Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

Julianus barát ismét keletre indul

A genetika eszközeivel vizsgálná a magyarok eredetét a Julianus Barát Program, amelyet az új kormány szeretne elindítani.
Az érdeklődés nagy. Hasonló munka évekig folyt Szegeden már, és az eredmények is ismertek. A magyar őstörténet kutatása mindig több tudomány művelőinek csapatmunkája volt – és úgy tűnik, egyre inkább az lesz.

˝Néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került˝ – ezt mondta Szőcs Géza, az új kormány kulturális ügyekért felelős államtitkára. Bejelentése, és az a hír, hogy a Julianus Barát Programmal együtt a kormány egy őstörténeti intézet felállítását tervezi, a történészszakmán belül, s azon kívül is sokak fantáziáját megmozgatta.

Szőcs Géza
Szőcs Géza

Nem fél az igazságtól

Szkeptikus elemzők szerint ennek a lépésnek a fő célja politikai: az, hogy kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából. Az őstörténet iránti érdeklődés, hagyományteremtés és -őrzés a radikális ellenzéki párt szimpatizánsi körében divat leginkább. Szerintük a finnugor eredetet a Habsburg-ház megrendelésére dolgozták ki német tudósok, hogy a magyar nép büszkeségét letörjék, és ez megfelelt a szovjethatalomnak is, ezért dogmává emelte. A másik oldal szerint épp a Jobbik emelne dogmává egy új nézetet. Erre gondolhatott Szőcs is, amikor az index.hu-nak adott interjúban azt mondta: ˝Én az igazságtól nem félek. Amitől félek, vagy inkább bosszant és idegesít, az az, amikor intellektuális energiákat pazarolnak értelmetlen vitákra, és ütköztetnek olyan nézeteket, amelyeknek csak névleges közük van a valósághoz.˝ Hozzátette: ˝Egyébként magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját.˝


A tudomány erre azt mondja, hogy a magyar nép őstörténetének kutatása interdiszciplináris stúdium. A honfoglalásról 70 oldalnyi írott anyag létezik, latinul, görögül, arabul, perzsául, törökül és ószláv nyelven. Mivel nagyon kevés a forrás, több tudományág eredményeit kell folyton összevetni ahhoz, hogy minél közelebb jussanak a kutatók az igazsághoz. Az eddig összegzett ismeretanyag részleteiben folyton változik, emiatt nem is lehet „hivatalos" álláspont. Ehhez a munkához sok türelem kell, kitartó ügyszeretet, ami nem tévesztendő össze a naiv lelkesedéssel, romantikus őskereséssel.

Hivatalos nézet volt – ma nincs

– A magyarság őstörténetének tanítását ma valóban az uráli, azon belül a finnugor nyelvcsalád történetével indítjuk – szögezi le Makk Ferenc történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora. – Nekem is az a meggyőződésem, hogy az uráli, finnugor rokonság bizonyítékai megalapozottabbak, mint bármelyik más elméleté, tudományosan – a nyelvészet révén – csak ez bizonyított. A török (hun)–magyar rokonság Kézai Simon nyomán a középkorban beépült a magyar hivatalos gondolkodásba, a nemesi hagyományba. Létezik is közel 500 török szavunk, amelyek nagy része a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, ma is állandóan használatos. Ám az alapvető ősi élet dolgait jelölő szavaink nem török, hanem mind uráli szavak, a török kifejezések egy későbbi, fejlettebb kultúra átvételéről tanúskodnak. A finnugor eredetet az alapszókincs mellett a nyelvi fejlődés sajátosságai, mondattani, alaktani, hangtani szabályosságok, egyezések erősítik. Ez pedig nem valamiféle Habsburg- vagy moszkovita ármány: Hajdú Pétert, a világ egyik legkiválóbb uralista nyelvészét, akinek a tanítványa voltam, a legnagyobb rosszindulattal sem lehetett volna moszkovitának nevezni, pedig ő nagyon sokat tett e nyelvészeti bizonyítékok felkutatásáért. De ez csak az egyik tudomány. A nyelvészet, a régészet, a történettudomány eredményeit az antropológia, a genetika, az orvostudomány, a kémia, fizika, természetföldrajz, éghajlattan eredményeivel is összevetjük.


