Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 9°C Még több cikk.

Marilyn Monroe - drog, diliház, függőség

Szeretők voltak, vagy John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök számára Marilyn Monroe nem volt más, mint egy újabb strigula a hódításai között?
A szőke hollywoodi szépség megszállottan üldözte az elnököt, akinek viselkedése hozzájárult teljes összeomlásához. Egy újabb verzió JFK és Monroe viszonyáról.

1962 februárjának végén a brit színész, Peter Lawford és felesége, Pet - John F. Kennedy nővére - meghívta Marilyn Monroet egy vacsorapartira New York-ba, amelyet az elnök tiszteletére adtak. John (Jack) F. Kennedy szerette a hollywoodi kultúrát és a hírességeket, különösen a szép színésznőket, sőt elképesztő módon bolondult a szőke szépségekért.

Marilyn korábban már kétszer is találkozott Kennedy elnökkel, és a szemtanúk állítása szerint mindkét alkalommal flörtöltek is, de Marilyn erről akkor még semmit sem mondott. A vacsora nyolckor kezdődött. Kilenckor azonban Marilyn még mindig fésülködőasztalánál ült, a tükör előtt. Sminkelt, a szemét tussal húzta ki. Notórius késő volt, és örömmel töltötte el, hogy ez alkalommal épp az Amerikai Egyesült Államok elnökét várakoztatja meg.

Marilyn végül több mint egy órás késéssel érkezett meg Lawford üzleti partnerével, Milt Ebbinsszel. Az ajtó előtt vett egy mély levegőt, lesimította a ruháját, és azt mondta: Nos, bemegyünk? - Amikor belépett, az olyan volt, mintha kettévált volna a Vörös-tenger - idézte fel Ebbins. - Akkor már vagy huszonöt ember volt ott, de a tömeg szétnyílt előtte, és ő átsétált a szobán. Arlene Dahl színésznő, aki szintén részt vette a partin, azt mondta: Marilyn besétált, és minden és mindenki megdermedt. Varázslatos volt. Soha senkit nem láttam, aki ilyen hatással lett volna egy szobányi emberre. Az elnök megfordult, és azonnal látszott rajta, hogy nagyon vonzónak találja Marilynt. "Végre itt van" - mondta, és szélesen elmosolyodott. - "Van itt néhány vendég, akik majd meghalnak, hogy megismerkedhessenek önnel." Marilyn lett a társaság középpontja. Mindenki mellette szeretett volna állni, be akarta szívni az illatát, egy levegőt akart lélegezni vele. JFK megfogta Marilyn karját, és az asztalhoz kísérte. Amikor Marilyn elment, JFK elkérte a telefonszámát. Természetesen megkapta. Az elnök már másnap felhívta Marilynt, és azt javasolta neki, hogy március 24-én kísérje el Palm Springsbe. Az elnök még véletlenül azt is elkottyantotta Marilynnek, hogy Jackie - aki régóta szenvedett férje viszonyai miatt - nem megy vele...

Fotó: Daily Mail (galéria)

