Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

A világ 2008-ban: válságban a gazdaság, Obama győzelme

Bár azt ma még senki sem meri megjósolni, meddig tart és mekkora kárt okoz a pénzügyi-gazdasági válság, az már biztos, hogy a 2008-as év a recesszió kezdeteként vonul be a krónikákba. Nemcsak bankok, biztosítók kerültek bajba, de a nagyvállalatok is kénytelenek voltak visszafogni termelésüket, és elküldeni dolgozóik egy részét.
2008 történelmi év volt: bő 140 évvel a modern kori rabszolgaság felszámolása után fekete bőrű elnöke lesz az Egyesült Államoknak Barack Obama személyében; a kommunizmus egyik utolsó bástyáján, Kubában őrségváltás zajlott le; a Balkánon pedig újabb független állam született. 2008 nem lett békésebb az előző évnél: grúz–orosz, kínai–tibeti és izraeli–palesztin konfliktus terhelte.

Január

1.: Málta és Ciprus belépett a 15 tagúra bővült euróövezetbe.
Csehországban bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és az egységes, 15 százalékos személyi jövedelemadót, emelték a forgalmi adót.
4.: Biztonsági okokból törölték a Lisszabon–Dakar ralit.
5.: Grúziában újraválasztották Mihail Szaakasvili államfőt.
13.: Los Angelesben első alkalommal maradt el az Arany Glóbusz (Golden Globe) gála, mert a forgatókönyvírók sztrájkját támogató színészek bojkottálták az eseményt.
24.: Lemondott a Romano Prodi vezette balközép olasz kormány, amely elvesztette parlamenti többségét. Az április 13–14-i előrehozott választásokon a Silvio Berlusconi vezette jobbközép ellenzék szerzett többséget a törvényhozás mindkét házában.

Tőzsdei hirdetőtábla Tokió belvárosában. A gazdasági vláság beárnyékolja a mindennapokat. Fotó: MTI/EPA/Kurokava Daj
Tőzsdei hirdetőtábla Tokió belvárosában. A gazdasági vláság beárnyékolja a mindennapokat.
Fotó: MTI/EPA/Kurokava Daj

Február

3.: Szerbiában igen kis többséggel újraválasztották a hivatalban lévő Borisz Tadics államfőt.
7.: Az amerikai kongresszus 168 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot hagyott jóvá.
13.: Oroszország a Szovjetunió széthullása óta először állított hadrendbe új atom-tengeralattjárót.
14.: Németország történetének legnagyobb adócsalási botránya pattant ki: kiderült, hogy több mint ezer milliomos helyezte el az adózást megkerülve pénzét liechtensteini bankokban.
15.: Csehországban az elnökválasztás harmadik fordulójában újabb öt évre a hivatalban lévő Václav Klaust választották államfőnek.
17.: Egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét a dél-szerbiai Koszovó tartomány, amelynek alkotmánya június 15-én lépett érvénybe. Koszovó függetlenségét ötvennél is több ország ismerte el. December 9-én megkezdte működését Koszovóban az EU igazságügyi és rendőri missziója, az EULEX, amely fokozatosan felváltja az ENSZ-közigazgatást (UNMIK).
18.: A pakisztáni parlamenti választásokon az ellenzék győzött.
Kubában Fidel Castro végérvényesen lemondott államfői tisztségéről. Utóda 77 éves öccse, Raúl Castro lett, aki több helyen enyhítette a kubai emberek életét sújtó korlátozásokat.
24.: Los Angelesben 80. alkalommal osztották ki a filmvilág legrangosabb kitüntetését, az Oscar-díjat. A legjobb film, a legjobb rendezés kategóriában is a Nem vénnek való vidék győzött a Coen testvérek rendezésében.

