Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Évente százszor reng a föld

Kis földrengésből három-négy naponta, nagy károkat okozóból tizenöt-húsz évente történik Magyarországon. Dr. Tóth László szeizmológust a haiti katasztrófa kapcsán kérdeztük e természeti jelenségről.
– Eric Calais, az amerikai Purdue Egyetem geofizikusa a haiti földrengés után azt nyilatkozta: ő inkább arra fogadott volna, hogy a katasztrófa a Dominikai Köztársaság területén következik be. Mennyire jelezhetők előre a földrengések?
– Semennyire, és erre az amerikai kollégák sem képesek. Aki mást állít, hazudik. A legrafináltabb földrengés-előrejelzés úgy működik Kaliforniában, hogy azt mondják: a következő harminc évben hatvanszázalékos a valószínűsége annak, hogy a San Franciscó-i öbölben hatos magnitúdójúnál nagyobb földrengés lesz. Ez az információ azonban felhasználhatatlan a hétköznapi életben.

– Én Isztambulról olvastam, hogy ott 2025-ig nagy földrengésre számítanak a tudósok. Van valami alapja a valószínűségi értékeknek?
– Van, de hatalmas a bizonytalansági tényező.

Nincs rizikómentes szeglet

– Melyek a Föld legföldrengésveszélyesebb térségei?
– A Csendes-óceán partvidéke körbe Amerika nyugati partjaitól Ázsiáig. Ott vannak a legerősebb földrengések a világon. Egy másik veszélyes terület a mediterrán térségtől a Kaukázuson át a Himalájáig tart. Persze nem vonalakról, hanem néhány száz kilométer szélességű zónákról beszélünk. A harmadik ilyen terület, bár ez a laikusokat kevésbé érdekli, az Atlanti-óceán közepi hátság.

Dr. Tóth László szeizmológus
Dr. Tóth László szeizmológus

– Mi a tudományos magyarázatuk a földrengéseknek?
– Ha eltekintünk a bányatevékenység okozta pici földrengésektől, akkor a háttérben minden esetben a kőzetlemezek mozgása áll. A Föld szilárd kérge darabokra töredezve jégtáblaként úszik, csúszik, az ütközések hatására tovább törik, és így földrengések keletkeznek. Nincs olyan terület a bolygónkon, ahol a földrengésveszély nulla lenne.

– Mi a földrengés-világrekord?
– A 1960-as chileit tartják minden idők legnagyobbjának, aminek az erőssége 9,5 körül volt.

– Magyarország mennyire veszélyes ebből a szempontból?
– Hazánk a mérsékelten veszélyes térségek közé sorolható. A legnagyobb földrengés 1763-ban történt Komáromban, ami meghaladta a hatos erősséget. Mária Terézia idején komoly közigazgatás működött, így részletes felméréseket készítettek a károkról. Azt is tudjuk, hogy hatvannál több ember meghalt, száznál több megsérült. A haitihoz hasonló, hetesnél erősebb földrengésre ismereteink szerint nem volt példa Magyarország területén, és ilyenre nem is számítunk.

– Minek köszönhető ez?
– Az afrikai és az eurázsiai lemez a Földközi-tenger térségében találkozik, amitől viszonylag távol vagyunk – ez magyarázza, hogy nincsenek gyakran földrengések. Ettől még ritkán ugyan, de lehetnének hetesnél erősebbek. Azért nincsenek, mert az alattunk lévő adriai lemezegység – amely évente egy millimétert mozog északkelet felé, és közben az óramutató járásával ellentétesen forog – vékony és puha a többi kontinentális kéreghez képest. Így nem tud olyan nagy feszültség felhalmozódni benne.

Három-négy naponta érzékelnek földrengést

– Hány földrengés van évente Magyarországon?
– A világon több millió földrengés történik az ember által érzékelhetetlen egyes-kettes erősségű tartományban. Magyarországon a Földrengéskutató Intézetnek tizenöt mérőállomása van, így kettes magnitúdó környékétől tudjuk mérni a rengéseket. Ilyenből átlagosan nyolcvan-száz történik esztendőnként, azaz három-négy naponta egy. Ugyanakkor ha ötven mérőállomásunk lenne, sokkal több földrengést „látnánk". A két és fél, hármas magnitúdó erősségű rengést – ami persze károkat még nem okoz – már érzik az emberek az epicentrum környékén. Ilyenből évente általában kettő-nyolc történik az országban.

