Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Hajsza a hasadóanyagokért: bin Laden atombombát akar

A világ számos országában egyetemi kutatóközpontok raktáraiban még manapság is tárolnak atombomba gyártásához alkalmas anyagokat. A kelet-európai országok zöméből már elszállították ezeket a nukleáris anyagokat. Az amerikai ügynökök hamarosan Magyarországra is ellátogatnak, nukleáris anyagok után kutatva.
2008. július 5-én, nem sokkal hajnal előtt három nagy, kék teherautó, egy rendőrautó és egy busz dübörgött végig Észak-Bulgárián. A Szófia közeli településről elinduló járművek jelöletlenek voltak, a buszon néhány álmos rendőr utazott. A szállítmányról senki nem tudta, miért igényel villogó kék fényes kíséretet.

De Bulgáriának, és a legtöbbünknek a konvoj rendkívül fontos jelentőséggel bír: ez volt az utolsó, az atombomba előállításához szükséges erősen dúsított uránt (HEU, Highly Enriched Uranium) tartalmazó szállítmány, amely elhagyta Bulgáriát.

Két éven át tartó tárgyalásba és kemény munkába került, míg a nagy radioaktív tartalmú anyag – egy ma már nem működő kutatóreaktor több mint 6 kilogrammnyi üzemanyaga – végre kikerült a raktár polcairól, ahol felhasználatlanul hevert több mint húsz éven át elfeledve. A szállítás előtt érckoporsóba zárták, majd három kamionra rakták fel.

Július 5-én napkelte előtt a konvoj végül elindult, hogy megtegye útját a hegyek között, hogy néhány óra múlva a Dunán a konténereket behajózzák egy Ukrajnába induló fekete uszályra. Tíz nappal később a hajóról vonatra átrakott szállítmány megérkezett Oroszországba – vissza oda, ahonnan több mint fél évszázaddal korábban ajándék gyanánt Bulgáriába indult. A terv az volt, hogy az Urál-hegység keleti részén fekvő Cseljabinszkban újrahasznosítják, vagy megsemmisítik.

Lehetőséget kaptam arra, hogy ennek a szigorúan titokban tartott akciónak a szemtanúja legyek, bár azt természetesen előre kikötötték, hogy semmi sem kerülhet nyilvánosságra az egészből addig, amíg a szállítmány meg nem érkezik rendeltetési helyére, s amíg a hidegháború eme kicsi, de annál halálosabb maradékát biztonságba nem helyezik.

A HEU elszállítása annak a boldogabb időkben megkötött orosz-amerikai szerződésnek volt a része, amely a hidegháború végén köttetett. Ez az egyezmény ablakot nyitott a két világ között, ám ez az ablak most bezárulni látszik. Az oroszok által birtokolt HEU azonban soha nem volt a része ennek a megállapodásnak, és a jelenleg romló diplomáciai kapcsolatok arra engednek következtetni, hogy hamarosan befagyasztják ezt a programot.

egy atomreaktor valahol Európában
Veszélyes üzem: egy atomreaktor valahol Európában.

A törekvés, hogy a világot biztonságosabbá tegyük, azt is magába foglalta, hogy felmérjék: milyen hatalmas mennyiségű pusztító vegyi anyag van még jelenleg is a Kaukázusban. Az a folyamat, aminek magam is szemtanúja lehettem, azt célozta, hogy ezt a területet megtisztítsák a vegyi anyagoktól, így a nukleáris anyagoktól is, és még valami ennél is borzalmasabbtól. A nukleáris terrorizmustól.

Az 1950-es és 60-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunó HEU-val meghajtott nukleáris reaktorokat exportált szövetségeseinek – erőfitogtatásképpen, illetve kísérletek céljából. Amikor a hidegháború befejeződött, az akkori szovjet tagköztársaságokban megkezdődött a nukleáris fegyverek leszerelése. Ebből az időszakból több ezer kilogramm, nukleáris fegyverek előállításához alkalmas anyag maradt a reaktorokban és a kutatásokat végző egyetemeken is világszerte, és jó néhány ezek közül semmiféle biztonságot nem élvezett: csak egy lakattal lezárt szekrényben őrizték.

Az elrettentés logikája és a többszörösen veszített értékéből a kollektív tudatban, ugyanis néhány évtizeddel később a nukleáris anyagoktól való félelmet kiszorította a szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás, amely hatalmas csapást mért a nyugati világ biztonságára.