Legalább 100 ezer ember életét követelte a kínai Szecsuán tartományban pusztító földrengés. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Legalább 100 ezer ember életét követelte a kínai Szecsuán tartományban pusztító földrengés.
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Március

2.: Oroszországban fölényesen megnyerte az elnökválasztást a Vlagyimir Putyin távozó államfő által támogatott Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország jelöltje.
2–3.: Mahmúd Ahmadinezsád államfő személyében első ízben járt iráni államfő Irakban.
5–16.: A kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) éves ülésszakán újabb öt esztendőre államfőnek választották Hu Csin-taót, és megerősítették tisztségében Ven Csia-pao kormányfőt.
7.: Az Európai Bizottság első alkalommal függesztett fel támogatást 2004 óta csatlakozott ország számára: csalás gyanúja miatt nem folyósított egy Bulgáriának szóló mezőgazdasági támogatást.
9.: Spanyolországban a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) győzött a parlamenti választásokon.
10.: A Kínához tartozó autonóm terület, Tibet fővárosában tiltakozó tüntetések kezdődtek a kínai uralom ellen. A zavargásokat rendkívül kegyetlenül leverték a hatóságok, ami világszerte tiltakozásokat váltott ki.
14.: Iránban a parlamenti választásokon a fundamentalista Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szövetségesei győztek.
20.: Megalakult a belga kormány. A kormányalakítás a 2007. június 10-i parlamenti választások óta húzódott.
24.: Az abszolút monarchiából alkotmányos királysággá alakuló Bhutánban először rendeztek demokratikus parlamenti választást. A Bhutáni Egységpárt a 47 helyből 44-et megszerzett.
29.: Zimbabwéban a parlamenti és elnökválasztáson is az ellenzék szerzett többséget. Robert Mugabe államfő nem ismerte el vereségét, az elnökválasztás június 27-i második fordulójában a hatóságok által szított erőszak és megfélemlítés miatt az ellenzéki jelölt már nem is indult el. A választási színjáték után november 28-án nemzetközi nyomásra elvi megállapodás született a hatalommegosztásról.

Április

2–3.: A NATO bukaresti csúcsértekezletén meghívták a katonai szövetségbe Horvátországot és Albániát, Macedónia meghívását viszont elhalasztották.
10.: Nepálban kilenc év óta először szavazhattak az állampolgárok: az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon az egykori maoista lázadók győztek. Az alkotmányozó nemzetgyűlés május 28-án eltörölte a királyságot és kikiáltotta a köztársaságot.
15–20.: XVI. Benedek pápa első zarándokútját tette az Egyesült Államokban. A katolikus egyházfő több beszédében is bocsánatot kért a pedofil papok botrányai miatt.
28–29.: Az Európai Unió aláírta Szerbiával a majdani EU-tagság előfeltéte-
lének számító stabilizációs és társulási megállapodást.

Május

3.: Mianmarban 160 ezer halottat követelt egy ciklon pusztítása. A katonai vezetés még hetekkel később sem engedte be az országba a humanitárius segélyszervezeteket és korlátozta a segélyszállítmányok helyszínre juttatását is. Az országban 10-én így is megtartották a népszavazást az új alkotmányról, amelyen 99 százalékos részvétel mellett 92,4 százalék volt az igenek aránya.
6.: Lemondott a korrupció gyanújába keveredett Bertie Ahern konzervatív ír kormányfő, aki 1997 óta volt hivatalban.
6–10.: Hu Csin-tao személyében tíz év óta először tett hivatalos állami látogatást kínai államfő Japánban.
7.: A román legfelsőbb bíróság – megsemmisítve a bukaresti ítélőtábla 2006. decemberi ítéletét – úgy határozott, hogy részlegesen sem rehabilitálják az 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt és kivégzett nácibarát Ion Antonescu tábornokot.
8.: Az orosz Állami Duma jóváhagyta Vlagyimir Putyin volt államfő kormányfői kinevezését.
10.: Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja lett.
11.: Szerbiában az előrehozott parlamenti választásokon a Borisz Tadics államfő Demokrata Pártja köré szerveződött koalíció kapta a legtöbb szavazatot. A kormányt július 4-én a Demokrata Párt és a szocialisták alakították meg.
12.: A Kína középső részét megrázó nagy erejű földrengés legalább 100 ezer ember életét követelte, 15 millióan váltak földönfutóvá.
13.: Olaszországban erőszakos bűncselekményekké fajult a bevándorló – főleg romániai – romák által elkövetett bűncselekmények elleni tiltakozás. A kormány július 25-én egyes körzetekben szükségállapotot hirdetett ki az illegális bevándorlók tartós és rendkívüli mértékű beáramlásának visszaszorítására.
19.: Az Egyesült Államok a rekordmagasságokba szökő olajárak letörése érdekében felfüggesztette a stratégiai olajtartalékok növelését. (A New York-i árutőzsdén a kőolaj ára ekkor már 130 dollár körül mozgott, de az év végére a gazdasági válság nyomán 50 dollár alá esett.)
21.: A japán parlament feloldotta a világűr katonai felhasználásának 1969-ben kimondott tilalmát.
25.: Libanonban a parlament Michel Szulejman tábornokot, a hadsereg főparancsnokát választotta államfővé. Július 11-én nemzeti egységkormány alakult.
Sikeresen leszállt a Marson az amerikai Phoenix szonda, amely víz és élet jelenléte után kutat a bolygón.
28.: Tajvan Kínától való 1949-es különválása óta a legmagasabb szintű kínai–tajvani találkozó zajlott le Pekingben.

