Kisalföld logö

2018. 09. 26. szerda - Jusztina 4°C | 15°C Még több cikk.

Ereszcsatorna lett a bombázóból

Kényszerleszállást hajtott végre egy amerikai bombázó 1945 januárjában Csongrád és Bács-Kiskun megye határában, egy szántóföldön. A legénység tagjai 40 év múlva visszatértek újjászületésük helyszínére.
A közeli tanyák lakói napokig adtak szállást és ételt a katonáknak – és szinte teljesen szétszedték a repülőgépet: szárnyából kapu, fúvókájából disznópörzsölő készült. A legénység tagjai 40 év múlva visszatértek újjászületésük helyszínére.

„A repülőtér" – így emlegetik a Csongrád és Bács-Kiskun megye határában található erdőt, egykori szántóföldet, bár sosem lengedezett itt szélzsák, nem épült kifutópálya. Egy amerikai B–17-es bombázó viszont máig emlékezetes körülmények között ért földet: a második világháború utolsó évében, egészen pontosan 1945. január 21-én hajtott végre kényszerleszállást az USA légierejének egyik gépe – a környék tanyáin élők szeme láttára.

Landolás a tanyák között

– Kilencéves voltam akkor. Addig sosem hallott zúgásra figyeltünk fel, majd megpillantottuk a láthatóan sérült, kerekek nélküli gépet: tett egy kört a kiszemelt szántóföld felett, majd visszafordult, s ereszkedni kezdett. Jó 300-400 métert csúszott a 8-10 centis hóban, mire megállt – emlékszik vissza a történtekre a ma már Dorozsmán élő, 72 éves Czinkóczi György.

Ő vállalkozott arra, hogy elvezet minket a ma már semmiről sem tanúskodó helyszínre: a Kiskunmajsa felé vezető útról kanyarodunk egy keskeny, avarral borított dűlőútra, hogy nagy sokára egy sűrűn benőtt, fás résznél felkiáltsanak útitársunkkal, a szintén szemtanú Minkó Lászlóval: „itt volt a gép!"

Amerikai zászló és magyar pálinka köszöntötte a bombázó 40 év múltán visszatért legénységét a siklósi tanyavilágban. Fotó: Enyedi Zoltán
Amerikai zászló és magyar pálinka köszöntötte a bombázó 40 év múltán visszatért legénységét a siklósi tanyavilágban.
Fotó: Enyedi Zoltán

– Olaszországi támaszpontjukról indultak a bécsi olajfinomító bombázására, ám találat érte őket, azért repültek idáig, hogy orosz fennhatóságú területen szálljanak le. Ezt a tisztást nézték ki – mondja a 71 éves férfi.

Nyúlvacsora, ágyúcsőből ereszcsatorna

Ahogy sétálnak az avarban, sorra jönnek az emlékek. – Tízen szálltak ki a gépből, semmilyük sem volt, ennivalót és szállást kaptak az itteniektől. A vadászok nyúlvacsorára hívták őket. Néhány nap múlva Garas Kálmán szekerén vitte be őket Kiskunmajsára, ahol a posta épületében kaptak szállást. Később Fiuméből jött értük autóbusz – mondja Minkó László.

A katonák csak személyes dolgaikat vitték el a gépből, aztán sorsára hagyták. A repülőt egy-két hónapig civilek őrizték – aztán valakinek eszébe jutott: jól jönne a tanyára egy-egy gépdarab.

Kilencévesen látta az amerikai repülőgépet, máig emlékszik a részletekre a dorozsmai Czinkóczi György. Fotó: Miskolczi Róbert
Kilencévesen látta az amerikai repülőgépet, máig emlékszik a részletekre a dorozsmai Czinkóczi György.
Fotó: Miskolczi Róbert

– Vasvágóval felszerelkezett emberek lepték el a környéket, egész nap kopácsolás hallatszott. Keményebben dolgoztak, mint a Csepel-művek – meséli Czinkóczi György, aki gyerekként maga is járt a fényes, krómozott oldalú gépben, amelyből két hónappal a leszállás után szinte semmi sem maradt – pedig az oroszok csak a lőszereket vitték el.

Ellenben a siklósi tanyavilág számos praktikus eszközzel gyarapodott – azontúl, hogy az itt élők megismerhették a rágógumit és a whiskyt –, Busa József például tanyájának kapuját készítette el a repülőgép szárnyából, Minkó Antal a fúvókából fabrikált kézi disznópörkölőt. A gépágyúcsőből ereszcsatorna, a töltényhüvelyekből öngyújtó, az ejtőernyőből menyasszonyi ruha és fürdőnadrág lett – a pilótaülést pedig évtizedekkel később egy tanyaszoba ékének számító forgószékként látták viszont.

Busa József 1986-ban megmutatta: tanyájának kapuját készítette el a repülőgép szárnyából. Fotó: Enyedi Zoltán
Busa József 1986-ban megmutatta: tanyájának kapuját készítette el
a repülőgép szárnyából. Fotó: Enyedi Zoltán

Visszatértek, fát ültettek

Negyven év múltán visszatértek a pilóták is. „Jacob Grimm fát ültetett Kígyóson, Magyarországon" – olvasható a pennsylvaniai The Latrobe Bulletin 1986. július 16-i számának címlapján. A gép pilótája feleségével és kilenc életben maradt társával együtt jött vissza hazánkba 1986 júliusában. – Megcsókolta a magyar földet, ahol – elmondása szerint – újjászületett, zacskóban földet vitt haza, mondván, ha eltemetik, tegyenek belőle a koporsójára – meséli a közeli tanyai iskola egykori tanítónője, Benedek Istvánné. Ő volt a nagy esemény konyhafőnöke: pogácsát készítettek, pörköltet főztek, és egy tanyán megvendégelték őket. Hajnalig mulattak.

A nyugdíjas asszony igyekszik mindent dokumentálni, ami a géppel kapcsolatban megjelent a magyar és amerikai sajtóban: egyik mappájából került elő a fentebb idézett vezércikk, de a Petőfi Népe tudósítását is eltette. A kiadónk gondozásában megjelenő Délvilág elődje, a Csongrád Megyei Hírlap riportjához ma már nyugdíjas fotóriporter kollégánk, Enyedi Zoltán örökítette meg a legénység látogatásának pillanatait: koszorúztak, kilenc tölgyfát is ültettek Kígyóson – ezek mára elpusztultak, hiszen senki sem gondozta őket.

A bombázó legénysége koszorúzott és fát ültetett újjászületésének helyszínén – négy évtized múltán. Fotó: Enyedi Zoltán
A bombázó legénysége koszorúzott és fát ültetett újjászületésének
helyszínén – négy évtized múltán. Fotó: Enyedi Zoltán

A Repülő Erődből 12 ezer készült

A B–17-es bombázót a Boeing cég fejlesztette ki 1934-ben az Amerikai Légierő számára. 1936-tól gyártották, több mint 12 ezer darab készült belőle. A bombázó beceneve Repülő Erőd volt, mert 13 Browning géppuska alkotta védelmi fegyverzetének össztüzén az ellenséges vadászok alig tudtak átjutni. A második világháborúban minden fronton alkalmazták, az amerikaiak a briteknek is átadtak néhány darabot belőle. A háború után néhány példányt kereskedelmi célokra alakítottak át.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Bond-életérzés

A 22. James Bond-film, A quantum csendje csütörtöki premierje is eszünkbe juttatja: a szuperügynök történetsora 1953 óta jelentős mikroipart is teremtett. Tovább olvasom