A nyugati világ legszörnyűbb rémálma ugyanis ma az, hogy az öngyilkos szélsőségesek nukleáris bombával az autóikon behajtanak az egyik nagyvárosba, hogy annak központjában felrobbantsák magukat, mérhetetlen pusztítást végezve.

Bush és Blair háborút indított Irak ellen azzal az állítólagos céllal, hogy megakadályozza, hogy Szaddám nukleáris készlete az al-Kaida harcosai ölébe pottyanjon. Barack Obama a nukleáris terrorizmus kapcsán kijelentette: „Ez a legnagyobb veszély, amivel szembe kell néznünk."

De a különbség a retorika és a hatékony cselekvés között nagyon is feltűnő. Az Amerikai Egyesült Államok több mint 350 milliárd fontnak megfelelő összeget költött az iraki háborúra, hogy kivédjen egy olyan csapást, amely soha nem is létezett.

A Bulgáriában tárolt HEU-t visszaszállították Oroszországba
A Bulgáriában tárolt HEU-t visszaszállították Oroszországba.

Ebből az összegből arra is fordítottak némi pénzt, is, hogy elszállítsák a hasadóanyagokat bizonyos országokból, amelynek valóban voltak alapanyagaik nukleáris fegyver gyártásához.

A Global Threat Reduction Initiative (globális fenyegetést csökkentő kezdeményezés, GTRI) nevű szervezetet 2004-ben alapították azért, hogy erősfeszítéseket tegyen a világ civil – egyetemeken, kutatóállomásokon működő – raktárainak felderítésére, ahol a feltételezések szerint hatástalan anyagokat tárolnak. Erre az Egyesült Államok csupán 75 millió fontnak megfelelő dollárt fordított, annyit, amennyit az Egyesült Államok hadserege nyolc óra alatt elkölt Irakban. Az Osama Bin Laden vezette al-Kaida éveket töltött azzal, hogy felderítse azokat a helyeket, ahol nukleáris fegyverek előállításához szükséges nyersanyagokat raktározzák.

Ma pedig a nukleáris terrorizmus réme – valós. 1998-ban Osama bin Laden kijelentette: vallási kötelességük, hogy nukleáris fegyvert szerezzenek annak érdekében, hogy „istenük ellenségeit elpusztítsák".

Néhány nappal a 2001 szeptember 11-én történt terrortámadás előtt az al-Kaida vezetője találkozott egy pakisztáni küldöttséggel Kandaharban – köztük két nyugalmazott atomtudóssal is . A találkozóról született feljegyzések arról számolnak be, hogy bin Laden érdeklődött az atombombák építése iránt is. Azt a választ kapta: technikailag könnyű feladatról van szó, amennyiben van hozzá megfelelő mennyiségű hasadóanyag. Ha ennek a birtokába jutnak, többé nincs akadály.

Az al-Kaida éveket töltött azzal, hogy ezt a problémát megoldja. A nyugati titkosszolgálatok tisztjei úgy gondolják, hogy az al-Kaidát többször félrevezették a közvetítők, akik azt állították, hogy atombomba készítéséhez szükséges anyagokat tudnak ajánlani eladásra.

A Dubaiban élő bolgár építési vállalkozó, Ivan Ivanov azt állította: 2001 áprilisában találkozott bin Ladennel Pakisztánban, majd nem sokkal később felvette vele a kapcsolatot egy, az al-Kaidához tartozó tudós, aki azt mondta: megvásárolnák Bulgária nukleáris alapanyagait. Állítása szerint Ivanov visszautasította az üzletet, de Bulgária felhívta a figyelmet arra, hogy titkos forrásuk szerint jogos az aggodalom azt illetően, hogy bin Ladenék nem mondtak le a bolgár HEU-ról.

A volt Szovjetunió utódállamainak nukleáris iparára hatalmas csapást mértek: az Európai Unió – bár korábban ez nem volt szokása – megvonta a támogatásokat, mert az utódállamokban burjánzott a korrupció és az országokat átszőtte a bűnözés, valamint a nukleáris anyagokkal való illegális üzletelés.

Tony Blair és George Bush háborút indított Irak ellen
Tony Blair és George Bush
háborút indított Irak ellen.