Philip Watson korábbi törvényszéki szakértő találkozott JFK-val és Marilynnel Bing Crosby Palm Springs-i spanyol stílusú házában. Azt mondta: Marilyn nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak tűnt, és olyan fürdőruhát viselt, ami rengeteg férfit vonzott a medencébe. - Semmi kétségem nem volt afelől, hogy Marilyn és az elnök együtt voltak - emlékezett vissza Philip Watson - Nagyon jól érezték magukat együtt. Marilyn sokat ivott. Nyilvánvaló volt a köztük lévő intim kapcsolat, és az, hogy az éjszakát is együtt töltik. A légyott azonban előre nem látható, tragikus következményekkel járt. Miközben Marilyn az elnök megszállottja lett, Kennedynek ez a hétvége nem volt más a világ legkívánatosabb asszonyával, mint eggyel több strigula - még ha egyébként jelentős is - az ágya végében. - Jack Palm Springsben végzett is vele - mondta a Kennedy család jó barátja, Gorge Smathers floridai szenátor. - JFK elmesélte nekem, hogy beszélgettek, és ő valami olyasmit mondott Marilynnek, hogy: "Nem kimondottan vagy First Ladynek való anyag, Marilyn". Nyilvánvalóan neki ezt rossz volt hallani. Szerintem csak egyszer vagy kétszer találkoztak. Nem sokkal később Marilyn váratlanul megjelent Washingtonban, és mi - ő, én és még néhányan - elvittük motorcsónakázni a Potomac folyóra. Éjjel fél 12-kor értünk haza. Nem maradt a Fehér Házban, valahol máshol aludt. Akkor nem volt köztük semmi etyepetye az elnökkel, ezt onnan tudom, hogy John másnap örömmel újságolta ezt nekem. Jackie, a felesége tudott a kirándulásról. Amikor a Fehér Házban rendezett bálon felkértem táncolni, azt mondta: "Ne hidd, hogy naiv vagyok és nem tudok arról, hogy Jack és te mindenféle dolgokat csináltok olyan csinos lányokkal, mint Marilyn - például a Potomacon csónakáztok holdfényes éjszakákon". Bár Jackie hozzászokott már a Kennedyek indiszkréciójához, ez az egy ügy nagyon bántotta őt. Tudta, mert hallott és olvasott róla, hogy Marilyn problémás nő. Nem idegesítette, inkább ízléstelennek tartotta az egészet.

Szomorú, hogy Jackie volt az egyetlen ember az elnök közvetlen közelében, aki felismerte, és hangot is adott annak, hogy Marilyn nagyon sebezhető. Marilyn előélete és labilitása már akkor megkongathatta volna a vészharagokat a Kennedyek körében, és Jacknak is tudnia kellett volna, hogy Marilynt egyszerűen nem lehet leírni, mert nem fogja hagyni magát. Marilyn múltja mindenki számára láthatóvá tette, hogy nagyon impulzív viselkedését vélhetően a drogok okozzák, és minden hibát és jelenetet megismétel minden egyes kapcsolatában.

1962-re - ebben az évben halt meg - már erősen függővé vált: rendszeresen fogyasztott gyógyszert és alkoholt, így próbálta leplezni érzelmi instabilitását. Rettegett attól, hogy örökölte anyja betegségét, a skizofréniát, és gyakran hallott hangokat, akik megmondták neki, hogy mit tegyen. Gyermekkora óta képtelen volt elviselni bármiféle kritikát. Számtalan alkalommal szedett be a szükségesnél több gyógyszert, öngyilkosságra hajlamos volt. A bizonytalanság és a szükség miatt, valamint három tönkrement házasságával a háta mögött szinte hajszolta azt a férfit, aki kompenzálja majd az apa hiányát, és jóváteszi rettenetes gyermekkorát.

Marilyn először 16 évesen ment férjhez a szomszédja fiához. Jim Doughertyt bizarr módon úgy hívta: Apuka. A házasságuk elején Jim azt mondta: Marilyn szerinte gyakran követte őt, és többször fenyegetőzött öngyilkossággal csak azért, hogy felhívja magára férje figyelmet. "Le fogok ugrani a hídról, apuka" - mondta.

Fotó: Daily Mail (galéria)

Házasságuk akkor ment tönkre, amikor kiderült: Marilyn nagyon fotogén. Egyre többen biztatták, próbáljon szerencsét Hollywoodban. Marilynt 1949-ben fedezte fel Johnny Hyde, egy nagyhatalmú ügynök, aki akkor William Morris ügynökségénél dolgozott. Hyde Marilyn megszállottja lett, a nő pedig erős apafigurát látott benne. Sőt, ami még ennél is fontosabb: Hyde képes volt kezelni Marilyn betegségét, hogy ne hallja a hangokat. Hitt abban, hogy a barbiturátok segítenek rajta, és az ügynökség legjobb orvosai rendszeresen írtak fel Marilynnek ezekből a készítményekből. A gyógyszerek segítettek is - de csak rövid távon. Hyde egyre kevésbé aggódott, hiszen Marilyn egyre ritkábban hallotta a hangokat. Ez egy hosszú távú kapcsolat kezdete volt Marilyn számára - a gyógyszerekkel. 1950 decemberében Johnny Hyde meghalt. Szívinfarktust kapott. Néhány nappal a temetése után Marilynre Natasha Lytess, az ügynökség munkatársa talált rá a hálószobájában. A szőke szépség eszméletlen volt. Natasha kifeszítette a száját: tele volt nyugtatókkal.

