Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 4°C

98 éves korában elhunyt Irena Sendler, a Világ Igaza

Amikor letartóztatták Irena Sendlert, már 2500 gyermeket szöktetett meg a varsói gettóból. Táskában, koporsóban, szerszámos ládában. VIDEÓVAL
Gyerekeket csempészett bőröndben, mentőautóban, koporsóban, csatornában, hátizsákban, és egy alkalommal szerszámos ládában. Azok, akiket megmentett, csak a fedőnevét ismerik: Jolanta. Nagy gondossággal tartotta titokban minden kis védence nevét, és mindent megtett azért, hogy a zsidó gyerekeket megmentse a náciktól. A gyerekek többsége később újra találkozhatott a családjával. Irena Sendler az egyik legemlékezetesebb figurája volt a második világháborúnak.

Mire a németek végül elfogták, a római katolikus vallású szociális munkás 2500 zsidó csecsemőt és kisgyereket mentett meg a deportálástól és a koncentrációs táboroktól. Talpraesetten szöktette ki őket a szigorúan őrzött varsói gettóból. Irataikat a szomszédja kertjében lévő almafa alá ásta el két üvegben.

Megverték, megkínozták, a Gestapo halálra ítélte, és kivégzése napját is kijelölték. De Irénát nem tudták megtörni, titkait nem árulta el és végül megmenekült. Néhány héttel ezelőtt hunyt el, 98 éves korában, varsói lakásában.

– Arra neveltek, hogy segítsek az embereknek a bajban, tekintet nélkül vallásra és nemzetiségre – mondta. – A hős szó nagyon idegesít engem. Ennek az ellenkezője igaz: nem vagyok hős, sőt, mélységes lelkiismeret furdalást érzek amiatt, hogy csak ennyit tudtam tenni.

Irena Sendlert 2500 gyermeket szöktetett meg a varsói gettóból
Irena Sendlert 2500 gyermeket szöktetett meg a varsói gettóból.

Irena mindig nagyon vágyott arra, hogy jót tegyen, és ezt a szüleitől tanulta. Apja lengyel orvos volt, egy kisvárosban éltek Varsó mellett. A legtöbb páciense szegény zsidó volt. Irena hét éves volt, amikor az apja tífuszban meghalt.

Amikor 1939 szeptemberében a németek megszállták Lengyelországot, Irena vezető adminisztrátorként dolgozott egy szociális irodában, Varsóban. Ő volt a felelős azért, hogy a város szegény lakossága élelmet és segélyt kapjon. Amikor a nácik elkezdték üldözni a zsidókat, az állami gondoskodást kiterjesztette az üldözöttekre is. Hogy eltitkolja származásukat, kitalált keresztény neveket adott nekik.

A helyzet 1940 őszén változott meg drámaian, amikor a német hatóságok felépítették a varsói gettót. Mintegy 440 000 zsidót – város lakosságának több mint harmadát – költöztették a 16 háztömbös területre, amely körül magas falat emeltek. A gettó egyfajta nyitott börtönként funkcionált, elszigetelte a zsidókat, mielőtt a treblinkai haláltáborba küldték volna őket. A gettóban járvány és éhezés ütötte fel a fejét. Minden hónapban ötezren haltak meg.

1942 júliusában a nácik belekezdtek a Reinhard hadműveletbe, amelyben 250 000 zsidót deportáltak Treblinkába. A „végső megoldás" kivitelezése elkezdődött.

Irena Sendler élete.

Irena elborzadt. Érezte, segítenie kell, így hát csatlakozott a Zegota nevű földalatti szervezethez, amelyet a száműzött lengyel kormány hozott létre, hogy segítsen a lengyel zsidók megmentésében. 1942 végén Irenát nevezték ki a gyermekekkel foglalkozó részleg vezetőjévé. Különleges munkája ekkor kezdődött. Különösen veszélyes körülmények között annyi zsidó gyermeket kellett kimentenie a gettóból, amennyit csak tud.

Az első probléma, amivel szembesült: meg kellett oldania, hogy bejusson a gettóba, és kijusson onnan. A németek ugyanis minden mozgást szigorúan ellenőrzitek.

