Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Harc Franz Kafka és Max Brod örökségéért

Ismét fellángolt a vita Max Brod és Franz Kafka öröksége körül: 24 neves izraeli akadémikus nyílt levélben követeli, hogy Max Brod hagyatéka, amelynek Kafka egyes írásai is részét képezik, Izraelben maradjanak.
Jelenleg a tel-avivi bíróság előtt peres eljárás keretében harcol az Izraeli Nemzeti Könyvtár Brod hagyatékának, benne Kafka ismeretlen írásainak jogaiért. Meg akarják ugyanis akadályozni, hogy a hagyaték jelenlegi idős örökösnői külföldre adják el a kéziratokat.

A levélben kifejtik: Max Brod (1884-1968) Izrael állam történelmének része. Író és filozófus, aki számos tanulmányt írt a cionizmusról, a nácik elől menekülve pedig harminc éven át élt Palesztinában, illetve Izraelben.

Az aláírókat emellett "elrettenti az a mód, ahogy a német média bemutatja az izraeli tudósokat - mintha sem érdeklődésük, sem történelmi és nyelv tudásuk nem lenne elegendő ahhoz, hogy kezeljék Max Brod hagyatékát".

Legutóbb 2009 őszén lángolt fel a vita a Kafka-hagyaték körül. Akkor Izrael bejelentette: Németország köteles visszaszolgáltatni Izraelnek Franz Kafka egyik leghíresebb művének, A pernek a kéziratát, amelyet a Német Irodalmi Levéltár 21 évvel ezelőtt nyilvános árverésen vásárolt meg.

Smuel Har Noj, az Izraeli Nemzeti Könyvtár vezetője a Háárec című napilap hasábjain akkor azt követelte Németországtól, hogy szolgáltassa vissza a kéziratot, így javítva ki egy "tartós történelmi igazságtalanságot". Véleménye szerint a Német Irodalmi Levéltár nem törvényesen jutott a kézirathoz.

Ulrich Raulff, a marbachi székhelyű archívum igazgatója szerint ugyanakkor a kézirat megszerzésének jogszerűségéhez nem férhet kétség. 1988-ban a Sothebyís londoni árverésén, a "nyilvánosság szeme láttára" tettek szert a kéziratra - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a dokumentum a kutatók rendelkezésére áll.

A zsidó származású Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább nyilvánosságra hozta azokat, Kafkából pedig világhírű író lett. Max Brod a nácizmus elől menekülve 1939-ben hagyta el Prágát és a későbbi Izraelbe ment. Kafka műveinek kéziratát egy bőröndben vitte magával. 1968-ban bekövetkezett halála után a szövegek Brod egykori titkárnőjéhez kerültek.

Esther Hoffe túladott néhány kéziraton, többek közt A per kéziratán is, amelyért kétmillió dollárt kapott. Két évvel ezelőtt bekövetkezett halála után a Brod-hagyaték két lányára, Ruthra és Havára szállt. A jelenleg 80 év körüli hölgyek mindketten holokauszttúlélők. A tel-avivi bíróság vizsgálja, hogy a két testvér jogos örökös-e, vagy pedig át kell adniuk az irodalmi kincseket a jeruzsálemi nemzeti könyvtár archívumának.

Olvasóink írták

  • 1. meir 2010. február 10. 03:28
    „Meg kell Orulni!!!!!!
    Azok a Nemetek kovetelik "vissza" egy zsidotol a keziratat,akik halaba kuldtek,es legyilkoltak millioszamra zsidokat!!!!
    Remelem a Birosag NEM-et mond a Nemeteknek!!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barabás Miklós festőművész 200 éve született

Kétszáz éve, 1810. február 10-én született Barabás Miklós, az első magyar festő, aki művészetéből… Tovább olvasom