A Bulgáriában raktározott HEU idén nyári eltávolítása azonban nem csupán technikai kérdés volt, hanem egyúttal hatalmas kockázatok kiküszöbölése is. A szófiai nukleáris kutatóintézetben egy 1989-ben bezárt atomerőmű hasadóanyagát tárolták. Az itt dolgozó hivatalnokok azt állították: az intézetben az utóbbi években egyre romlott a biztonság, és tartottak attól, hogy ez a hanyagság egy idő után vissza fog ütni.
A HEU eltávolítását két amerikai férfi is figyelemmel kísérte, akik a világ számos országának vezetőjével találkoztak már, hogy meggyőzzék őket arról: hosszú távú érdekük, hogy búcsút mondjanak raktáron tartott hasadó-anyaguknak.

Az amerikai duó: két emigráns. A 41 éves Andrew Bieniawski Dél-Afrikában született, ő képviselte a National Nuclear Security Administration (Nemzeti Nukleáris Biztonsági Szolgálat) nevű szerveztet, azt az amerikai hivatalt, amely az amerikai nukleáris arzenál feletti ellenőrzést is gyakorolja. Ennek a szervezetnek a feladata az is, hogy megbizonyosodjon arról: az amerikai bombák még működőképesek, valamint hogy nem fognak váratlanul felrobbanni.

Andrew Bieniawski társa, Igor Bolshinsky egykori ukrán bányász technikus feladata az volt, hogy hazatelepítse a szovjet eredetű nukleáris anyagot, és kísérje a szállítmányt.

Bulgáriából egyáltalán nem volt könnyű kihozni a HEU-t. Az elszállítására kijelölt napon a bolgár titkosszolgálat azt a parancsot adta, hogy a konvoj a tervezettnél egy órával korábban hagyja el az intézetet. És ahogyan a HEU-t szállító konvoj elérte a rá várakozó uszályt és elindult, hogy megtegye az utat a rá váró orosz vonatig, Bulgária hivatalosan HEU-mentes országgá vált. Ez a momentum azonban még nem töltötte el megelégedettséggel a nyugatot.

Létezik olyan pusztító hatású bomba, amelyhez nem plutónium, hanem HEU szükséges. Ebből az anyagból pedig bőségesen akad világszerte, és nem is őrzik olyan szigorúan, mint a plutóniumot. A GTRI jelentése szerint az elmúlt időszakban 610 kg HEU-t küldtek vissza a Szovjetunióba különböző országokból – Szerbiából, Romániából, Líbiából, Üzbegisztánból, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, Litvániából és Vietnamból.

bin Laden felvásárolná Bulgária nukleáris alapanyagait
bin Laden felvásárolná Bulgária nukleáris alapanyagait.

Bieniawsky és Bolhinsky látogatási listáján a következő két ország Magyarország és Kazahsztán. Remélik, hogy 2010-re az összes, a Szovjetunióból származó HEU-t begyűjtik a világ összes nem katonai létesítményéből.

Ez a terv pedig nem más, mint versenyfutás az idővel. Bieniawski szerint minden nap számít.

– Nagyon aggaszt bennünket, hogy a világ számos pontján raktároznak még ma is HEU-t nem katonai létesítményekben. Reálisnak érezzük annak a veszélyét, hogy terroristák kezébe kerül, és ők fel is használják. A hozzánk eljutatott információk arra sarkallnak bennünket, hogy azonnal cselekedjünk, és begyűjtsük ezt az anyagot olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet.

A HEU-vadászoknak ismeretlen és láthatatlan ellenséggel kell szembenézniük. Talán terrorista csoportokkal kell számolniuk, de az is lehet, hogy csempészekkel vagy gátlástalan hivatalnokokkal, akik már fel is kínálták eladásra a nukleáris anyagot.

A hidegháború vége óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének létezik egy felügyelete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency IAEA). Ez a szervezet eddig több mint 800 radioaktív anyagokkal kapcsolatos ügyben nyomozott – ennyi esetben tűntek el nyomtalanul pusztító fegyverek előállítására alkalmas anyagok csempészek kezén keresztül. A 800 esetből tizenkilenc alkalommal többnyire szovjet származású HEU-ról vagy plutóniumról van szó.


Atombombák működés közben.

2006 elején egy orosz halkereskedőt és egy alkalmi csempészt – Oleg Khinsagovot – tartóztattak le Grúziában. Körülbelül 100 g HEU-t foglaltak el Khinsagovnál, aki az anyagot a bőrkabátja alatt, egy nejlonzacskóban rejtette el. Róla azt feltételezték, hogy ez a kisebb adag csupán minta volt, amelyet egy komolynak mondott, a hasadóanyagok illegális világpiacán régóta tevékenykedő szervezet akart eladni egy iszlám katonai csoportosulásnak. Khinsagov azt mondta a vevőjének, hogy a HEU-ból még további két kilogrammot tud szállítani. Utóbb a feltételezett vásárlóról kiderült, hogy egy grúz kormányügynökről van szó. Khinsagov jelenleg börtönbüntetését tölti Tbilisziben.