Június

3–5.: Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciát rendezett az élelmezési világválságról.
12.: Az EU tagországai közül egyedüliként Írországban tartottak népszavazást a Lisszaboni Szerződésről, amelyet a többség elutasított. Az év végéig a 27 EU-tagországból 24 állam parlamentje ratifikálta a dokumentumot.
26.: Az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta: az amerikaiaknak joguk van önvédelem és vadászat céljából fegyvert birtokolni, s alkotmányellenes a kézi lőfegyverek használatára és birtoklására vonatkozó, 1976 óta érvényes korlátozás.
Az ICANN, az internetcímeket és végződéseket felügyelő nemzetközi szervezet felszabadította az internetes címek használatát, elindítva az internet 25 éves történetének legnagyobb szabású reformját.

Karadzsics  a hágai nemzetközi törvényszéken.
Karadzsics a hágai nemzetközi törvényszéken.

Július

2.: Kiszabadult a kolumbiai gerillák fogságából Ingrid Betancourt egykori kolumbiai elnökjelölt, akit még 2002- ben raboltak el.
8.: Prágában aláírták az amerikai rakétapajzs részét képező radarállomás csehországi elhelyezéséről szóló keretszerződést.
18.: Az EU pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy Szlovákia 2009. január 1-jétől bevezesse az eurót. Ezzel 16-ra emelkedik az euróövezethez tartozó országok száma.
21.: Belgrádban elfogták, majd 30-án kiadták Hágának az 1995 óta bujkáló Radovan Karadzsicsot, az egykori boszniai Szerb Köztársaság elnökét, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádol.
30.: Lemondott hivataláról a korrup-
ciós ügyekbe keveredett Ehud Olmert izraeli miniszterelnök. Az őt a Kadima párt élén követő Cipi Livni külügyminiszter kormányalakítási tárgyalásai kudarcba fulladtak, ezért előrehozott választásokat írtak ki.

Rendőrök a madárfészekként emlegetett nemzeti stadion előtt, a pekingi olimpia záróünnepségén. Fotó: MTI/EPA
Rendőrök a madárfészekként emlegetett nemzeti stadion előtt, a pekingi olimpia záróünnepségén.
Fotó: MTI/EPA

Augusztus

8.: Grúz csapatok hadműveletet indítottak a függetlenségét 1992-ben kikiáltott, ám nemzetközileg el nem ismert Dél-Oszétiában. A harcokba beavatkozó orosz erők visszaverték a támadást, majd mélyen benyomultak Grúzia területére. Az EU-közvetítéssel született tűzszüneti megállapodást augusztus 15-én írták alá. A konfliktus miatt Grúzia kilépett a Független Államok Közösségéből, Oroszország felfüggesztette együttműködését a NATO-val, majd elismerte Dél-Oszétia és a másik szakadár grúz régió, Abházia függetlenségét.
8–24.: Pekingben megrendezték a XXIX. nyári olimpiát, amelynek éremtáblázatán a házigazdák végeztek az első helyen.
17.: Lemondott Pervez Musarraf pakisztáni elnök. A tisztségben szeptember 6-án Aszif Ali Zardari, a kormányzó Pakisztáni Néppárt (PPP) jelöltje, a 2007. december 27-én meggyilkolt Benazir Bhutto volt kormányfő özvegye követte.
20.: Varsóban aláírták az amerikai hadászati rakétapajzs egy részének Lengyelországba telepítéséről szóló megállapodást.
A madridi nemzetközi repülőtéren 154 ember halt meg, amikor egy repülőgép felszállás közben kicsúszott a kifutópályáról és kigyulladt.
25–28.: Barack Obama illinois-i szenátort választották az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjévé.


