Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Az atomenergia reneszánsza

Két évtizedes „hibernálását" követően az atomenergia visszaverekedheti magát az energiastratégiák oldalaira. A világon jelenleg több mint 300 új atomerőmű megépítésének vagy bővítésének tervezete van napirenden.
Az atomenergia a világ energiaigényének 8%-át, villamosenergia-termelésének 15%-át fedezte 2006-ban. Az atomenergia az 1970-es évek legelejétől vált egyre meghatározóbb energiaforrássá. Míg 1971-ben mindössze az elektromos energia 2%-a került a világon atomenergiából előállításra, 1989-ben már ez az arány 16%, köszönhetően a két évtized alatt üzembe helyezett atomerőművek százainak. Az 1980-as években átlagosan 17 naponta kezdte meg új atomreaktor működését, összesen 218. A törést e folyamatban az 1986-os csernobili baleset hozta, melynek sokkhatása a fosszilis energiaforrások alacsony világpiaci árával együtt a virágzó atomenergetikai beruházások végét hozta. Bár a 90-es évektől kezdődően is épültek új atomerőművek, a beruházások mértéke messze elmaradt a korábbi volumenektől. Az atomenergia a 90-es évek eleje óta tartja, a jelentős energiafogyasztás növekedés és az elmaradt beruházások ellenére is, az energiamixben betöltött részarányát (~15%). (Elsősorban annak köszönhetően, hogy az elmúlt két évtized alatt jelentős hatékonyságjavulás következett be az erőművek kihasználtsági mutatóiban.)

Atomkép ma

A világon ma jelenleg 436 reaktor üzemel a Föld 30 országában. A termelés 56%-át három ország, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja. Az USA 104 működő reaktorával a világ legnagyobb atomenergia-termelője (29%), míg az atomenergia villamosenergia-termelésben betöltött részarány tekintetében Franciaországban a világelső (77%). Az Európai Unióban összesen 146 reaktor működik 15 tagállamban, a villamosenergia-termelés 30%-át adva. E szektorban az atomenergia részaránya Franciaország mellett Litvániában, Szlovákiában, Belgiumban, Svédországban, Szlovéniában Magyarországon és Bulgáriában haladja meg a 30%-ot, a termelés volumenét tekintve pedig a németországi és nagy-britanniai kapacitás is jelentős.

Atomot nekünk, de miért?

A megváltozott energetikai és klímakörnyezetben a fogyasztásnövekedési és növekvő ellátásbiztonsági kockázatok miatt az országok logikusan igyekszenek energiaellátásukat, elsősorban belföldről, diverzifikálni. Az atomenergia erre kiváló megoldás, mely klímabarát megoldás is egyben, s a várható fosszilis energiaránövekedés miatt termelési költsége is jóval a globális piaci energiaár alatt várható. A döntéshozatal során emellett természetesen be kell csatornázni az atomenergia használatával kapcsolatos nukleáris hulladékkezelési, reaktorbiztonsági aggályokat, egyes környezetvédelmi – elsősorban vízhasználat -, szociális és egyéb tényezőket is, de kétségtelen, a fentebbi ellátás- és környezetbiztonsági kihívások prioritásokkal szemben ezek a tényezők csak másodlagosak.

Persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy bár az atomenergiát az energiaellátás belső diverzifikálásnak és az energiabiztonság-növelés eszközének tekintik, annak fűtőanyagát, az uránt az államok többsége, a fosszilis energiahordozókhoz hasonlóan importból fedezi. Az uránpiac azonban stabilnak és kiszámíthatónak mondható, az uránkészletek elhelyezkedése viszonylag egyenletes, s a jelenlegi technológiai szinten is több mint 100 évig elegendőek, emellett az urán világpiaci árának változása, ellentétben a fosszilis energiahordozókéval, csak kis mértékben befolyásolja a termelési költségeket.

Nukleáris reneszánsz?

Bár jelenleg mindössze 30 új atomreaktor van már megindított építkezés alatt, a világ országai, nem utolsósorban a fentebb kifejtettek miatt „atomenergialázban" élnek. A glóbuszon ugyanis jelenleg több mint 300 új atomerőmű megépítésének vagy bővítésének tervezete van napirenden. Ezek közül már 90 megépítéséről döntöttek (ami persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy meg is épülnek) és további 200 van jelenleg tervezési-előkészítési fázisban. Az új reaktorokkal kapcsolatos tervek 80%-a olyan államokból származik, ahol már ma is vannak erőművek, azonban 25 másik állam is gondolkodik első atomerőművének megépítésében.

Az új atomerőművek szaporodása tekintetében mindenképp a két nagy feltörekvő óriást, Kínát és Indiát érdemes megemlíteni, ahol 2020-ig 35-50 új atomerőmű felépülése várható. Emellett az USA és Oroszország is jelentős lépéseket tett az elmúlt években a közeljövőben bezárandó erőműveik pótlására. Európában majd minden atomerőművel rendelkező országban napirenden van az erőműbővítés, a működési idő meghosszabbítása, vagy éppen új atomerőmű építése (Franciaország, Románia, Finnország). Hazánkban március 30-án született határozat a paksi atomerőmű bővítése érdekében szükséges „előkészítő tevékenység" megkezdéséről.

Mindezen számok mellett is a legtöbb elemzés az atomenergia villamos energiatermelésben betöltött jelenlegi 14%-16%-os részesedésével számol 2030-ban is. A globális energiaigények ugyanis várhatóan mintegy 50%-kal bővülnek 2030-ra 2005-höz képest, ugyanakkor a már működő 436 reaktort se működik örökké. Figyelembe véve, hogy a reaktorok átlagos működési ideje, még a meghosszabbított működési engedélyekkel sem hosszabbak 40-50 évnél, s hogy a jelenleg üzemben lévő atomerőművek átlagos életkora körülbelül 25 év, ha még a fentebb kifejtett ambiciózus számok teljes egészében meg is valósulnak, az vélhetően csak a kieső kapacitások és a növekvő igények kielégítésére lesz elégséges.

Olvasóink írták

  • 1. omm 2009. április 15. 10:07
    „"...a reaktorok átlagos működési ideje, még a meghosszabbított működési engedélyekkel sem hosszabbak 40-50 évnél, s hogy a jelenleg üzemben lévő atomerőművek átlagos életkora körülbelül 25 év..."

    Nincs itt semmilyen reneszánsz. Egyszerűen élettartamuk határára érnek 10-15 év múlva a 70-es 80-as években épített erőművek. 6-8(?) éves engedélyeztetési-tervezési 6-8(?) év építési fázis; helyben vagyunk. Meg persze ott a lobbi is... Asszem nem mondtam újat.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Modern kalózok: a hírek mögötti botrány

Néhányan szimplán gengszterek. Mások viszont az illegális halászat és a környezetszennyezés ellen… Tovább olvasom