Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Híres szörnyszülöttek: az elefántember és társai

A különböző testi rendellenességekkel született emberek a 19. század cirkuszainak legfőbb látványosságai voltak.
A tizenkilencedik század cirkuszainak és vásárainak egyik legfőbb szenzációi a különféle testi rendellenességekkel született emberek voltak, akiket mint a természet rossz tréfáját mutogattak. Néhány garas ellenében bárki láthatott például szakállas nőt, sziámi ikreket, törpét, illetve betegség folytán eldeformálódott embereket.

"Leicesterben születtem, a Lee utcában. 1862. augusztus 5-én láttam meg a napvilágot. A deformációk, melyeket ma mutatok, nem voltak láthatóak a születésemkor, hanem 5 éves koromban kezdtek kifejlődni. Iskolába jártam, akárcsak a többi gyerek, úgy 11-12 éves koromig, mikor a legnagyobb szerencsétlenség történt az életemben, nevezetesen anyám halála. Nyugodjon békében, jó anyám volt..." – ezek a sorok a történelem talán leghátborzongatóbb torzszülöttjének, Joseph Carey Merricknek, ismertebb nevén az elefántembernek a naplójából származnak.

Joseph Merricket mindenki csak elefántembernek hívta
Joseph Merricket elefántemberként ismerték

A legenda szerint Merrick édesanyját terhességének negyedik hónapjában leteperte egy megvadult elefánt, és ez a támadás okozta a  torzulását. A valóságban azonban feltehetőleg két igen ritka betegség együttes hatása torzította el a férfit. Ezek a rendellenességek főként testének jobb felén jelentek meg. Mint az a korabeli fotográfiákon is jól kivehető, hatalmasra nőtt jobb kezének gyűrűs- és kisujja még a kézfejhez mérten is szokatlanul nagy és formátlan volt, s koponyájának jobb oldala is teljesen torz. Az aránytalanság megmutatkozik a koponya méreteiben is: az átlagos 60 centiméterrel szemben fejének kerülete 91 centiméter volt.

Az elefántember a filmvásznon

Joseph Merrick szenvedéssel teli életéről David Lynch forgatott szívszorító filmet 1980-ban. Az elefántembert John Hurt, míg az orvost, Frederick Trevest Anthony Hopkins játszotta. Az alkotást 1981-ben 7 Oscar-díjra is jelölték – köztük a legjobb film és a legjobb rendező elismerésre –, de végül egyet sem kapott meg.


Édesanyja halála után apja, Joseph Rockley Merrick újra megnősült. Teste ekkor már oly mértékben eltorzult, hogy mostohája eltaszította magától. Egy cirkuszi társulathoz került, ahol mint félig ember, félig szörny mutogatták a publikumnak. Frederick Treves, a londoni kórház orvosa azonban 1886-ban a gondjaiba vette a sokat szenvedett férfit. Négy év múlva, 27 évesen hunyt el a kórházban, ahol maradványait a mai napig őrzik. Halálának oka egyébként vitatott: valószínűleg fulladásban halt meg, de egyes feljegyzések szerint alvás közben nagy feje lehanyatlott az ágyról, és kificamította a nyakát.

A kutatók szerint Joseph Merrick egyszerre szenvedett neurofibromatózisban (olyan genetikai betegség, ami bőrön többszörös csomók megjelenésével, egyéb bőrpanaszokkal és tumorok kialakulásával jár) és Proteusz-szindrómában (a betegség a csont- és kötőszövetek rendellenes kinövéseivel jár). Néhány évvel ezelőtt a Merrick hajából és csontjaiból vett mintát DNS-vizsgálatnak vetették alá. Az eredmény nem zárta ki végérvényesen a neurofibromatózist, viszont megerősítette a szakembereket abban, hogy az elefántember bizonyosan szenvedett Proteusz-szindrómában.

Joseph Merrick saját kezűleg készítette a képen látható makettet
Joseph Merrick saját kezűleg készítette a képen látható makettet

Joseph azonban nem csupán a külsejével hívta fel magára az emberek figyelmét. A róla készült feljegyzésekből kiderül, hogy nyitott, érdeklődő és rendkívül jó lelkű ember volt. Folyamatosan képezte magát, alacsony származása ellenére megtanult írni-olvasni, ráadásul művészi tehetsége is volt.

