A három hónapos gyakorlat befejeztével, a záróvizsgát követően a tavaly ilyenkor még munka nélküli nők OKJ-s végzettség birtokában foglalhatják majd el munkahelyüket, amelyeket a programhoz csatlakozó önkormányzatok biztosítanak számukra, hozzájárulva ezzel a vidék szociális ellátásának javításához. Ugyanis a Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ) a United Way Kisalföld Alapítvánnyal karöltve és több civil egyesületet bevonva úgy szervezte meg a Hefop-pályázat révén megvalósított programot, hogy megyénk 25 önkormányzatával egyeztetve válogatta ki azokat a munkanélkülieket, akikre az illető helységekben számítanak és akiket visszavárnak a szociális munka végzésére.
Tímár Irén, a program szakmai vezetője elégtétellel nyugtázta, hogy a gazdagnak mondható program, a feszített tempó és a több intézményben zajló, tehát meglehetősen sok utazással is járó gyakorlat ellenére sem volt lemorzsolódás.
A pályázati kiírás szerint már a képzés idején is fizetést kaptak az addig munka nélküli hallgatók, s a megkötött egyezség értelmében mindegyik önkormányzat legalább hathavi alkalmazást garantál az illető végzettnek.
Az más kérdés, hogy a szervezőknek számos gondot okozott és okoz ma is a pályázati pénz akadozó, el-elmaradó folyósítása.
Győrben két helyszínen rendezik a gyakorlati képzést, egyik csoport a megyei kórházban és rendelőintézetben, a másik pedig a Kálóczy téren lévő Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézményben dolgozik. Ennek során megismerkednek az intézmények rendszerével, felépítésével, az ott folyó tevékenységgel, s elsajátítják az ápolói munka, a beteggondozás sajátosságait.
Steczina Imréné, aki Pannonhalmáról érkezett, nagyon hasznosnak ítélte meg mindazt, amit a kórház intenzív belgyógyászatán tapasztaltak, tanultak, de az ő későbbi munkájukhoz közelebb állónak azt látja, ami a Kálóczy téri intézményben várt rájuk. Hiszen nekik odahaza főleg az idős emberek gondozása lesz a feladatuk, akikből a helységben akadnak, akik csak kisebb segítséget igényelnek, de olyanok is, akik ágyhoz kötötten teljes ápolásra szorulnak.
Varga Dezsőné Tényőről is osztja ezt a véleményt, hangsúlyozva, hogy mindkét gyakorlóhelyen segítőkészek az ott dolgozók. A kórházban Gábriel Ildikó, az EESZI-ben pedig Lamper Csabáné főnővér gondoskodik szakmai gyarapodásukról. Mindennap úgy fejeződik be a tevékenység, hogy együtt összefoglalják a nap során tapasztaltakat, majd egy-egy érdekes kérdést kapnak feladatul, amit otthon kell kidolgozni.
Schwarcz Edit, aki Győrben, a Lepke úti gondozó központban már besegített, de most majd szakképzetten térhet vissza, valósan le tudja mérni, mennyit tanult ezen a képzésen. Elméletben is, de főleg a gyakorlati ismeretek terén tapasztalja a változást, s garantáltan más szinten tudja majd végezni a szociális ellátást, azoknak az idős embereknek a gondozását, akiket rábíznak.
Illés Ferenc