Kisalföld logö

2018. 08. 19. vasárnap - Huba 18°C | 31°C Még több cikk.

Kire szavazzanak a liberálisok?

˝Az SZDSZ megyei elnökeként arra kérem a liberálisokat, hogy Bokros Lajos programját támogassák, szavazzanak az MDF egyéni jelöltjeire és az MDF megyei listájára˝ – ezt válaszolta nyilatkozatában a saját maga által feltett kérdésre Szentkuti Károly.

Mindezt egyebek közt azzal indokolta, hogy ˝Bokros Lajos programja liberális gazdaságpolitikára épül. Józan és szembenéz a realitásokkal. Nem kábítja el a választópolgárt felelőtlen ígérgetésekkel. Világosan megfogalmazza a reformok szükségességét, nem hisz az állam »amerikai nagybácsi« szerepében, viszont hisz az emberi tehetségben, a magyar emberek szorgalmában és vállalkozó kedvében.˝ (...) ˝Kell a parlamentben egy józan, pragmatikus, az eszére hallgató politikai csoportosulás, amely görbe tükröt tart a kormány elé, alternatívát mutat a demagóg, populista az állam mindenhatóságát hirdető politikai pártokkal szemben. Ez a politikai csoportosulás ma egyedüliként a demokratikus centrum pártjait összefogó MDF–SZDSZ együttműködés.˝

Olvasóink írták

  • 15. jörg 2010. április 09. 23:16
    „Búcsudal: Csáó MSZP

    http://www.youtube.com/results?search_query=csa%C3%B3++mszp&aq=f

    Csáó!”
  • 14. akinemfél 2010. április 09. 22:26
    „KI MAS LENNE ALKALMAS AZ ORSZAG IRANYITASARA MINT VONA GABOR ? A NEP NEVEBEN ! IMADOM A GIGANTIKUS MAGYAR HADSEREG PROGRAMJAT - OLVASD EREDETIBEN A WWW.JOBBIK.HU-N A HIVATALOS PROGRAM 70-72.OLDALAN. ELEG VOLT A NYUGALOMBOL ES A LAZASAGBOL - JOJJON A RADIKALIS VALTOZAS !
    SZAVAZZ A JOBBIKRA = A KOTELEZO SORKATONASAGRA SZAVAZOL ( A HIVATALOS PROGRAM 71.OLDALA) !
    SZAVAZZ A GIGANTIKUS MAGYAR HADSEREGRE,AMELY GRIPEN VADASZGEPEKKEL(71.OLDAL) TAMADNI IS KEPES LESZ !
    VERUNKET A HAZAERT - EZ MA MINDEN MAGYAR VAGYA ! JOJJON A JOBBIK TV MINDEN CSATORNABOL (WWW.JOBBIK.HU A HIVATALOS PROGRAM 54.OLDALAN) ! A NEP NEVEBEN - SZAVAZZ A JOBBIKRA ES A KATONAI ALLAMRA ! OLVASD A PROGRAMOT EREDETIBEN A WWW.JOBBIK.HU-N. KEZD A 70-72.OLDALON ! HURRA !
    GYOZUNK !”
  • 13. GYMS 2010. április 09. 20:51
    „Na jó...innen már minden értelmes ember eltűnt, csak a Jobbikosok győzködik még egy ideig egymást arról, hogy szavazzanak a Jobbikra. :)
    Igazán mulatságos fiúk vagytok, de akadt egy sokkal jobb esti programom! ;-)
    KIKAPCS! SZEVASZ!
    Találkozunk vasárnap este, immáron a TÉNYEK birtokában!
    Üdv mindenkinek:
    GYMS”
  • 12. Luighi 2010. április 09. 20:25
    „Szavazz a JOBBIKra!

    Mindenki, aki valódi, és TELJES ELSZÁMOLTATÁST akar egy új erőtől, mely nem érintett az elmúlt 20 év korrupciójában.
    Aki olyan kormányzó erőt akar, mely a MAGYARSÁG ÉRDEKEIT tekinti elsődlegesnek és nem a nemzetközi tőkéjét.
    Aki megvédi a magyar földet, és vízkincset, terheket csökkent és munkahelyeket teremt, újjáéleszti a vidék mezőgazdaságát és feldolgozóiparát.