Ez az akadály azonban elhárult, amikor hivatalos iratokat kért és kapott a város fertőző kórházától. Ezzel az álcával - és a gettóban gyorsan terjedő betegségek segítségével - naponta látogathatta az elkerített területet. Amikor belül volt, hordta a sárga Dávid-csillagot, minden zsidó megkülönböztető jelzését, hogy kimutassa szolidaritását a szenvedőkkel és hogy elvegyülhessen az emberek között. Természetesen nem egyedül dolgozott: Irena feladata volt, hogy kiépítse hálózatát, amelyben kéttucat konspirátor segített neki.

Néhányukat azzal bízta meg, hogy csempésszék ki a gyerekeket, másoknak az volt a feladata, hogy a gettón kívül otthont találjon nekik, a harmadik csoportnak pedig hamis papírokkal kellett ellátnia a gyerekeket.

Irena kitalált keresztény neveket adott a megmentett zsidó gyerekeknek
Irena kitalált keresztény neveket adott a megmentett zsidó gyerekeknek.

A módszer, ahogyan a gyerekeket kicsempészte a gettóból, nem csak zseniális volt, hanem olykor - a körülményektől függően – bizarr is. Az egyik állandóan alkalmazott trükk azt volt, hogy a gyerekeket egy beteg ember alá fektették, akit kórházba vittek a mentőautóval. Más gyerekeket a templomon és a bíróság épületén keresztül sikerült megszöktetni, ezeknek az épületeknek a gettón kívülre is nyílt ajtajuk. Voltak olyan gyerekek, akiket a csatornákon keresztül vittek ki a gettóból. A legkisebbeket hátizsákba, dobozokba, vagy kerekes bőröndökbe rejtették. Koporsó, hátizsák és krumplis zsák segítségével is sikerült kicsempészni gyerekeket.

Irena először az árva gyereket igyekezett kimenekíteni, de amikor tudomására jutott, hogy a „Végső megoldás" tervének végrehajtása egyre nagyobb méreteket ölt, minden gyermeket védettnek nyilvánított, és kötelességének érezte megszöktetni őket a gettóból. Gyakran mondta: a gyerekek kimenekítésének a legnehezebb része az volt, amikor meggyőzte a szülőket, hogy engedjék elvinni a gyerekeket, különben a biztos halál vár rájuk.

– Garantálni tudja, hogy életben maradnak? - kérdezték a szenvedő anyák.

– Nem. De ha itt maradnak, akkor bizonyosan meg fognak halni - hangzott a sokkoló válasz. – Nem kell bízniuk bennem, de mi mást tehetnének? – kérdezett vissza Irena.

A varsói gettó
A varsói gettó.

Néha, amikor képtelen volt rábeszélni a szülőket, hogy engedjék el a gyereket, másnap újra visszament a családhoz. Előfordult, hogy már nem találta őket a gettóban: az éjjel Treblinkába vitték őket. De több ezer anya és apa hozta meg a szívet megszakító döntést és adták oda Irenának gyermekeiket.

– Álmaimban még most is hallom a gyerekek sírását, amikor elváltak a szüleiktől.

Az egyik gyereket Elzbieta Ficowskának hívták. Csak néhány hónapos volt amikor az anyja oda adta Irenának. Egy szerelő belerakta a szerszámos ládájába, néhány tégladarabot rakott a láda tetejére, és kivitte a kislányt a gettóból.

Elzbieta nem látta viszont az anyját. Az egyetlen bizonyíték, hogy a gettóban volt, nem más, mint egy ezüst kanál a nevével és a születési dátumával. A kanalat még az anyja adta Irenának. Elzbieta, aki még ma is él, azt mondta: három anyja van. A biológiai anyja, aki világra hozta, az a nő, aki gondoskodott róla, amikor kikerült a gettóból, és Irena, aki a biztos haláltól mentette meg.

A legtöbb gyerek új papírokat kapott, és így árvaházba kerülhetett. Sokakat családoknál helyeztek el. A gyerekeknek a zsidó imák helyett meg kellett tanulniuk a katolikus imákat, nehogy elárulják magukat.