Orosz páncélozott harcjármű Goriban a Dél-Oszétia kapcsán kirobbant fegyveres konfliktus idején. Fotó: MTI/AP/Darko Bandic
Orosz páncélozott harcjármű Goriban a Dél-Oszétia kapcsán kirobbant fegyveres konfliktus idején. Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

Szeptember

1.: Lemondott Fukud a Jaszuo japán miniszterelnök, utóda 24-én Aszo Taro volt külügyminiszter lett.
3.: Ukrajnában felbomlott a nyugatbarát kormánykoalíció, amely december 9-én egy újabb párttal kibővülve újjáalakult. Október 8-án Viktor Juscsenko államfő feloszlatta a parlamentet, előrehozott választást írt ki, amelyet a gazdasági válság miatt 2009-re halasztottak.
1–4.: John McCain arizonai szenátort választották meg az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltjének.
5.: Angolában a 27 évig tartó, 2002-ben véget ért polgárháború óta első parlamenti választást az 1979-től kormányzó Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért (MPLA) párt nyerte meg.
6–17.: Pekingben megrendezték a XIII. paralimpiát, amelyen 148 ország sportolói vettek részt.
7.: Lemondott a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Kurt Beck. Az új vezető Franz Müntefering lett.
10.: Megkezdte működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A gyorsítót 19-én üzemzavar miatt hosszabb időre le kellett állítani.
12.: Kínában botrány robbant ki a tápszerekhez és egyéb tejtermékekhez adagolt, a fehérjetartalmat növelő melamin miatt, amelytől több ezer csecsemő és gyermek betegedett meg. A melaminbotrány a külföldre került kínai termékek révén a világ számos országát érintette.
15.: Az Egyesült Államokban elmélyült az egy éve kezdődött pénzügyi válság. Sorra jutottak csődbe a befektetési bankok és a biztosítók, az állam által veszni hagyott Lehman Brothers összeomlása világméretű pánikhullámot indított el. A bankok leálltak az egymásnak nyújtott kölcsönökkel, a pénzügyi rendszerek megbénultak, a tőzsdeindexek zuhanórepülésbe kezdtek. A nagy központi bankok likviditásnövelő akciókat indítottak, a kormányok a bankok segítségére siettek, és gazdaságélénkítő csomagokat dolgoztak ki. A válság átterjedt a reálszférára is, a nagyvállalatok sorra csökkentették termelésüket, és elbocsátásokat jelentettek be. Az év végére az Egyesült Államok és a világ számos nagy gazdasága hivatalosan is recesszióba került.
21.: A szlovéniai parlamenti választásokat az ellenzéki Szociáldemokraták (SD) nyerték meg.
Lemondott tisztségéről Thabo Mbeki dél-afrikai államfő, aki 1999 óta töltötte be tisztségét. Utóda Kgalema Motlanthe lett.
25–28.: A harmadik embert szállító kínai űrhajó, a Sencsou–7 útja során az egyik tajkonauta (űrhajós) 15 perces űrsétát tett.
26.: Türkmenisztánban új alkotmányt fogadtak el, amely engedélyezi a többpártrendszert és a piacgazdaságot.
28.: Az ausztriai parlamenti választásokon előretörtek a jobboldali populista pártok. December 8-án az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) részvételével nagykoalíciós kormány alakult Werner Faymann vezetésével.
Fehéroroszországban a képviselőházi választásokon egyetlen ellenzéki képviselő sem került a törvényhozásba.
Ecuadorban népszavazás szentesítette az új alkotmányt, amely piacgazdaság helyett állami szabályozást és tervezést ír elő.

Matrjoska baba Medvegyev és Putyin arcmásával.
Matrjoska baba Medvegyev és Putyin arcmásával.