    Hajrá JOBBIK! Magyarok, legyünk Európa sikernemzete!”
  • 11. akinemfél 2010. április 09. 16:38
    „HURRA ! GYOZNI FOGUNK ! MINDENFELE A JOBBIK PLAKATJAI VANNAK ! HURRA ! HURRA ! HURRA !
    CSAKIS A JOBBIKRA ERDEMES SZAVAZNI - A NEP NEVEBEN ! SZAVAZZ A KOTELEZO SORKATONASAGRA (WWW.JOBBIK.HU A HIVATALOS PROGRAM 71,OLDALAN),A GARDA FELFEGYVERZESERE ES ALLAMI TAMOGATASARA (UGYANOTT), A GIGANTIKUS ALDOZATOK ARAN LETREHOZOTT GIGANTIKUS MAGYAR HADSEREGRE (MEGLEPO RESZLETESSEGGEL A 70-72.OLDALON - TAMADAS GRIPEN VADASZGEPEKKEL ?!!) !
    A FIATALOK MA IS MIND A VERUKET AKARJAK ONTANI A HAZAERT ! ELEG A LAZASAGBOL ! JOJJON A GARDISTAK ALTAL SZERKESZTETT JOBBIK TV MINDEN CSATORNABOL (OLVASD EREDETIBEN AZ 54.OLDALON!) ! MOST SZEP LENNI KATONANAK - INGYEN KAJA-PIA-SZALLAS-RUHA = A MUNKANELKULISEG MEGOLDASA ! A NEP NEVEBEN CSAKIS A JOBBIKRA FOG SZAVAZNI MINDENKI ! HURRA !!!”
  • 10. lacim6 2010. április 09. 15:15
    „"NEM HALLGATHATUNK"

    Nem hallgathatunk. Nem hallgathatunk, mert MDF tagok vagyunk. Nem hallgathatunk, mert mi az elmúlt húsz esztendőben mindig az MDF-re szavaztunk. Nem hallgathatunk, mert szinte fájdalommal tör ki belőlünk a kétségbeesett felkiáltás: elegünk van! Elegünk van az öncélú ámokfutásból. Elegünk van az öntelt, nagyképű, pökhendi Bokros Lajosból. Elegünk van a korrupt, társadalmi támogatottságát teljesen elveszített SZDSZ-ből. Elegünk van a szellemileg teljesen kiüresedett, erkölcsileg véglegesen hitelét vesztett Dávid Ibolyából, és megmaradt, maroknyi csapatából. Elegünk van, hogy Somogyi Zoltán emberkísérleteket folytat becsületes MDF tagokon. S végül elegünk van, hogy már saját családunk előtt is titkolnunk kell, hogy MDF tagok vagyunk.

    Soha nem hittük volna, hogy eljön az idő, amikor nem azért izgulunk, hogy szeretett közösségünk, az MDF sikeresen szerepeljen a soron következő választáson. Soha nem hittük volna, hogy az MDF megtagadva értékeit, eldobva múltját, néhány vezetője mentelmei jogának megszerzése érdekében mindent képes lesz feladni. Soha nem hittük volna, hogy az MDF-ből Bokros pártot fog faragni Dávid Ibolya, csak azért, mert eszével és lelkében talán soha nem értette meg Antall vízióját és programját. Soha nem hittük volna, hogy Bokros Lajos az MSZMP egykori üdvöskéje, aki kijelentette, hogy sohasem fog belépni az MDF-be, aki az MSZP-s Horn Gyula pénzügyminisztereként nemzetrontással vádolta Antall Józsefet és Boross Pétert, nos, ez a Bokros Lajos az antalli örökségre hivatkozva, (,,brrr...") visszataszító pökhendiséggel jelenti ki, hogy aki nem borul le nagysága előtt, annak kívül tágasabb. Soha nem hittük volna, hogy az MDF valaha is képes lesz a szervilizmus ilyen megalázó mélységébe süllyedni. De ami a leg elkeserítőbb a jelenségben, hogy az MDF megválasztott vezetői, (Dávid, Herényi, Makai, Kerék-Bárczy, Viniczai) már szinte szakrális kepeségekkel ruházzák fel ezt a középszerű könyvelőt, akit ha többször hallgat az ember fia, rá kell döbbennie, hogy társadalmi víziója nincs, nemzetstratégiáról talán nem is hallott. A XXI. századi kihívásokra a jól bemagolt XX. századi, avíttas klisékkel válaszol. Mindössze azt tanulta Panamában, hogy a baloldali oszlopban olvasható bevételek összességének célszerű egyezőséget mutatnia a jobboldali oszlopban található kiadási kötelezettségekkel. A Bokros II. program ismert. Ígért a nyugdíjasoknak extra adót, a diákoknak tandíjat, a parasztoknak napszámot a nagybirtokokon, a közalkalmazottaknak átnevelő tábort, a panellakóknak vagyonadót, stb, stb. A lényeg, hogy a baloldali meg a jobboldali oszlopok egyensúlya meglegyen. Az a néhány millió ember, aki nem éli túl, az a reformok kritikus tömegének vesztesége. Ő nem lesz közöttük. Bokros is el volt az IMF-nél, miután Horn verő embereként még a leg alapvetőbb fogászati kezelést is el akarta törölni, mondván, hogy ez luxus, elvégre a puliszkát nem kell megrágni.

