtek a tárgyalások a bebörtönzött Kun Béláékkal. A szocdemek elfogadták a kommunisták programját, a két párt pedig Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült. Károlyit telefonon értesítették, hogy a polgári demokratikus köztársaság megszűnt létezni. Tudatták vele továbbá, hogy az ő aláírásával, de előzetes hozzájárulása nélkül kiáltványt tettek közzé, amelyben bejelenti, hogy lemond, és „átadja a hatalmat a proletariátusnak". Károlyi mindezt tiltakozás nélkül tudomásul vette, és visszavonult a politikától. A Forradalmi Kormányzótanácsnak elnevezett kormány elnöke Garbai Sándor lett, tényleges vezetője azonban Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak ítélt tisztséget, a külügyi népbiztosságot kapta.

Garbaiék azonnal rendeletet hoztak a Vörös Hadsereg felállításáról, forradalmi törvényszékek létesítéséről, a csendőrség és a rendőrség megszüntetéséről, a Vörös Őrség megszervezéséről – ennek egyik vezetője az ifjú Rákosi Mátyás lett. Átszervezték a gazdaságot, állami tulajdonba vették az üzemeket, bankokat, bányákat, iskolákat és a 100 katasztrális hold feletti földbirtokokat.

A legnagyobb rémtettek azonban a „Lenin-fiúkhoz" kötődnek. Az eredetileg cipészsegédként dolgozó Cserny József vezetésével Szamuely Tibor népbiztos egyetértésével egy körülbelül 200 fős különítmény alakult a fent említett néven. Páncélvonattal járták az országot, s mindenütt felléptek a tanácsköztársaságot „veszélyeztető" személyekkel szemben. A vörös terror idején a meggyilkolt ártatlanok száma máig sincs pontosan feltárva, egyes kutatók szerint az megközelíti az 500 főt.

A libás asszony szobra Szegeden. A tanácsköztársasági emlékmű egykor a Stefánián, a színházzal majdnem szemben állt. Archív fotó: Móra Ferenc Múzeum
A libás asszony szobra Szegeden. A tanácsköztársasági emlékmű egykor a Stefánián, a színházzal majdnem szemben állt. Archív fotó: Móra Ferenc Múzeum

Katonai sikerektől a bukásig

Ám az igazi veszélyt nem a Lenin-fiúk által meggyilkoltak jelentették a Tanácsköztársaságra, hanem a román hadsereg, amely az antant hallgatólagos támogatásával április 16-án átlépte a keleti országrészen meghúzott demarkációs vonalat, s mélyen benyomult az országba. A Vörös Hadsereg egészen a Tisza mögé vonult vissza. A válságos helyzetből a védelem gyors átalakítása, a tömeges mozgósítás hozott megoldást – munkás- és parasztszázadok alakításával a hadsereg 200 ezer fősre duzzadt. Stromfeld Aurél vezérkari főnök vezetésével május 20-án megindult az általános ellentámadás. A Kádár-korszak történelemkönyveiben dicsőséges északi hadjáratnak aposztrofált hadműveletben a magyar csapatok három hét alatt elfoglalták a Felvidéket a Nyitra–Zólyom–Kassa vonalig, továbbá elérték a lengyel határt Bártfánál. Fontos közjáték volt az is, hogy június 16-án közben Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Jól jellemzi a kort és a kommunista eszme túlzott követését, hogy a visszafoglalt városokra nem a magyar trikolór, hanem vörös zászló került.

Szegeden a helyzet

Szeged sajátos helyzetbe került az első világháború után. A Bánát és a Bánság miatt kialakult jugoszláv–román vita miatt ugyanis francia csapatok vonultak be, és városkormányzóságot alakítottak. A proletárdiktatúra alig érintette meg a csongrádi megyeszékhelyet, ehelyett egy polgári demokratikus viszonyok között zajló politikai élet folyt a városban egészen az 1920-as nemzetgyűlési választásokig.

A katonai sikereket látva Clemenceau francia miniszterelnök június közepén jegyzéket intézett Kun Béláékhoz, amelyben közölte Magyarország északi és keleti határait, és követelte, hogy a magyar csapatokat északon vonják vissza e határok mögé. Cserébe a románok ki fogják üríteni a Tiszántúlt. A proletárdiktatúra vezetői – hosszas vita után – elfogadták a javaslatot. Később kiderült, ez a döntés a bukásukba került. Június 30-án az antant követelésének eleget téve megkezdődött a Felvidékről való visszavonulás, ugyanakkor a románok nem mozdultak a Tisza mellől. Sőt offenzívát indítottak Budapest elfoglalására. Az addigi hadseregparancsnok Stromfeld lemondott, az új vezető, Julier Ferenc pedig látva a túlerőt, elárulta a néphatalmat, és a támadás terveit átadta a románoknak. Julier később egyébként a Horthy-hadsereg főtisztje lett. Augusztus 2-án a román királyi hadsereg előőrsei megérkeztek Budapest határába, két nappal később az antant tilalma ellenére bevonultak a fővárosba, és elkezdték lefegyverezni az ott állomásozó helyőrséget, munkászászlóaljakat, és a Vörös Őrséget. Augusztus 6-án pedig a Friedrich István nevével fémjelzett ellenforradalmi csoport lemondatta az akkor már Peidl Gyula vezette kabinetet, és átvette a civil kormányzást. A tanácsköztársaság 133 nap után így véget ért.