Irena minden gyerekről vezetett feljegyzést
Irena minden gyerekről vezetett feljegyzést.

Irena minden gyerekről vezetett feljegyzést. Ez egy kódolt szöveg volt, amit papír zsebkendőkre írt fel. A gyerekek személyazonosságát rejtő zsebkendőket két üvegpalackba tette, és a német hadsereg barakkjai mellett álló almafa alá ásta el. Igaz, ez nem a legideálisabb hely volt, mert az üveget újra meg újra ki kellett ásnia, ha újabb gyermeket menekített ki a gettóból. De a palackokat soha nem találták meg.

Végül a németek tudomást szereztek Irena gyermekmentő tevékenységéről és 1943 októberében a Gestapo letartóztatta. A hírhedt varsói Pawiak börtönbe vitték, amelyet a nácik szinte koncentrációs táborrá változtattak. Irena vallatója egy fiatal német nő volt, aki tökéletesen beszélt lengyelül. Amikor Irena megtagadta, hogy felfedje a Zegota hálózat tagjait és működését, a nő eltörte a kezeit és a lábait.

Irenát halálra ítélték – ezt utólag tudta meg – és a börtönből egy erdőbe vitték, hogy kivégezzék. Úgy döntöttek, agyonlövik. Az ítéletet azonban soha nem hajtották végre. A németek ugyanis úgy gondolták, példát statuálnak, és Irena fotóját Varsó-szerte kiragasztották a szöveggel együtt, hogy halálra ítélték. A földalatti mozgalomban működő társai így tudomást szereztek minderről, és megvesztegették a kivégzőosztag vezetőjét.

A háború hátralévő részében Irenának bújkálnia kellett. De amint véget ért a háború, azonnal kiásta az almafa alá rejtett palackokat, és magához vette a kimenekített gyerekekről papír zsebkendőkre feljegyezett adatokat, és átadta azt a zsidó egyház képviselőinek.

Elzbieta Ficowska is Irenának köszönheti az életét
Elzbieta Ficowska is Irenának köszönheti az életét.

Sajnos nagyon sok család a Holocaust áldozatául esett. Nagyon sok árván maradt gyerek annál a családnál maradt, akik a gettóból való szökésük után befogadták őket. Igazi szüleikre sokan már nem is emlékeztek, hiszen csecsemőként menekültek meg a nácik karmai közül. Mintegy 500 gyermek Izraelbe került, hogy új életet kezdjen. További 500 gyermek sorsa ismeretlen: a háború után szétszéledtek.

És mi történt Irenával?

Férjhez ment, két gyermekük született. De a háború utáni kommunista Lengyelországban hősies tetteit nem tették közzé, és a hivatalos rezsim rosszallóan tekintett rá, mert nem rokonszenvezett a zsidókkal. De amikor az általa megmentett gyermekek felnőttek, Irena tettei nem maradhattak többé titokban.

1983-ban Izrael a Világ Igaza kitüntetéssel ismerte el tetteit. Ez a legmagasabb szintű elismerés, amit Izrael államtól nem zsidó ember kaphat. Az ünnepségen az egyik lány, akit gyermekként megmentett, a ma orvosként tevékenykedő Teresa Kerner idézte fel, hogyan menekítette ki őt Irena a gettóból, hogyan mentett meg a szomszédos házakból gyermekeket, és hogyan talált neki otthont a háború befejezése előtt két évvel.

Irena Sendler túlélte a világháborút és két gyermeke született
Irena Sendler túlélte a világháborút és két gyermeke született.

Végül a poszt-kommunista Lengyelország is a legmagasabb rangú civileknek járó kitüntetést adományozta Irenának 2003-ban. Tavaly pedig Nobel Békedíjra jelölték. Irena tetteit a német gyáros, Oskar Schindleréhez hasonlítják, akiről filmet forgattak és könyvet is írtak.
Irena életének utolsó éveit kerekes székben töltötte - a Gestapo kínzásából sosem gyógyult fel teljesen.