    Az eredmény ismert, az MDF fennállása során, soha nem volt ilyen rettenetes állapotban. A tagság nagy része kilépett. Mindösszesen 89 választókerületben tudtunk képviselő jelöltet állítani. (Még az LMP is megelőzött!) Ahol van jelöltünk, ott nagy számban büntetőeljárás folyik ellenük, választási csalás gyanújával. (Szégyen!) Összesen 17 területi listát tudtunk állítani a 20-ból. Az MDF kampánya szinte csak a botrányokról szól. Ma a közvélemény kutatással foglalkozó intézetek egy kérdésben mutatnak szinergiát: az MDF nem jut be a Parlamentbe. Az MDF helyzete reménytelen.

    A szomorú bukás következményeire azonban készülnünk kell. Nem engedhetjük meg, hogy e törpe, erőszakos kissebbség, akik idáig züllesztették az MDF-et, egy percig is a helyükön maradhassanak. Minden MDF tagnak egy emberként kell követelnie, a soron kívüli tisztújítást. Fel kell szólítani Bokros Lajost, hogy haladéktalanul adja vissza EP mandátumát, és ne rombolja tovább Antall pártját, melyhez neki soha semmilyen köze nem volt.

    Kedves MDF-es Tagtársaink!

    Készüljünk a változásra! Zárjuk le egyszer s mindenkorra ezt a rémálmot, amit az elmúlt egy - két évben meg kellett érnünk MDF-esként. Támasszuk fel együtt az MDF-et. Sokan várják és sokan szeretnének tenni érte.

    Magyarország, 2010. április 6-án

    Budapesti és vidéki MDF tagok az ország minden tájáról"”
  • 9. totel 2010. április 09. 06:16
    „A chicagói ,,holocaust"-perek magyar szálai - 2. rész
    2010. április 08. 16:10
    Falusy Márton - HunHír.Hu
    Írásom első részét ezzel a mondattal zártam: ,,A folytatásban arról lesz szó, hogyan is képzelte el a Magyar-Csiha páros a class action hazai verzióját." Az alábbiakban az Országgyűlés által megszavazott törvény szövegét fogom elemezni, s kitérek majd arra is, hogy Sólyom László miért akadályozta meg a jogszabály hatálybalépését.

    Mielőtt azonban szövegelemzésbe fognék, röviden definiálnom kell a csoportos perlés fogalmát. Ez a pertechnikai eljárás azt jelenti, hogy egyenként csekély - általában kártérítési - igényeket egyetlen perben, csoportosan érvényesítenek a károsultak. Az együttes fellépés megkönnyíti a felperesek helyzetét, hiszen a perlés kevesebb nehézséggel jár, míg a perbe vont vállalkozásnak - tehát az alperesnek - komoly ,,kihívást" jelent az eljárás, hiszen a perköltség és a kártérítés összege a pert indító csoport tagjainak számától függően igencsak magas lehet.