A külügyi népbiztos

Kun Béla köztisztviselői zsidó családban született Szilágycsehen 1886-ban. Zilahon és a kolozsvári kálvinista középiskolában végezte középfokú tanulmányait, majd a kolozsvári egyetem joghallgatója lett, ám 1904-ben félbeszakítva tanulmányait, újságíróskodni kezdett Kolozsvárott és Nagyváradon. 1906-ban magyarosította a nevét Kunra. Cikkei miatt többször állt bíróság előtt. 1907-ben fél éves fogházbüntetésre ítélték, amit a szegedi Csillag börtönben töltött le. Az I. világháború idején besorozták, 1916-ban orosz fogságba esett. Az oroszok egy uráli hadifogolytáborba küldték. Itt lett végleg kommunista. 1918. november 17-én tért haza Budapestre, november 24-én megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját, amely központi bizottságának elnöke lett. Három hónappal később egy utcai lövöldözés miatt letartóztatták, így került a Gyűjtőfogházba, ahol aztán később tárgyalt a szociáldemokratákkal. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ottani szociáldemokrata elvtársai egy elmegyógyintézetben bújtatták el; de a hatóságok felfedezték, és internálták; 1920 nyarán kiutasították Ausztriából. Szovjet-Oroszországban telepedett le – soha többé nem tért haza. Halálának időpontja kérdéses, 1938-ban vagy '39-ben a sztálini önkény áldozata lett, kivégezték.


A Forradalmi Kormányzótanács tablója

Fentről balról jobbra: Kun Béla, Pogán József, Garbai Sándor, Erdélyi Mór, Rákosi Mátyás, Varga Jenő, Landler Jenő, Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos, Szamuely Tibor, Kalmár Henrik, Lukács György, Ágoston Péter, Rabinovics József, Szántó Béla és Hevesi Gyula.

Olvasóink írták

  • 11. ASHER 2009. március 26. 18:26
    „A nagy Kadimah-s Tzipi Livni csak egy huje Picsa!!!
    en az Israel-Beiteinu Avigdor Libermann-ra szavaztam!!!!
    mellesleg; A Gaza-Party-t NEM mi kezdtuk!!!az 8-evvel korabban elkezdodott,a Hamas Raketazasokkal!!!”
  • 10. vonLichthofen 2009. március 26. 01:11
    „Asher, Shalom

    Olvasd el mégegyszer az 1., alatt irt soraidat.
    Ha én ezt ugyanígy kijelentem az 1939-1945ös sajnálatos eseményekkel kapcsolatban, behelyettesítve a Zsidók... szavat a németekkel, magyarokkal, szlovákokkal, horvátokkal, románokkal akkor biza megkapom a magamét iziben mint megátalkodott és javíthatatlan náci.
    A 2. alatt általad írottakra: megvonhatnám a vállam és ugyanazt mondhatnám mint Tzipi Livni a Gazai mészárlással kapcsolatban: ilyen a háború.”
  • 9. FrameSet 2009. március 25. 16:49
    „Már egy hónapja viccelődtünk azon a kollégákkal, hogy Gyurcsány F. egy Nemzeti Ünnepnapon fog lemondani.

    Attól kezdve az a nap Nemzeti Ünnep lesz!

    Dehogy március 21-én mondta, hogy félreáll, (volt ünnepnapon) ezt nem gondoltuk volna. :)

    Milyen szar lehet a gyerekeinek, hogy az apucit a 3/4 ország utálja.