Néhány hónappal a halála előtt azt mondta: – A II. világháború után úgy tűnt, az emberiség megértette: olyan dolgok történtek, amik soha többé nem történhetnek meg még egyszer. De ma úgy látom: az emberiség nem értett meg semmit. A vallási, törzsi, nemzeti háborúk folytatódnak. A világ egy része ma is vértengerben úszik. Szeretettel, alázattal és toleranciával azonban jobbá tehetjük.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. steel 2008. július 04. 15:36
    „Nagyon szép történet, de miért kell állandóan erről a témáról beszélni?”
  • 21. SAmu 2008. július 02. 21:09
    „Sopronban is él egy Világ Igaza (=Yad Vashem kitüntetett), aki Soros milliárdost + mamáját mentette - élete kockáztatásával. 51 év múlva, 1995-ben tüntették ki..... Idén ünnepli a 101. szülinapját...”
  • 20. imre34 2008. június 30. 17:26
    „Nyugodjék békében Irena !

    Kedves Lemba, mi köze az angol nyelvtudásnak ahhoz, hogy valaki itt él-e vagy sem ?
    Én arra vagyok büszke, hogy Magyaroszágon próbálok boldogulni.”
  • 19. Lemba 2008. június 27. 19:08
    „Balazs 88
    Ha olyan jol beszelsz angolul miert vagy meg Magyarorszagon?
    Minden informaciot ezenkivul ketkedessel kell fogadni, kivetel ha mathematikai formulaval vagy fizikai torvennyel bizonyitott.De mint minden, fejlodesen mehet keresztul az utobbi is. Javaslom az angol tudasodat probald ki egyszer valamelyik angol nyelvu orszagban es majd fogod latni raszorul-e fejlesztesre.
    20 eve elek angol nyelvu orszagban de igy is a nyelvtudasom allando csiszolasra szorul, annak ellenere hogy nem vagyok hulye.
    Probald kinyomozni a Lemba szo jelenteset!”
  • 18. GRATULALOK 2008. június 26. 22:05
    „Irena jol megérdemelt helyén a mennyben van.........”
  • 17. Lemba 2008. június 26. 21:28
    „Kedves Bespin,
    Mindig kedveltem a tortenelmet annak ellenere, hogy Boroczi Tanar Ur igen megkinzott. Ugy gondolom, ha a tortenelmet atfogoan es sokkal nyiltabban tanitanak az iskolaban, mindenki hasznara valna. Peldaul most jutott csak a tudomasomra, miert is volt az 56-os forradalom olyan kegyetlenul eltaposva. Egyre-inkabb az a meggyozodesem, a nyugati orszagok tortenelem formalo politikaja incorrect. Ezt annak ellenere merem kijelenteni, hogy mar lassan husz eve kulfoldon elek.”
  • 16. balazs_88 2008. június 26. 21:27
    „Angolul beszélek a többi nyelven nem.
    De ennek semmi köze ehhez barátom :S. Fogalmad sincs mi az a wikipédia ugye?”
  • 15. Lemba 2008. június 26. 21:14
    „Uzenet balazs 88-nak,
    Ha beszelsz anyanyelvi szinten angolul, franciaul es nemetul elfogadom a commentedet. Ha nem akkor meg tanulj!”
  • 14. balazs_88 2008. június 26. 18:34
    „Lemba ha tudnád miaza wikipédia nem bíznál ennyire benne .”
  • 13. bespin 2008. június 26. 17:30
    „Kedves Lemba!
    Köszönöm a figyelemfelhívást, rákukkantottam, valóban az angol verzió többet mutat, mint a magyar.
    Bizonytalan vagyok , mert nem értem ,hogy a teljes történelmi áttekintést melyik népirtó témában kellene átnéznem. A II. világháború népirtásaira koncentráljak csak vagy Ruanda, Örményország,kurdok stb. tragédiái is figyelembe vehető, mint "genocide".
    Más népek tragédiájáról is kellene beszélni a magyar médiában, nem csak azt az egyet preferálni.”
  • 12. Lemba 2008. június 26. 16:15
    „Uzenet "bespin" reszere,
    Ha beszel vagy olvas angolul nagy mennyisegu torteneszek altal feldolgozott ismeretanyag elerheto a Wikipadia websiton. Azert ajanlom az angolt mert ugy vettem eszre egy nehany temaban, hogy a magyar versio cenzurazva van. "Genocide" szo alatt teljes tornenelmi attekintes kaphato..”
  • 11. off 2008. június 26. 16:04
    „Nyugodjék békében. Ilyen emberekből van sajnos egyre kevesebb... :(”
  • 10. bespin 2008. június 26. 15:24
    „Keressek képeket a nagy szovjetunió-beli gulagokról, a kelet-európai síkságon végigsöpört éhínségről a múlt század 20-as, 30-as éveiben. Recskről, közép-afrikáról, palesztinokról, a Dunába lőtt délvidéki magyarokról stb. sorolhatnám még az emberiség elleni büntetteket.