Október

1.: Az orosz legfelsőbb bíróság jogtiprás áldozatának ismerte el II. Miklóst, az utolsó orosz cárt, és rehabilitálta az 1918-ban agyonlőtt cári családot.
5–26.: A katolikus egyház XII. rendes püspöki szinódusára első alkalommal hívtak meg zsidó rabbit.
6–13.: Odaítélték a Nobel-díjakat. Az orvosit a német Harald zur Hausen, a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier, a fizikait az amerikai Yoichiro Nambu, a japán Kobajasi Makoto és Maszukava Tosihide, a kémiait az amerikai Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint a japán Simomura Oszamu, az irodalmit a francia Jean-Marie Gustave Le Clézio, a közgazdaságit az amerikai Paul Krugman, a Nobel-békedíjat Martti Ahtisaari békeközvetítő, volt finn államfő kapta.
7.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adott arra, hogy külföldi hadihajók behatoljanak Szomália felségvizeire a kalózok elleni harc céljából.
11.: A Ciszjordániát kormányzó Fatah mozgalom és a Gázai övezetet 2007 júniusa óta uraló iszlamista Hamász szervezet is elfogadta a palesztin belviszályt megszüntető javaslatokat.
15.: Szíria és Libanon több mint hatvan év után diplomáciai kapcsolatot létesített egymással.
17.: George W. Bush amerikai elnök Washingtonban bejelentette, hogy újabb hét ország, köztük Magyarország csatlakozhat a vízummentességi programhoz.
22.: India útnak indította első Holdszondáját.
24.: A pénzügyi válság első áldozataként Izlandnak hitelkeretet kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A következő időszakban egyre több feltörekvő gazdaság szorult a nemzetközi pénzügyi intézmények segítségére.
30.: Kínában üzembe helyezték a világ legnagyobb vízerőműve, a Három Szoros Gát utolsó turbógenerátorát.

November

4.: Az amerikai elnökválasztáson a demokrata párti Barack Obama győzött, aki az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke lesz. A demokraták a kongresszus mindkét házában többséget szereztek.
12.: A kínai kormány 600 milliárd dolláros gazdaság- és fogyasztásélénkítő intézkedéscsomagot fogadott el.
14–15.: A G20, az iparilag legfejlettebb és a feltörekvő gazdaságok vezetői a világgazdasági és világkereskedelmi válságból való kiutat kutatták washingtoni csúcsértekezletükön.
21.: Londonban lezajlott az „évtized válása", az amerikai popsztár Madonna és filmrendező férje, Guy Ritchie pontot tett nyolcéves házasságuk végére.
26.: Az orosz parlament mindkét háza jóváhagyta az alkotmánymódosítást az elnöki és a képviselői mandátumok meghosszabbításáról.
27.: Az iraki parlament ratifikálta az ENSZ BT mandátumának helyébe lépő iraki–amerikai biztonsági megállapodást, amely az amerikai csapatok 2011-es távozását irányozza elő.
Az indiai Mumbai városában iszlamista terroristák összehangolt támadásai következtében 174 ember, köztük több külföldi halt meg. A terrorcselekmények miatt kiéleződött India és Pakisztán viszonya.
30.: Az új rendszerben lebonyolított romániai parlamenti választásokon csak négy párt (köztük az RMDSZ) jutott be a törvényhozásba, kiesett a nacionalista Nagy Románia Párt.

Barack Obamát választotta az év emberévé az amerikai Time magazin. Fotó: MTI
Barack Obamát választotta az év emberévé az amerikai Time magazin.
Fotó: MTI

December

2.: A thaiföldi ellenzéknek az egész országot megbénító tüntetései közepette az alkotmánybíróság elrendelte a kormányzó párt feloszlatását, és eltiltotta a politikai szerepvállalástól a visszaélésekkel vádolt Szomcsai Vongszavat kormányfőt.
3.: A szlovák parlament döntése értelmében kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben.
5.: Meghalt II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.
8.: Súlyos zavargások robbantak ki Athénban, miután rendőrök lelőttek egy 15 éves fiút.
27.: A palesztin rakétatámadásokra válaszul Izrael légicsapás-sorozatot mért a Gázai övezetet irányító Hamász bázisai ellen. Eddig 400-an haltak meg.

A Magyar Távirati Iroda összeállítása alapján a két oldalt szerkesztette: Hegedűs Szabolcs
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Néhány pillanat, amelyre emlékezni fogunk 2008-ból

2008 eseményei képekben. Tovább olvasom