    A csoportos perlés akkor alkalmazható, amikor egy jogsérelem sokakat, azonos jelleggel sért. Ha a jogsértést szenvedett személy önállóan indít pert, az - a kárigény mértékéhez képest - aránytalanul sok időbe és pénzbe kerül, míg csoportos perlés esetén az igényérvényesítés egyszerűbb és könnyebb. Kérdés persze, hogy a csoportos perlés jogintézménye milyen területekre szűkíti az érvényesíthető igények körét, hiszen ennek a pertechnikai eljárásnak igazából fogyasztóvédelmi ,,feladata" lenne, tehát az állampolgárt védené az erőfölényben lévő nagy vállalatokkal - vagy akár az állammal - szemben. Az előző részben idéztem Magyar Bálintot, aki szerint ,,sok területen" lehetne élni a csoportos perléssel, Csiha Judit pedig már a személyiségi jogok ,,kollektív" védelmét is bevonta ennek a pertechnikai eljárásnak a körébe. Mint látni fogjuk, éppen ez a szándékolt szabályozatlanság az alapvető baja a Sólyom által megvétózott törvénynek.

    S most nézzük a Magyar-Csiha páros által megalkotott törvény szövegét. Arra kérem a kedves Olvasót, hogy az alábbiak olvasásakor gondoljon a hazai bankok elleni chicagói keresetre, mint a csoportos perlés legfrissebb esetére. Ez a ,,szembesítés" ugyanis érthetővé teszi, miért is készült a Magyar-Csiha páros ,,műve".

    A törvény szerint csoportos keresetindításnak van helye erre irányuló kérelem alapján ,,jelentős számú természetes vagy jogi személy jogát érintő jogvita esetén", amennyiben az érvényesíteni kívánt jog azonos ténybeli alapokon nyugszik, s ha - tessék figyelni! - ,,objektíven meghatározhatók azok a tények vagy jellemzők, amelyek a jogvitában érdekelt csoport tagjait leírják". Vagyis: a csoport minden tagjára ugyanazok a tények és jellemzők érvényesek, ráadásul objektíven meghatározható módon. Az ún. ,,holocaust"-túlélők a fentiek alapján mind egyazon csoport tagjai, persze objektíve, s cáfolhatatlanul.

    A törvény szerint csoportos keresetet bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet, amennyiben ,,a jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt". De olyan társadalmi szervezet is indíthat csoportos pert, amely ,,létesítő okirata alapján a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el". Ez is nagyon fontos része a szövegnek, szükséges tehát konkrét példával élnünk.

    A Mazsihisz nevű képződmény Alapszabálya - vagyis ,,létesítő okirata" - érdekes módon a zsidó szervezet honlapján nem lelhető meg. A ,,Magunkról" menüpont alatt azonban azt olvassuk, hogy ,,a Mazsihisz képviseli a holokauszt túlélőit a különböző kárpótlási ügyekben Magyarországon és azon kívül is". Hogy ki hatalmazta fel ezt a társaságot a képviseletre, azt nem tudom, de ez most nem is lényeges. A lényeg a következő: ha Sólyom László aláírta volna a törvényt, a Mazsihisz - mivel ,,érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el" - minden további nélkül indíthatott volna csoportos pereket az ún. ,,holocaust"-túlélők csoportja nevében. S könnyű dolga is lett volna, hiszen a törvény szövege szerint a bíróság ,,elsődlegesen a csoportos keresetindítást kezdeményező cselekményeit és előadásait veszi figyelembe", márpedig az említett zsidó szervezet kárpótlási ügyekben igencsak ,,gyakorlott".

    A Magyar-Csiha páros ,,művének" van egy újabb fontos passzusa: csoportos perlés esetén ,,a jogi képviselet kötelező". Tehát ügyvédre is szükség van. A Mazsihisz esetében ez sem lenne probléma, hiszen a zsidó szervezet főnöke, Feldmájer Péter gyakorló ügyvéd.

    Nézzük meg, mi mindent kell tartalmaznia a bírósághoz benyújtott keresetnek. Először is az érvényesíteni kívánt jogot, s az annak alapjául szolgáló tényeket. Ezt nem kell bővebben magyaráznom: ún. ,,holocaust"-túlélők esetében az érvényesíteni kívánt jog köztudomásúan rengeteg pénz behajtását jelenti, az ennek alapjául szolgáló tényeket pedig már külön törvény is védi (lásd a Mesterházy-féle ,,holocaust"-törvényt).