    Tuti, hogy külföldre mennek még tanulni is, dolgozni is. Apuci mutathatná az utat nekik.”
  • 8. ASHER 2009. március 25. 15:47
    „von Lichthofen!
    1, azok akik elkovettek veres dolgokat mar regen nem elnek!!az utodaik miert is lennenek Felelosek azert hogy
    az Apjuk,Nagyapjuk mit kovetett el???!Vagy a Zsidok eseteben jogosnak latod a Kollektiv Bunosseg fogalmat?!!
    2, Ha mar a Terrornal tartunk!!Hogy is volt csak A Pronay Szazados Darutollasai altal lefojtatott Bacskai meszar
    las?!!Igen most a Feherterror-ra gondolok!Azt meg Horthy is szigoruan elitelte!!!Mi is jatszodott le napokon
    at a Drava parton?Hany civilt lottek bele a Dravaba??A Google-on biztosan ez is megtalalhato!!”
  • 7. FűzfaVessző 2009. március 23. 22:20
    „Cancer!
    Ezt mi is megkaptuk a Délvilágban /Csongrád megye/. Valószínűleg minden megyei lap nosztalgiázik.
    F.V.”
  • 6. FűzfaVessző 2009. március 23. 22:12
    „Képek a patkányforradalomról, ha valakit érdekel üsse be a keresőbe.
    F.V.”
  • 5. Cancer 2009. március 22. 21:27
    „remelom, nem kulonos alom.
    szegyen h egy ilyen cikk megjelenhet a Kisalfold oldalan 2009-ben”
  • 4. comet 2009. március 22. 18:00
    „Károlyi is harcolhatott volna, miért szabadította az országra Kun Béláékat.
    Stromfeld és tiszttársai minden tiszteletet megérdemelnek hogy az ország megmentése érdekében a munkás sereg élére álltak. Károlyi betojt, meg utána Kun Béla is, és ez az ország 2/3-ába került. Kun Béláék leninfiujai a tehetőseket, Horthy különítményei meg a munkásokat terrorizálták. Legalább végveszélyben kéne tudni összefognia az országnak. Ehhez persze komoly politikusok szükségeltetnek Ahogy a külföldöt akkor sem érdekelte a magyarok sorsa úgy most se különösebben. Ők elsősorban a saját hasznukat lesik. Ezt kéne felfogni az SZDSZ-es liberális hazaáruló csürhének, a népnek meg azt hogy a Gyurcsány féle baloldal a rablásról szól, azaz nem baloldal. 1919 tanulsága meg az, hogy a külföldi agresszióval szemben összefogással lehet és kell küzdeni, ahogy Stromfeld Aurél megmutatta fehér tisztjeivel a vörös hadsereg élén.”
  • 3. vonLichthofen 2009. március 22. 17:17
    „#1 & #2,

    Fiúk mire jó ez a zsidózás?
    Ti is azt akarjátok, hogy ügyetekben maga a WJC elnöke járjon közbe magyar hittestvéreinél, mint Kiss Attila képviselő úr ügyében? Miért kell kiemelni, hogy az összes vérengző gyilkos szinte ugyanabba a felekezetbe tartozott? Nem kellene inkább megbékélni és egy béke jobbot nyújtani feléjük? Ja, hogy nem akarjátok beszennyezni a kezetek az általuk megölt ártatlanok vérével?

    Nemrég beszéltem egy Rábapordányi úrral, aki sok történetet hallott a nagyapjától arról, hogy milyen vérengzések folytak csak abban a faluban. Véresre verésekről, nyilvános akasztásokról, kegyetlen megalázásokról beszélt amire az egész falut kirendelték.
    Ugyanazzal a vehemenciával, ugyanazzal az arroganciával és ugyanazzal a kegyetlenséggel mészárolták a gyűlölt gojokat, mint napjainkban Palesztinában az Arabokat.
    Semmi nem változott, csak a technika lett fejlettebb.”
  • 2. SAmu 2009. március 22. 16:33
    „Tessék beadni a "Kun Béla unokája" szöveget a Google keresőbe. Ma is aktív, híres politikus jön ki.
    Kérdem: véletlen?”
  • 1. Szilágyi_Zsolt 2009. március 22. 09:19
    „133 napon át tartó RÉMÁLOM. Nemcsak Kohn Béla, de Garbai Sándor kivételével az összes, a tablón lévő gazember zsidó volt (erről szólt a korabeli anekdota: Garbai azért kellett a brancsba, hogy a zsidó szombaton /sabbat/ is legyen, aki aláírja a halálos ítéleteket, mert hithű zsidónak ezen a napon nem szabad "dolgoznia" /haha/). Nemkülönben zsidó volt a Lenin-fiúk elnevezésű terrorbrigád tagjainak nagy része, akik élvezettel irtották a magyarokat (több százra teszik a halálra kínzott, agyonlőtt, felakasztott áldozatok számát). Szerencsére Prónay Pál rendet rakott köztük, áldassék a neve. Így viselkedtek a dicső Tanácsköztársaság még dicsőbb zsidó vörösei nálunk és külföldön is (többek között az Októberi Szocialista Forradalom kirobbantóinak 80 %-a is zsidó volt). Utána meg csodálkoztak, hogy pár év múltán a zsidógyűlölet végigsöpört egész Európán.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az egykori modell után nyomoz a rendőrség

David Miliband brit külügyminisztert azzal vádolják, nem tett meg mindent azért, hogy kiderüljön: az állatszerető Eva Rhodes egykori modellt meggyilkolták Magyarországon. Tovább olvasom