Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 27°C Még több cikk.

Mikroírás és uv-nyomat a szavazólapokon

Biztonsági jelekkel védik a szavazólapokat másolás ellen, így a vitatott, vagy gyanúsnak tartott esetekben egyszerűen meg lehet állapítani az eredetiségüket.
Az Állami Nyomdában korábban szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki az országgyűlési képviselők választásának első fordulójához szükséges egyéni választókerületi és területi listás szavazólapokat, összesen 8,5 millió darabot. Az urnákhoz valamivel több mint 8 millió választópolgárt várnak.

A többletnyomásra az elrontott szavazatok miatt van szükség, ezért minden szavazókörben a választók számánál néhány százalékkal több szavazócédulát tartanak. A szavazatszámláló bizottságoknak azonban szigorúan el kell számolniuk valamennyi fel nem használt cédulával, így ezek között nem fordulhat elő hiány.

Az egyéni szavazólap előállítása darabonként 18 forintba, míg a pártlistás 12 forintba került, a területi lista azért olcsóbb, mert abból csak húszfélét, míg az egyéni választókerületi szavazólapból 176 félét kell nyomtatni.

A mintegy 8 millió választópolgár az első fordulóban két szavazólapot kap, ám ezek tartalma (és néha a nagysága is) eltér mind a 176 egyéni választókerületben, illetve minden megyében és a fővárosban. A választók az egyik szavazólapon egy egyéni jelöltre, míg a másikon egy listára voksolhatnak. Mivel nem minden párt tudott valamennyi megyében és a fővárosban listát állítani, néhol hosszabb, és van, ahol több, illetve kevesebb a listák száma a szavazólapon.

Azokban a megyékben, ahol öt pártnál több indul, a fekvő A/4-es méretűnél hosszabb lapokat kellett gyártani. Minden más esetben, beleértve az egyéni szavazólapot is, A/4-es méretű papírt kapnak a választók.

A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-nyomattal. Ez utóbbi az uv-lámpa alatt egyebek mellett a választás évét, 2010-et valamint az országgyűlési képviselők választása feliratot mutatja uv-lámpa alatt. Ezeket a jeleket, ahogy a forgalomban lévő papírpénzek többségét, uv-fény alatt könnyen fel lehet ismerni.

A korábbi választásokon több szavazatszámláló bizottság is használt uv-lámpát a szavazólapok ellenőrzésénél, volt olyan település, ahol a helyi élelmiszerbolt pénztárából hozták fel a pénzjegyellenőrző lámpát.

A szavazólapok adattartalmáról az egyéni jelöltek esetében a 176 helyi (országgyűlési egyéni választókerületi) bizottság döntött, míg a területi lapok tartalmáról a megyei, illetve fővárosi szintű bizottságok. (Jogorvoslat esetén a következő, magasabb szintű bizottság, végül pedig a bíróság döntött.)

Az egyéni választókerületekben a jelöltek sorrendjét a betűrend határozza meg, míg a területi listáknál sorsolással döntöttek a listák sorrendjéről. A szavazólap nem a választópolgár tulajdona, így azt nem szabad hazavinni, ennek ellenére az urnákból gyakran hiányzik több-kevesebb cédula. A boríték megkönnyíti a "gyűjtők" dolgát, hiszen nem lehet tudni, hogy a bizottság előtt az urnába dobott borítékban vagy a választópolgár zsebében van-e a szavazat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szervezett szállítás Szabolcsban?

Törvénysértés gyanúja miatt a baktalórántházi választókerületi, a területi és az Országos Választási… Tovább olvasom