Hallgatóimnak azt szoktam mondani, hogy a reneszánsz polihisztorok ideje lejárt, a tudományok fejlődése révén egyes részterületek művelőinek aprólékos, türelmes csapatmunkája hozhat csak eredményt.
Mert az összevetés eredménye sem ad mindig egyértelmű válaszokat. Makk Ferenc arra emlékeztet, hogy a honfoglaló magyarság életmódjáról háromféle nézet élt: nomádok voltak, félnomádok vagy földművesek. A régészet egy időben azt mondta, félnomádok voltak őseink, mert a honfoglalás kori sírokból erre utaló tárgyak kerültek elő. Ám Ibn Hajján, aki 942-es hispániai kalandozásunkról írt, azt mondja, hogy a magyarok a Duna mellékén laknak, hét vezér alá tartoznak, nincsenek városaik, se házaik, sátrakban laknak és nomádok, mint a beduinok. Ő mondott igazat, vagy a régészetnek higgyünk?



Ami bizonyítható, és ami nem

Az derült ki, nem mindegy, hogy az a bizonyos sír mikori. Nem lehet azt állítani, hogy egy 1200 körül létezett falu már 900-ban is ott volt, amikor például Szent László és Könyves Kálmán törvényeiben az áll, hogy a falu nem hagyhatja el a templomát: nyilván azért írták ezt le, mert akkor még mindig szokás volt odébb vándorolni.

– Őszintén meg kell mondani: az uráli eredetet a tudomány örök szabályai szerint dolgozó kutatók nem vonják kétségbe – mondja a történész. – Akik máshogyan közelítenek, részjelenségeket ragadnak ki, azokhoz ragaszkodnak. Az érzelem azonban nem történettudományi kategória. Mire gondolok? A kilencvenes években Romániában Lucian Boia történészkollégám azt merte javasolni, hogy a román történettudomány szabaduljon meg a mitológiai dogmáktól. Ilyen a dák–római folytonosság elmélete, aztán az, hogy Vitéz Mihály 1601-ben egyesítette az ősi román államokat, Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt.

Vitéz Mihály képe egyébként ott volt Ceausescu szobájában a falon. Holott Vitéz Mihály egy zsoldosvezér volt, s egy időre valóban véghezvitt egyfajta egyesítést, ennek azonban nem volt köze semmilyen román államisághoz. Boia azt kérte: a nem bizonyítható tanokat iktassák ki, mert ezek csak rombolják a román tudomány presztízsét. Hozzátette azt is: ha ezeket a román történettudomány föladja, attól a trianoni határok nem fognak változni. Boiát ezután többen hazaárulónak bélyegezték, de azért szerencsére ma is professzorként tanít Bukarestben, és követői is vannak. Létezik változás a történettudományban, de ezt korrekt szakmai vitának kell megelőznie, és ebben nem lehet érv az, hogy nekem van igazam, mert mögöttem áll a politika.


Genetika: nincs szenzáció

A magyarság eredetének genetikai kutatása nem új ötlet: a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézete hét éven át 10 honfoglalás kori temető 110 csontvázát vizsgálta, 68 értékelhető DNS-mintát nyert. Raskó István igazgató és csapata az így talált testi örökítőanyagokat hasonlította össze 73 európai és ázsiai népcsoport és a mai magyar, székely népesség DNS-adataival. A kutatás nagyon sok adattal szolgált, de olyan szenzációt, amit naiv hittel várna az ember, nem hozott. Az derült ki, hogy a mai magyar és székely DNS-minták nagyon távol állnak az ősi csontok DNS-kódjától, előbbiek már inkább a mai európai népekére hasonlítanak. A régi csontanyagban 16 százalékban ázsiai eredet mutatható ki, ami az uráli származási helyre utal, és 84 százaléknyi „európai szálat" találtak, ami azt a tézist erősíti meg, hogy elődeink vándorlásuk során török és szláv népekkel keveredtek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dél-Afrika: még mindig fekete és fehér

Bár az apartheid rendszer 15 éve megbukott, a Dél-afrikai Köztársaságban a közbiztonság tragikus, az… Tovább olvasom