Amikor néhány hónappal ezelőtt az orosz-grúz konfliktus erősen kiéleződött, Moszkva nagyon boldogtalan volt, mert nem tudott utána járni annak a nagyon fontos kérdésnek, hogy honnan származott a Khinsagov által bemutatott nukleáris anyag.

Véletlen egybeesés, hogy becslések szerint ugyanekkor 2 kilogramm HEU-nak kelt lába egy szupertitkos orosz nukleáris laboratóriumból Abbázia grúz részén, amelyet még 1993-ban foglaltak el a szovjetek által támogatott szeparatista erők. A HEU végül a kaotikus Kaukázusban tűnt el, ahol virágzik a szervezett bűnözés. A HEU természetesen azóta sem került elő, nem is bukkantak még nyomára sem.

Az USA naponta 30 millió dollárt költ Irakban
Az USA naponta 30 millió dollárt költ Irakban

Tavaly novemberben a világ másik végén két csoport felfegyverzett férfi tört be a Dél-Afrika egyik legjobban őrzött nukleáris létesítményébe Pelindabában, ahol több száz kiló HEU-t tároltak. Megtalálták az intézet vezetőjét, aki éppen barátnője társaságában múlatta az időt. A fegyveres férfiak fejbe lőtték őt, majd felszívódtak.

Az IAEA által tartott meghallgatáson a dél-afrikai kormány tisztségviselői azt mondták, hogy a támadók technikailag nagyon felkészültek voltak, és első kézből kaphattak információt a létesítményt védő biztonsági rendszerről. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az intézetben őrzött hasadóanyag nem került veszélybe, és a támadók csupán egy számítógépet vittek magukkal. Senkit sem tartóztattak le az ügy kapcsán.

Az IAEA nukleáris lopásokról összeállított jelentése szerint többnyire kis mennyiségű HEU-t szereznek meg a tolvajok. Azonban tudni kell, hogy egy működőképes bomba építéséhez 55 kg HEU-ra van szükség. Azonban arról senkinek sincs biztos adata, hogy mekkora mennyiségű HEU-t loptak el úgy, hogy bárki is észrevette volna.

Matthew Bunn-nak, a Harvard egyetem nukleáris szakértőjének becslése szerint annak az esélye, hogy a következő egy évtizedben nukleáris támadást intéznek az Egyesült Államok ellen, 29 százalék. Majdnem egy a háromhoz. Szerinte London kevéssé veszélyeztetett, de bizonyára az elsődleges célpontok között szerepel. A londoni King's College hasonló területen működő szakértője, James Acton úgy véli: még ha sokan azt gondolják, hogy egy ilyen atomtámadásnak nagyon kicsi, tegyük fel, egy százalék az esélye, akkor is kötelességünk elővigyázatosnak lenni, és mindent megtenni a jelenben ennek elkerüléséért.

Egy terrorista csoport nem nagyon tud mit kezdeni 55 kg-nál kevesebb HEU-val. Ugyanis nem tudnak széles körben pánikot kelteni vele. Acton azonban arra is figyelmeztet: a radioaktív anyagokat sprével is el tudják terjeszteni jelentős, például egy városnyi területen, és egy ilyen titkos akciót már csak akkor fogunk észlelni, amikor már túl késő lesz.

– Egy ilyen terrortámadás rendkívül pusztító hatású lehet: akár egy nagyobb várost is elnépteleníthet. És egy ilyen akciót nagyon könnyű véghez vinni. A hatása elképesztően pusztító. És sajnos azt nem tudhatjuk, hogy történt-e már ilyen jellegű támadás – mondta.

Jacqui Smith:  a brit kormány nagyon komolyan számol ezzel a fenyegetettséggel
Jacqui Smith: a brit kormány komolyan számol a radioaktív
anyagokkal való fenyegetettséggel.

Dhiren Barot-t, az al-Kaida Dél-Londonban élő tagját 2004-ben tartóztatták le terrorizmus vádjával, mert bombatámadást tervezett. Ugyanakkor apró radioaktív részecskéket találtak a lakása tűzriasztójában elrejtve, amely elegendő lett volna több ezer ember elpusztítására.