– Magyarországon legutóbb tavaly novemberben a Balaton északkeleti csücskénél, Berhida-Peremartonnál volt érezhető földrengés, ott, ahol 1985-ben is. Az elmúlt néhány emberöltő során mikor és hol történtek erős földrengések?
– Az emlékezetes 1985-ös földrengés 4,9-es erősségű volt, csaknem az egész országban érezték, és nagy károk keletkeztek. Előtte 1956-ban Dunaharasztiban, 1925-ben pedig Egerben történt hasonló eset. Nagyjából tizenöt-húsz évenként pattan ki egy nagyobb rengés.

A legnagyobb hazai katasztrófa 1763. június 28-án Komáromban történt, és hatvannál több halálos áldozatot követelt. Karl Friedel korabeli festménye
A legnagyobb hazai katasztrófa 1763. június 28-án Komáromban történt, és hatvannál több halálos áldozatot követelt. Karl Friedel korabeli festménye

– Akkor már igencsak kinéz egy.
– Statisztikailag igen, de az élet nem így működik. Jó példa erre Kecskemét, ahol 1908-ban és 1911-ben is volt nagy földrengés. Nem zárható ki, hogy most pedig az átlagosnál hosszabb ideig nem történik hasonló eset.

– Most menjünk át egy kicsit közszolgálatba: mi a teendő földrengés esetén?
– Az igazi jó kérdés az, hogy mi a teendő előtte. Úgy kell az épületeket megépíteni, hogy ne dőljenek össze. A fejlettebb világban erre szabványok kötelezik az építészeket, és látható, hogy már van eredménye.

– Nálunk volna mit javítani?
– Igen. Európai uniós csatlakozásunk óta nálunk is van ilyen előírás, de jó magyarosan vagy betartják, vagy nem. A fő teendő tehát földrengés előtt van, és akkor nem is történik baj, mert a földrengés önmagában nem káros az egészségre. De hogy konkrét tanácsot is mondjak, földrengéskor érdemes az asztal alá bújni, ami megvédhet bennünket a leomló vakolattól, tégláktól. Menekülni nem érdemes, úgy sincs rá idő.

Fél perc élet vagy halál

– Miért, mennyi ideig tart egy földrengés?
– Tíz-húsz másodpercig. A haitihoz hasonló hatalmas földrengés sem tart egy percig, így nincs esély arra, hogy valaki egy nagy épületből ki tudjon menekülni. Még egy praktikus tanács: amennyire nem tudjuk, hogy mikor, hol, milyen erősségű földrengés következik be, annyira biztos, hogy a nagy földrengéseket sok, esetenként szintén pusztító utórengés követi. A katasztrófa bekövetkezte után tehát érdemes elhagyni a területet egy időre, de legalábbis nem célszerű épületben tartózkodni.


– A viharvadászok üldözik kutatásuk tárgyát. Ön is keresi a földrengéseket?
– Nem. Katasztrofális földrengést nem éltem át, de kisebbeket igen. Voltam Japánban, és aki ott egy hetet eltölt, egyet biztosan érez. Amúgy Japán a példa arra, hogy ha valahol jól építkeznek, akkor a földrengések nem követelnek sok tízezer halálos áldozatot.

– Éppúgy ijedséggel reagált a földrengésekre, mint bárki más, vagy nyugodtabban, mert tudta, hogyan zajlik?
– Szerencsére egyik sem volt annyira ijesztő. Mindenesetre nagy bizonytalanság vesz erőt az emberen, amikor a szilárdnak vélt talaj megmozdul alatta, és minden recseg-ropog.

Olvasóink írták

  • 2. mozart 2010. február 11. 06:57
    „De egyenként is felérnek a természeti katasztrófákkal! Igazán elnyelhetné őket a föld... mikor telt ház van a Parlamentben :-))))”
  • 1. soproniarc 2010. február 07. 13:38
    „azért van jó oldala is annak, hogy itt élünk :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hormonzavar okozza az alkoholizmust?

Az alkoholizmus drága és veszélyes szenvedély, nemcsak a fogyasztóknak, de a társadalomnak is: az… Tovább olvasom