    S most érkezünk el a szöveg talán legfontosabb részéhez, amely a perköltséggel foglalkozik. Teljes egészében idézem:

    ,,Ha a csoportos keresetindítást társadalmi szervezet kezdeményezi, a felperesek pernyertessége esetén a bíróság a perköltség részeként az alperest a csoportos keresetindítást kezdeményező társadalmi szervezetnek a perrel kapcsolatos ügyviteli és egyéb költségeinek ellentételezéseként a perérték legalább 5 %-nak és legfeljebb 10 %-nak megfelelő összeg megfizetésére kötelezi."

    Az idézett szöveghez némi magyarázat szükséges. Tudjuk, hogy a hazai bankok elleni chicagói perben 2 milliárd dollárt követelnek az ún. holocaust" áldozatai (a keresetben ugyanis így vannak nevesítve: ,,holocaust victims"), ennyi tehát a ,,perérték". Tételezzük fel, hogy a Magyar-Csiha páros által megalkotott törvény életbe lép. S tételezzük fel, hogy élve a lehetőséggel a Mazsihisz csoportos pert indít, de szerényebb összegért: csupán 2 milliárd forintért. Ha a fenti idézetben szereplő legalacsonyabb százalékkal - 5 % - számolunk, akkor pernyertesség esetén kerek 100 millió forint került volna a Síp utcai kasszába. Hozzáteszem: ez a törvény szövege szerint csak a ,,perköltség része". Mert más jogcímen is szép pénzre lehet szert tenni ugyanabban a perben.

    A törvény szerint ugyanis a bíróság a perköltséget különös számítás alapján állapítja meg. Amennyiben ugyanis a bíróság helyt ad a keresetnek, s megállapítja, hogy ,,az alperes megsértette valamennyi, a jogvitában érdekelt csoport tagjának jogát azok perben állása nélkül", akkor a bíróság úgy állapítja meg a perköltséget, mintha ,,a csoport valamennyi tagja perben állna". Hogy ezt világosan értsük, hivatkoznom kell ismét a hazai bankok elleni chicagói perre. Az ún. ,,holocaust" áldozatai által benyújtott kereset 60./ a. pontja a csoport tagjait ,,legalább" 600 ezer főben (,,at least 600,000 persons") állapítja meg, amiből értelemszerűen következik, hogy a csoport létszáma ennél csak magasabb lehet. Holott a ,,hivatalos" szakirodalomban alacsonyabb számok találhatók. Az izraeli Yad Vashem honlapján föllelhető ,,holocaust"-lexikon 568 ezer, Robert S. Wistrich ,,Hitler and the Holocaust" című könyve pedig 550 ezer halottról tesz említést, de más forrásokban még alacsonyabb számok is találhatók. Minimum tíz százalékos tehát az eltérés a ,,hivatalos" szakirodalom idézett adatai és a chicagói perben szereplő szám között, márpedig a perköltség kiszámítása esetén sok kicsi sokra megy. Arról nem is beszélve, hogy vajon vélt vagy valós halottak nevében lehet-e egyáltalán csoportos pert kezdeményezni. Egy halott személy ugyanis nem jogképes, én legalábbis így tudom. De haladjunk tovább a törvény szövegében.

    A Magyar-Csiha páros ,,műve" azt is rögzíti, hogy a keresetindításhoz csatolni kell az ,,ügyvédi megbízási szerződést, melyet a bíróság az ügyvédi titoktartás biztosítása érdekében zártan kezel". Ezen is érdemes eltöprengeni. Norman G. Finkelstein ,,A Holokauszt-ipar" című könyvéből is tudjuk, hogy az Egyesült Államokban indult csoportos perekben az ügyvédek hatalmas pénzeket ,,kaszáltak". Milliós összegeket - dollárban, persze. Az ügyvédi megbízási szerződés ugyanis sokféle lehet: például a perérték százalékában megszabott sikerdíjat állapítanak meg, de ezt a bíróság titkosan kezeli. Ha a törvény életbe lépett volna, akkor például csoportos per indítása - és pernyertesség - esetén Feldmájer Péter bankszámlája is tetemesen gyarapodott volna.