Jacqui Smith, a brit titkosszolgálat szakértője azt mondta: a brit kormány nagyon komolyan számol ezzel a fenyegetettséggel. Tavaly elkészítették egy radioaktív anyagokkal véghez vitt London elleni támadás számítógépes animációját.

A Bush-adminisztráció is elkészítette a lehetséges bombatámadások szimulációit. Spanyolország, a terroristák harmadik nagy célpontja idén év elején kezdte el ezt a munkát.

Az utóbbi években világszerte szinte minden nagyobb kikötőben sugárdetektorokat helyeztek és helyeznek el, ugyanis ezek a helyek lehetnek az utolsó védvonalak a nukleáris anyagokkal kereskedő csempészek ellen. Ezek az eszközök több ezer téves riasztást jeleztek már eddig is, ugyanis a radioaktivitás egyik összetevője megtalálható természetes formában a banánban is.

A Fehér Háznak van saját csapata van nukleáris bombatámadás esetére. Ők 2005-ben elfogtak egy olyan rejtjeles üzenetet, amely szerint éppen az Egyesült Államok felé tart egy feltételezhetően nukleáris fegyvert szállító hajó.

Ez a 21. század csatamezője. A nyugati országok kormányai nem biztosak abban, hogy túlságosan paranoiásak már, vagy vakmerően hanyagok a lehetséges nukleáris terrortámadásokkal kapcsolatban. Bush szerint ez a lehetőség annyira rettenetes, hogy bár nagyon kicsi az esélye, mégis: fel kell készülni a legrosszabbra.

Olvasóink írták

  • 8. sadsadsad 2008. október 12. 20:39
    „lehet... de ezt a Jacqui Smith-et jól seggbe durrantanám az is biztos, csak visitani tudna ahogy belefúródik a faszom a segge lukjába.”
  • 7. a41.9 2008. október 09. 15:05
    „4-es
    megvezettek, de nagyon!”
  • 6. laz 2008. október 07. 17:22
    „károly12345

    akkora primitív vagy.”
  • 5. engie 2008. október 07. 15:59
    „a radioaktivitás egyik összetevője megtalálható természetes formában a banánban is...
    hát ez így biza enyhén szólva laikus megfogalmazás. A rádióaktivitás nem tevődik össze semmiből, a rádioaktív sugárzás igen. Amiből viszont keletkezik, azok a rádióaktív elemek (elements és nem batteries), a banánban tehát ilyesmi lenne? Avagy rádióaktív sugarakkal kezelik, és ezért maga a banán bocsát ki rádióaktív sugárzást? Akár így, akár úgy, mindkettő rákkeltő! És akkor még az etilénes érlelésről - ami a kihajózás után következik - nem szóltunk!
    Maradjunk a magyar gyümölcsnél!”
  • 4. károly12345 2008. október 07. 15:55
    „meg kell fékezni ezt a faszt mert ez elkezd dobálózni a bombáival akkor nem fog nézni senkit és semmit. inkább kinyirni több országot mint hogy azok az országok kinyirják az egész földet. atomot a mocsok iszlámokra...”
  • 3. Delikvens 2008. október 07. 15:07
    „A haboru a legjobb modja a nepesseg novekedesenek a gatlasara ...Kicsit furan nezne mindenki ha 50 év mulva minden 3. ember kinai lenne... Amugy meg Amerika mindenkit le akar szerelni csak sajat magat felejti el rendszeresen.”
  • 2. lolita 2008. október 07. 15:02
    „Igaza van az elöttem szolonak nem mis csoda sokan Amerika ellen vannak,de ha igy megy tovabb egyik nem enged a masiknak mi lessz a vege?Nem igaz hogy haboru nelkül nem lehetne elni!!!!?Szep lenne a vilag fegyverek nelkül,retteges nelkül es ezt nem akarjak !”
  • 1. 49. 2008. október 07. 13:22
    „Az emberiség elleni legnagyobb bűnt Amerika követte el, mikor 1945.VIII.6-án Hirosimára, 1945.VIII.9-én pedig Nagaszakira ledobta az atombombát.
    2001. szeptember 11-én a terrortámadáskor ébredtek fel, hogy ők is sebezhetőek.
    Elhiszem, hogy rettegnek, hisz tudják már a ledobott bomba hatását.
    Igaz a közmondás: Rablóból lesz a legjobb pandúr.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fesztelenség - kordonok közé zárva

A szombati Tarka Magyar! demonstráció előtt néhány órával csend és béke honolt az Andrássy úton, az… Tovább olvasom