Marilyn harmadik házassága 1956-ban kötetett. Egy újabb apafigura lépett színre: az intellektuális író, az akkor 40 éves Arthur Miller. Majd egy évtizeddel volt idősebb Marilynnél. Nem volt szép dolog, hogy a hír hallatán Marilyn mentálisan instabil anyja, Gladys szívtelen hangvételű levelet írt a lányának. Azt írta neki, hogy az anyaság felelősséggel jár, és "te, drága gyermekem, egyáltalán nem vagy felelősségteljes személy". Ez csak katalizátor volt Marilynnek ahhoz, hogy visszazuhanjon alkohol- és drogfüggőségébe. Egy éjszaka az egyik étteremben Millert a telefonhoz hívták. Marilyn volt az, arra kérte, menjen haza, és mentse meg őt. Túladagolta magát.

Edward Lovitz forgatókönyvíró, aki nagyon jól ismerte Millert, így emlékezett vissza: - Arthur azt mondta nekem, azt gondolja, Marilynnek pszichiátriai segítségre van szüksége. Nem volt benne biztos, hogy Marilynt az alkohol és a gyógyszerek teszik tönkre, vagy az elméje háborodott meg.

Az Arthur Millerrel felbomlott házassága volt Marilyn életében a következő krízis. A pszichiátere tudta, hogy megszállott öngyilkosság-elkövető. Dr. Marianne Kris ezért azt javasolta neki, hogy vonuljon be egy New York-i magánklinikára kivizsgálásra. Meglepő módon Marilyn beleegyezett.

Fotó: Daily Mail (galéria)

1961. február 5-én, vasárnap dr. Kris el is vitte őt a kórházba, ahová Marilynt Faye Miller álnéven vették fel. De amikor Marilyn elindult a szobájába, rájött, hogy nem azon a klinikán van, amit megbeszéltek. Az út vége egy szörnyű épület volt rengeteg fémajtóval, amelyeket kulccsal nyitottak és zártak. Hirtelen minden világos lett: az ajtók azt jelentik, hogy itt bent tartják az embereket, és nem engedik ki őket. Marilyn a Payne Whitney klinika pszichiátriai osztályára került. Hisztériás rohamot kapott. Bezárták egy szobába. Addig verte ökleivel a vasajtót, amíg oda nem ment egy nővér. Figyelmeztették: ha nem hagyja abba, kényszerzubbonyt húznak rá. Lekapcsolták a lámpát, és hagyták sötétben üldögélni - egyedül, gyógyszerek nélkül. Marilyn újabb dührohamot kapott. A széket a fürdőszoba ajtajához vágta, aztán a kitört ablakból kivett egy jó nagy szilánkot. Akkor érkeztek az orvosok és az ápolók a szobájába. Kivették a szilánkot a markából. "Ha nem engednek ki, megölöm magam" - mondta. "Miért ennyire boldogtalan?" - kérdezték. Mire Marilyn azt mondta: "A legjobb doktoroknak fizettem, hogy erre rájöjjenek, és maguk tőlem kérdezik?" Monroe-t innen egy másik emeletre vitték, amelyet olyan pácienseknek tartottak fenn, akik veszélyesek önmagukra. Kedden reggel megengedték neki, hogy telefonáljon. Tudta, hogy kit kell felhívnia: olyasvalakit aki akár hegyeket is megmozgat azért, hogy őt kivigye innen. Bár házassága nem ért jó véget, Marilyn volt férje jó szívére apellált. Korábbi férjét, a baseball sztár Joe DiMaggiot hívta. Joe barátja, Stacy Edwards így emlékszik vissza: Joe mesélte, hogy éppen egy motelszobában ült Floridában, sörözött, és nézte a tévét, amikor csengett a telefon. Marilyn volt, azt mondta neki, hogy egy New York-i diliházban van, és szüksége van valakire, aki kiviszi onnan. Joe azt hitte, csak viccel. Azt hitte, Marilyn begyógyszerezte magát, és összevissza beszél. De végül sikerült a nőt megnyugtatnia, Marilyn pedig azt mondta neki: szüksége van rá. Joe-nak több sem kellett, a következő géppel New Yorkba repült. DiMaggio még aznap éjjel felkereste Paye Whitney-t, és követelte, hogy Marilynt engedjék ki a kórházból. Megesküdött, ha nem engedik ki, tégláról téglára saját kezével bontja szét az épületet. Marilynt kiengedték. DiMaggio rábeszélte, hogy menjen el egy másik kórházba, és megígérte neki, hogy minden nap meglátogatja. Marilynt három hétig kezelték, majd ezt követően kapcsolatba lépett ügyvédjével, Aaron Frosch-sal. Azt akarta, hogy írjanak egy papírt arról: soha többé nem zárathatják be őt elmegyógyintézetbe DiMaggio hozzájárulása nélkül.

