Kisalföld logö

2018. 04. 21. szombat - Konrád 11°C | 24°C Még több cikk.

Milyen lesz a jövő embere?

Az emberi evolúció még korántsem állt meg, állítja egyre több tudós. Változott az állkapcsunk, a magasságunk ősember elődeinkhez képest – de vajon változunk-e még mindig, és ha igen, hová fejlődünk?
Az evolúcióbiológus úgy véli, az evolúció folyamatába a véletlen mellett mi magunk is ˝beleszólunk˝. A változás léptéke több tízezer év is lehet – és nem tudjuk előre, hová jutunk, milyenek leszünk.

Fakó, szürkés árnyalatú bőr, megnyúlt fejforma, széles fenék és csökevényes karok – így képzelték el a jövő emberét az egyik kereskedelmi televízió tudományos magazinjában. A pirospozsgás arcbőr szürkére vált a kedvezőtlen környezet vagy az űrben töltött idő miatt, a testi változásokkal az ülőmunkához alkalmazkodnánk. A budapesti Műegyetem diákjai három dimenzióban is modellezték a sokadik évezred emberét: a látvány nem volt éppen szívderítő. Leginkább egy földönkívülire emlékeztetett az eredmény.

Az emberi evolúció még nem ért véget, mégsem vette át a helyét a kulturális-technikai evolúció, vonják le a következtetést az olyan felfedezésekből, mint hogy a cro-magnoni ősember koponyája nagyobb volt kortársainkénál. Az átlagmagasság akkoriban 140–150 centiméter lehetett – most 170–180. Az állkapcsunk is keskenyedett azóta, mert több pépesített ételt eszünk, nem marcangolunk már nyers zöldséget, rágós húst – emiatt nehezen fér el négy bölcsességfogunk. Valóban folyamatosan változunk? És ha igen, meg lehet-e mondani, hogy fognak kinézni ük-ük-ükunokáink? – tettük fel a kérdést.

Fantáziakép földönkívüliekről. Lehet, hogy rájuk fogunk hasonlítani?
Fantáziakép földönkívüliekről. Lehet, hogy rájuk fogunk hasonlítani?

Dr. Pál Csaba szakterülete az evolúcióbiológia: a Szegedi Biológiai Központ Talentum-díjas kutatóbiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az evolúció folyamatát legjobban a mikrobák szintjén lehet megfigyelni. – Amint kifejlesztenek egy új antibiotikumot, pár év múlva dobhatják ki, mert a baktérium, amit el kellene pusztítania, ellenállóvá válik – magyarázta a kutatóbiológus. Munkájuk során többek között azt vizsgálják, hogyan lehetne a mutációt, az ellenálló képesség kifejlődését lelassítani. Egy-egy baktériumtenyészet egy nap alatt hét-nyolc osztódáson megy át, pár hét leforgása alatt rengeteg generáció létrejön, és radikális változások zajlanak. Az embereknél több tízezer évbe telik egy-egy evolúció okozta módosulás, ám az elvek szintjén ugyanaz megy végbe a mikrobáknál, mint a ˝teremtés koronáinál˝. Csak éppen nem könnyű rajtacsípni a természetet a munkálkodáson.

Dr. Pál Csaba
Dr. Pál Csaba


– Ez a szakterület ˝visszafelé néz˝. A változásokat utólag tudják vizsgálni, elemezni – világított rá Pál Csaba. Spekulálni a jövőbeni ember fejformájáról, eltűnő bölcsességfogáról vagy kislábujjáról már csak azért sem érdemes, mert az evolúció sok szempontból véletlenszerű
folyamat.

– A különböző szennyeződésekhez alkalmazkodnak a mikrobák, és ez ránk is visszahat. Az utóbbi pár száz évben pedig számos káros mutáció fennmaradt, az ezeket hordozó emberek évszázadokkal ezelőtt nem maradhattak volna életben – fejtette ki a szakértő. Az orvostudomány, a technika fejlődése, az életkörülmények javulása együtt járt azzal a ténnyel, hogy a káros mutációk csak jóval lassabban vagy egyáltalán nem szelektálódnak ki. A következmények pedig a kutató szerint beláthatatlanok.

Persze a tudomány legújabb vívmányai már ˝csatasorba álltak˝, hogy kiküszöböljék azon gének káros következményeit, amelyek egy része talán fenn sem maradhatott volna. A napokban bejárta a sajtót a hír: csökken az Egyesült Államokban az örökletes betegségek száma, amióta elterjedt a genetikai tesztelés. Ott azonban még messze nem tartunk, hogy magukat a géneket változtassák meg.


– Az egyes ember génállományának feltérképezésével fény derül a mutációkra, és ha tudjuk, melyik mutáció milyen betegségekre hajlamosít, a diagnosztizálásban, megelőzésben felhasználhatjuk az eredményt – foglalta össze a kutatóbiológus. A géntérképprojekten dolgozó tudósok egy része saját génállományát térképezte fel, és már megelőző kezeléseket folytat. A technika ára ugyan még borsos, de rohamosan csökken: pár éven belül ezer dollár alatt lesz az eljárás költsége. A génállomány módosítása – ami mellesleg súlyos bioetikai kérdéseket is felvetne – már nehezebb kérdés. Különösen annak fényében, hogy a „javított" gént tovább örökíteni csak akkor lehetne, ha az ivarsejteken is végrehajtanák a beavatkozást.

Az idő, a véletlen, a saját eredményeink, hibáink, civilizációs vívmányaink – mindegyik belejátszik tehát abba, hogy nem tudjuk megmondani, milyen lesz a háromezres évek ˝szépségideálja˝. Persze évezredek-tízezredek alatt van arra esély, hogy eltűnik a bölcsességfog – sok ilyen atavizmust, a szervezet működése szempontjából már nem optimális jegyet hordozunk még, például a vakbelet, de ilyen a vesevezeték lefutása is –, vagy külsőnkben is alkalmazkodunk az ülőmunkához.

Olvasóink írták

  • 1. 983 2010. április 01. 17:37
    „Ilyenkor örülök, h a jövő évezred szépségversenyeit nem kell majd végignéznem:)

    Hogy jött ki ez a szürke kis UFÓ a jövő emberére? A tudósok beleszámolták az eltolt genetikai kísérleteiket is ? :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Marc Chagall 25 éve halt meg

Chagall művészetében inkább a belső költői erőre, mint a festészet logikájára támaszkodott. Tovább olvasom