Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Magyarok is tesztelik a Mars-utazást a földi bázison

Hatfős magyar legénység szolgál az amerikai sivatagi Mars-bázison. Ez év tavaszán azt tesztelték, miképpen tudnak majd az első emberes expedíció tagjai a vörös bolygón dolgozni. A csoport tagjával, Kereszturi Ákos geológussal beszélgettünk.
– A marsi sivatagi kutatóállomás (Mars Desert Research Station) Utah államban található. A bázis a Robert Zubrin által tervezett Mars-utazás-tervnek megfelelően épült fel – magyarázta Kereszturi Ákos geológus, a Collegium Budapest Mars Asztrobiológiai Kutatócsoportja és a Magyar Csillagászati Egyesület tagja. – Egy ilyen egységben utaznának a Marsra a NASA által 2035 körülre tervezett emberes expedíció űrhajósai, és egy ugyanilyenben élnének a Marson mintegy ötszáz szolon (marsi napon) keresztül. (Míg egy földi nap 24 óra hosszú, addig egy marsi nap, azaz szol ennél 37 perccel hosszabb.) Az űrhajósok a bázisról a tervek szerint zárt és nyitott autókkal mennének felderíteni a környezetüket, hogy élet nyomait kutassák. Állomásukon üvegház és csillagászati obszervatórium is megtalálható lenne.

A Utahban felépített bázis célja, hogy előzetes teszteket végezhessenek a lakóegységben, valamint a szkafanderes terepmunkával kapcsolatosan is tapasztalatokra tegyenek szert. A részleges szimuláció kiválasztott sivatagi helyszíne ugyanis marsi körülményeket idéz. A száraz, növény nélküli terepen a marsi felszínformáláshoz hasonló folyamatok zajlanak; a Marson persze hidegebb van, az átlaghőmérséklet mínusz ötven fok, de a földi sivatagban is jellemző a gyors felmelegedés és a hirtelen hőmérséklet-csökkenés. A Marson ugyanakkor több százszoros a földfelszíni ultraibolya-sugárzás, a nehézségi erő pedig harmada bolygónkénak. Ez annyit jelent, hogy mindenki harmadannyi súlyú, mint idehaza. A Marson a légkör ritka, szén-dioxidból áll, belélegezni nem szabad. A földi sivatagi állomás 2002 óta üzemel, azóta kéthetes turnusokban zajlik a munkakörülmények és a teljesítmények tesztelése, modellezése.

Hargitai Henrik a Husar nevű magyar gyakorló űrszondával Fotó: Mars Society
Hargitai Henrik a Husar nevű magyar gyakorló űrszondával Fotó: Mars Society

Hargitai Henrik geográfus parancsnoksága alatt Tepliczky István fedélzeti mérnök, Boros-Oláh Mónika munkaszervező, csillagász, valamint Kereszturi Ákos mellett – mivel tudományos ismeretterjesztő film is készült a kéthetes munkáról – Hirsch Tibor újságíró és Pires Muhi András operatőr dolgozott az állomáson.

– Odabent szkafander nélkül láttuk el laboratóriumi és egyéb kutatási feladatainkat. Egy külön kabinban kialakított üvegházban vizet tisztítottunk, és azt újrahasznosítottuk. Ugyanitt kísérleti jelleggel – többek között – paradicsomot, retket, burgonyát termesztettünk. Az emberes Mars-expedícióban az egyik kulcsszó a helyierőforrás-használat. A másik sajátossága a tervnek, hogy új pályaelemeket használ. A harmadik kulcsszó a többlépcsős utazás. Ez az idealizált kép azonban kicsit távolabb áll attól, amit a NASA tervez, utóbbi expedíció költsége 55 milliárd USA-dollár lenne.

Miért a vörös bolygó?

A Mars-utazáshoz kifejlesztett technológiáknak sok gyakorlati hasznuk lehet, miképpen az űrhajózásból is számtalan találmány került át a mindennapi életbe. Sok olyan vizsgálatot végezhetnek el majd az első emberek a Marson, amire robotok nem vagy csak korlátozottan képesek – és ha asztronautáink életnyomokat találnának, az történelmi felfedezés lenne. Talán a legfontosabb ok, amiért a Marsra kell mennünk, hogy az emberiség ismét bebizonyítsa: békés célból is képes hatalmas teljesítményt elérni, és új világot meghódítani. Emellett az emberi faj túlélési lehetőségeit is javítaná.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Okosabbak azok a gyerekek, akikkel apjuk is törődik

Azok a gyerekek, akiknek sokat olvas és akikkel sokat játszik az apukájuk, sikeresebbek és boldogabbak lesznek társaiknál – és okosabbak is. Tovább olvasom