Ekkor Marilyn elég erősnek érezte már magát ahhoz, hogy találkozzon a Kennedy klán tagjaival, akik meg voltak győződve arról, hogy ez az eset bármikor újra megtörténhet.

A Kennedy-kapcsolat akkor vette kezdetét, amikor 1960-ban Marilyn Los Angelesbe ment. Akkor találkozott azzal a nővel, aki a barátnője lett: Patricia Kennedy Lawforddal. Joe és Rose Kennedy hatodik gyermekével - kilencen voltak testvérek -, JFK és Bobby testvérével. Pat házassága Peter Lawforddal problémás volt már a kezdetektől, mert a színész ivott, és rendszeresen megcsalta a feleségét. Marilyn barátsága nagyszerű érzés volt Patnek, aki elképesztően magas színvonalon élt, és Pat még valami különlegeset is lehetővé tudott tenni számára: be tudta mutatni őt sikeres testvéreinek, így Jacknek, az Egyesült Államok elnökének is. A parti, ahol Marilynt bemutatták JFK-nak, egészen a Palm Springs-i hétvégéig tartott. Ha jobban utánanéz az ember, a dokumentumokból, korabeli feljegyzésekből a cikk szerzője számára kiderül: valójában csupán egy vagy két éjszakát tölthettek együtt. Az összes más jellegű állítás csupán spekuláció. Az amerikai titkosszolgálat egyik ügynöke szerint mindent tudtak arról a Palm Springs-i hétvégéről. - Csak akkor kezdtek az emberek kettejük kapcsolatáról beszélni, amikor már mindketten halottak voltak. Higgye el, senki nem beszélt erről 1962-ben. Annyit bizonyosan tudunk, hogy JFK és Marilyn lefeküdtek egymással Bing Crosbynál, de csak ennyi történt, nem több. Nem gondoljuk, hogy komoly kapcsolat volt. JFK nagyon sok nővel lefeküdt. Marilyn csak egy volt a sok közül. A Palm Srings-i hétvége vélhetően nem volt más JFK-nak, mint egy izgalmas hódítás. Ha ennél több lett volna közöttük, az valahogyan a tudomásunkra jutott volna, én nem hiszem, hogy titokban tarthatták volna a titkosszolgálat előtt.

A Palm Springs-i hétvége tehát csak egy egyéjszakás kaland volt JFK-nak - Marilynnek azonban sokkal, de sokkal többet jelentett. Sokkal többet gondolt bele ebbe a kapcsolatba, mint az elnök, és megszállottja lett annak, hogy újra találkozzanak.

Rupert Allan, Marilyn sajtósa így emlékszik vissza erre az időszakra: "Csak az elnökre koncentrált. Nem igazán volt világos, hogy mi van kettejük között, de szerintem nem volt túl jelentős a dolog. Marilyn azonban úgy viselkedett, mint aki többet akar."