Sziámi ikrek

A 16. században a francia Ambroise Pare sebész szerint az összenőtt ikrek "a természet rendje ellen valók", így már születésükkor el kell pusztulniuk. Az első dokumentált összenőtt ikerpár Mary és Eliza Chulkhurst voltak (1100–1134) az angliai Biddenden városkájában. Ők a válluktól a csípőjükig voltak összenőve. Az első világhírű sziámi ikrek 1811. március 11-én születtek, Szamutszongkhram városában, Thaiföldön (akkori nevén: Sziám), egy sóbányász központban. Eng és Cseng esetében az orvosok úgy döntöttek, hogy nem választják szét őket, mivel az túl kockázatos lett volna. Sziám királya halálra ítélte őket tizenhárom éves korukban, mert az uralkodó azt hitte, hogy a gonosz küldöttei. Szerencsére egy brit kereskedő megmentette őket. Cirkuszi mutatványosként keresték felnőttkorukban a kenyerüket, majd véglegesen Észak-Karolinában telepedtek le. Egy nővérpárt vettek feleségül, és összesen 22 gyerekük született. Két óra eltérésével, 63 évesen, 1874-ben haltak meg. Érdekesség, hogy külön háztartást vezettek. Egyik héten az egyiküknél, míg a következő héten a másiknál laktak.

Giacomo és Giovanni Battista Tocci családi körben
Giacomo és Giovanni Battista Tocci családi körben

Ugyancsak sokan ismerték Giacomo és Giovanni Battista Tocci nevét. A "kétfejű" ikerpár 1877. október 4-én látta meg a napvilágot Olaszország északi részén. A kisfiúk hihetetlen módon megtanultak önállóan járni, mindkét kézzel írni. Velence közelében elvettek egy lány-testvérpárt, 43 éves korukban haltak meg.

Farkasemberek

A farkasemberek egy ritka örökölhető betegségben szenvednek, amelyet valószínűleg egy, az emberi evolúció kezdeti szakaszában létező ősgén megjelenése okoz. A betegség legismertebb esete egy mexikói indián nő, aki 1834-ben született. Hosszú sűrű szőrzet borította az egész testét a tenyere és a talpa kivételével. Juliana Patrana pénzéhes férjével járta a világ cirkuszait, ahol a majomnő csodájára jártak a kíváncsi emberek. A nő 5 nappal fia születése után, 26 évesen halt meg. A gyermek örökölte a szőrös betegséget.

Juliana Patrananak hosszú sűrű szőrzet borította a testét
Juliana Patrananak hosszú sűrű szőrzet borította a testét

Hódmezővásárhelynek is megvolt a maga majomlánya. A helyi újságok 1908-ban egy fiatal lányról számoltak be, aki inkább hasonlított állatra, mint emberre. A szerencsétlen teremtést Szilágyi Eszternek hívták, 1881-ben a József-napi vásár alkalmával itt vendégeskedő cirkuszban látta meg a napvilágot. Édesanyja a társulat tagja volt, állítólag tűznyelő. A csecsemőt eldobta magától, a város pedig gondozásba adta Újvárosra, a Makói utcában élő Lugosi Józsefnéhez. A lány egy földes szobában tengette napjait. Négykézláb járt, illetve hátsó lábain ülve vonszolta magát. Emberi szó soha nem hagyta el a száját, csak makogott és állati hangokat hallatott, ha éhes volt vagy valamit kívánt. Rengeteget evett, mégis csak 16 kilogrammot nyomott. Arcát és vézna testét szőr borította, ujjai végén pedig furcsa körmök fejlődtek. A majomlány 1909. március 13-án hirtelen meghalt. A kórház halottasházába került, boncolásától eltekintettek. A test láttán az orvos zavarba jött, nem tudta, emberhez illően temessék-e el vagy csak elföldeljék. Végül koszorútlan koporsóját március 15-én délután három órakor jeltelen sírba helyezték.

Nézze meg a delmagyar.hu freak show-ját!

Human Freaks I.

Human Freaks II.

Human Freaks III.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megfejtették a lerágott arcú múmiák rejtélyét

Többszáz kilométerről hurcolta a helyszínre a négy különös múmiájú asszony a borzalmas betegséget. Tovább olvasom