    A törvény ezután azt rögzíti, hogy a bírósághoz benyújtott keresetlevél alapján mi a teendője a bíróságnak. Ha a kereset megfelel a jogszabályoknak, akkor azt a bíróság megküldi a perbe vont félnek - tehát az alperesnek -, akinek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy nyilatkozatot tegyen. Ha a határidőt elmulasztja az alperes, igazolásnak nincs helye, tehát megfelelő indokkal sem kérheti a megszabott határidő ,,kitolását". Ha a bíróság a csoportos keresetindítást elutasítja, akkor a végzés ellen fellebbezésnek van helye. Itt álljunk meg egy pillanatra. A felperes tehát - a csoportos kereset elutasítása esetén - fellebbezéssel élhet, az alperest viszont nem illeti meg ugyanez a jog abban az esetben, ha a bíróság befogadja a keresetet. Ez a ,,diszkrimináció" a jogegyenlőség elvét sérti. De nem ez az egyetlen ,,jogtiprás" a törvényben. Van ennél súlyosabb, döbbenetesebb is.
    Ha a bíróság a keresetben foglaltaknak helyet ad, tehát a felperes a nyertes, akkor a csoport bármely tagját külön jogok illetik meg. Nézzük az alábbi passzust:

    ,,A csoportos keresetindításnak helyt adó jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalát követő egy éven belül a jogvitában érdekelt csoport bármely olyan tagja, aki a perben félként nem szerepelt, bejelentheti a bíróságnak, hogy nem kívánja, hogy a jogerős ítélet joghatálya rá is kiterjedjen. A kérelem alapján a bíróság végzésben állapítja meg, hogy a jogerős ítélet joghatálya a kérelmezőre nem terjed ki, mely végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye azzal, hogy a csoportos keresetindításnak helyt adó jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalát követő két éven túl a jelen bekezdésben írt kérelem nem terjeszthető elő."

    Miről is szól a fenti szövegrészlet? Tételezzük fel, hogy a törvény életbe lépése esetén a Mazsihisz csoportos pert indít a bankok ellen (a jogi képviselő természetesen Feldmájer Péter lenne), s a pert meg is nyeri. Meg is ítél a bíróság egy csomó pénzt. Igen ám, de ,,a jogvitában érdekelt csoport" bármely tagja, aki nevesítve nem szerepelt a perben, kérheti a bíróságtól, hogy az ítélet rá ne vonatkozzék. Erre egy év áll rendelkezésére, de ha elmulasztja, igazolásnak van helye, s az ítélet kihirdetésétől számított két éven belül élhet jogával. Láttuk, az alperes nem lépheti túl a számára megjelölt 15 napot (ami ugye kevesebb, mint egy év), az alperes esetében ugyanis igazolásnak helye nincs. Ez a jog csak a felperest illeti meg. A Magyar-Csiha duó tehát itt is sajátosan értelmezte a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét.

    Na de mi az értelme annak, hogy a csoport valamely tagja azt kéri: az ítélet hatálya rá ne terjedjen ki? A válasz nagyon egyszerű. Ha a per sikerrel zárult, akkor a csoport bármely tagja - ha nevesítve nem szerepelt a perben, s kéri is a bíróság végzését, hogy az ítélet rá ne vonatkozzék -, ismétlem, a csoport bármely tagja újabb pert indíthat. Ugyanazon a jogcímen, ugyanazon alperes ellen.
    Képzeljük csak el a következő helyzetet. Ha a törvény hatályba lépett volna, a Mazsihisz pert indíthatna a hazai ún. ,,holocaust"-túlélők nevében. Ha a pert megnyerné a zsidó képződmény, akkor utána néhány ezer ,,túlélő" kérhetné a bíróságot, hogy végzésben mondja ki: rájuk nem vonatkozik az ítélet. A sikeren felbuzdulva ezen ,,túlélők" egy része újabb pert indíthatna, s ez így menne az idők végezetéig - amíg ki nem fosztják teljesen az országot.

    A fentiekben a törvény fontosabb részeit ismertettem. S most nézzük, mit szólt mindehhez Sólyom László. Az országgyűlés elnökének címzett, II-1/00721-5/2010. számú levelében az elnök közölte: ,,a törvénnyel nem értek egyet", s ezért azt visszaküldte a feladóhoz - bőséges indoklás kíséretében. A hosszú, közel hét oldalas levélnek csak egyetlen - témánk szempontjából különösen fontos - részletére hívom fel a figyelmet.