Fotó: Daily Mail (galéria)

Az egyik, a Kennedy-adminisztrációban dolgozó titkosügynök hozzátette: Marilyn gyakran felhívta az elnököt. Látni akarta. Erről mindenki tudott. De az érdeklődés egyoldalú volt - JFK nem válaszolt Marilyn Fehér Házba érkező hívásaira. Sinatra barátja és inasa, George Jacobs elég sok, az énekes és az elnök között elhangzott beszélgetés fültanúja volt. - Elég sok időt töltöttem az elnök társaságában ahhoz, hogy tudjam, egy nő sem volt szent számára, még a felesége sem. Csak egyetlen vágya volt, ugyanaz, mint Nagy Sándornak: meghódítani a világot. Számára Marilyn nem volt más, csak egy újabb hódítás, egy újabb trófea, vélhetően Hollywood Nagy Fehér Cápája, a lehető legnagyobb zsákmány. De csak egy strigula volt, nem szerelem.

Jackie Kennedy számára pedig Marilyn nem volt más, mint a férje egy volt barátnője. Egyébként Jackie néhány hónappal a liezon után világossá tette JFK számára: nagyon boldogtalan volt, amikor látta a televízióban azt a műsort, amit a Madison Square Gardenből közvetítettek. Akkor énekelte el Marilyn Monroe lélegzetelállítóan búgó hangján a Happy birthday című számot JFK-nek. Jackie megfenyegette a férjét: azonnal elválik tőle, méghozzá a következő választási kampány előtt. Ezzel lehetetlenné tett volna JFK számára, hogy újra induljon az elnöki posztért.

- Akkorra Jack már végzett Marilynnel - mondta George Smathers. - Már egy másik nője volt, Mary Meyer. És volt egy másik szeretője is, Judith Exner... Rajtuk kívül pedig még sokan mások, például Angie Dickinson színésznő. Marilynről JFK azt gondolta: nagyon édes kislány, de volt még rajta kívül rengeteg sok édes kislány, akik Marilynhez hasonlóan semmit sem jelentettek a számára. Marilyn kereste a lehetőséget, hogy Washingtonba, a Fehér Házba jöhessen, de Jack azt mondta a feleségének: "Nézd, vége van. Semmit sem jelentett nekem." Jack akkoriban azt mesélte, hogy Marilyn nem volt fontos egyáltalán neki. Jackie azt mondta: válasszon, és ő megtette, hiszen nagyon jól megvan Marilyn nélkül. "Vessünk véget ennek a Marilyn-dolognak, még mielőtt késő lenne" - mondta nekem JFK. Így hát felhívtam valakit, és a segítségét kértem ahhoz, hogy befogjuk végre Marilyn száját, még mielőtt elkezdene arról fecsegni, hogy mi történt és mi nem közte és az elnök között. Ez a férfi elment hozzá, hogy beszéljen vele, de Marilyn nem az a fajta nő volt, akit könnyen be lehetett volna törni.

- Ha Kennedy másként bánik Marilynnel, a dolognak talán nem lett volna ilyen rossz vége - mondta Rupert Allan. - Amit tett, az nem volt helyes.

Kennedy személyesen soha nem mondta meg Marilynnek, hogy vége van. Ehelyett az öccsét, Bobbyt kérte meg: mondja meg neki, hogy soha többé ne hívja őt a Fehér Házban. Bobby azt is elmondta neki, hogy a kapcsolatuknak - vagy bármi volt is az elnök és Marilyn között - vége.

- Marilyn nagyon megszállott és rendkívül neurotikus személyiség volt - mondta a Marilyn sajtósával együtt dolgozó Diane Stevens. - Mentálisan beteg volt, ezzel szembe kell néznünk. Gyógyszereket szedett, és nem gondolkodott tisztán. Egészen a végletekig képes volt elmenni a szeretett férfiért. Igazából nem tudom, miért tette ezt. Palm Springs csak egy hétvége volt, nem több. De valamilyen oknál fogva ez a hétvége Marilyn teljes összeomlásához, majd halához vezetett. Az, hogy a szeretett férfi soha nem hívta őt vissza, az őrületbe kergette Marilynt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Genetikai értelemben nem léteznek etnikai csoportok

Genetikai értelemben nem léteznek etnikai csoportok - derült ki egy nemzetközi DNS-vizsgálatnak… Tovább olvasom