    Nemes és emberi tettet hajtott végre Irena,mindegy kiket védett,nyugodjék békében.”
  • 9. kozi 2008. június 26. 14:47
    „Nyugodjék békében Irena. Nagyon megfogott a cikk. Aki pedig valóban megkérdőjelezte a haláltáborok létezését annak javaslom ezen borzalmas és sokkoló képeket nézze végig.:

    http://priskos.atw.hu/Haborus_bunok/kepek/nemet/bunok-ger.htm”
  • 8. egyszeru polgar 2008. június 26. 14:20
    „Nem vagyok tortenesz, bizonyitani sem tudok.Nem is ez a celom. Azert ezek tenyek es bizony resze azoknak az esmenyeknek. Szemelyes ismeroseim vannak akik elve kerultek ki, de csaladjaikat bizony ott vesztettek a taborokban. Olyan is van, aki eletben maradt, de elmebetegge valt. Lehetnek torzitasok, a tortenteket csak az ott levok tapasztaltak a valos mivoltukban. Azt hiszem, az eredmeny igy is ugy is borzalmas.”
  • 7. ertsi 2008. június 26. 13:40
    „Fantasztikus.melegség árad a szemeiből,ez az idös hölgy csupa szeretet.Örülök hogy olvashattam róla.”
  • 6. kiri01 2008. június 26. 13:40
    „Le a kalappal előtte. Nem semmi amit csinált. Mondjuk szerintem a cikk nem bizonyíték a haláltáborok tanúlt formában való működéséről (egyszerű polgár).”
  • 5. ooolvasó 2008. június 26. 13:03
    „Annyi gagyi "legalja" cikk után nem várt örömöt okozott a DM azzal, h igazi értékkel bíró cikket jelentetett meg.
    Szívesen olvastam, csak így tovább.”
  • 4. Alf 2008. június 26. 12:32
    „Nyugodjék békében, drága Irena.

    Csodás volt a cikk, köszönjük.
    Jómagam, soha nem hallottam még erről az asszonykáról, de most szívesen olvastam a fentieket.”
  • 3. egyszeru polgar 2008. június 26. 12:28
    „Ezt a acikket kulonosen ajanlanam azoknak, akik korabban megkerdojeleztek a halaltaborok valoszinuseget. Szerencsere meg elnek azok kozul , akik tovabb adhattak a borzalmas tapasztalataikat.
    Annak az olvasonak is kulon felhivnam a figyelmet, aki azt kerdezte, II. Janos Pal Papa emlektablaja miert log a Vasarhelyi zsinagoga falan.
    Ez a tiszta keresztenyi szellem!!! En nem vagyok vallasos, megis az a velemenyem, a 10 parancsolat az emberi egyutteles alapszabalyait adja meg a tudatlan es gyarlo emberisegnek. Ezert vagyunk a nagy szakadek szelen, mert ezt elfelejtettuk!!!!!!!!!!!!!!11
    Hala es tisztelet Irena Sendlernek es minden hasonlo gondolkodasunak.”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barack Obama: Az apámról, a feleségemről, a gyökereimről

Barack Obama történelmet írt: ő az első fekete férfi, akit az Amerikai Egyesült Államok elnökévé… Tovább olvasom