    Sólyom elöljáróban arra hivatkozik, hogy hazánkban ,,nem a csoportos perlés intézményének, hanem már a hetvenes évek végétől a közérdekű keresetindításnak vannak hagyományai, amely részben hasonló funkciót lát el például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a fogyatékkal élők ügyei és az egyenlő bánásmód területén". Azután az elnök arra is hivatkozik, hogy a csoportos perlés külhoni gyakorlata és szakirodalma az előnyök mellett rámutatott ,,a jogintézmény alkalmazásának a veszélyeire, a visszaélés lehetőségeire is", s ezeket a veszélyeket ,,elsősorban átgondolt és részletes szabályozással lehet elkerülni, illetve kizárni". Sólyom tehát pontosan észlelte a veszélyt, hogy a megszavazott törvény a Magyar-Csiha duó intenciói szerint szinte minden területen alkalmazható lenne, hiszen Csiha - idéztem az első részben - még közösségek megsértése esetén, tehát személyiségi jogi ügyekben is alkalmazhatónak tartotta közös ,,művüket". Sólyom viszont nem kitágítani, hanem szűkíteni akarja azokat a területeket, ahol a csoportos perlés jogintézményét alkalmazni lehetne:

    ,,Álláspontom szerint ezért a jogalkotónak az egyes lehetséges ügykörökre (tehát például a fogyasztóvédelemre, a termékfelelősségre, a versenyjogra stb.) vonatkozóan részletes és speciális szabályokat kell kidolgoznia, szemben a Törvény általános, minden ügykörre hatályos szabályaival. Ezzel el lehet kerülni, hogy egy általános, valamelyik alkalmazási ügykörben esetleg indokolt rendelkezéssel egy másik jogterületen vissza lehessen élni.

    Nem megengedhető továbbá, hogy a csoportos keresetindítás személyiségi jog érvényesítésére irányuljon, e tekintetben azonban a Törvény aggályokat vet fel. /.../ Ezért e tekintetben a Törvénynek egyértelműen ki kell zárnia a csoportos keresetindítás köréből a személyhez fűződő jogok érvényesítésének a körét."

    A fenti indoklással - ha ki nem mondva is - az elnök egyértelműen az ún. ,,holocaust"-ügyekben indítandó csoportos pereknek vetett gátat. S ezzel látszólag a történet végére értem.

    Látszólag, mert néhány kérdéssel és válasszal még adós vagyok. Például azzal, hogyan függ össze az ún. ,,holocaust-tagadást" tiltó törvény a csoportos perlés jogintézményét bevezetni szándékozó jogszabállyal. Mert van a két jogszabály között összefüggés. Méghozzá - ahogy mondani szokás - ördögi kapcsolat. De erről majd a folytatásban szólok”
  • 8. pancser 2010. április 08. 19:41
    „Ha már az MSZP és a Jobbik összeborul, miért maradnak ki az SZDSZ? Karcsi a Jobbik tárt karokkal vár!”
  • 7. totel 2010. április 08. 17:15
    „a JOBBIKRA !!! ez nem kérdés.
    Szebb JÖVŐT !!”
  • 6. totel 2010. április 08. 16:51
    „A chicagói ,,holocaust"-perek magyar szálai - 1. rész
    2010. április 06. 21:16
    Falusy Márton - HunHír.Hu
    Amikor megérkezett a hír hazánkba, hogy Chicagóban ún. ,,holocaust"-túlélők pert indítottak a hazai bankok, pénzintézetek ellen, azonnal nyilatkozott Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Nyilatkozatát ismertető korábbi cikkemben ezt írtam: ,,Arra a kérdésre, hogy a per miért az Egyesült Államokban zajlik, Feldmájer azt válaszolta: ezt másoktól kell megkérdezni. No-no. Feldmájer is tudja a választ, csak nem mondja ki. Legközelebb erről írok majd, hogy az ügy hazai szálai is világosak legyenek. Ezekről a szálakról ugyanis a hazai sajtó mélyen hallgatott." Hát most van a ,,legközelebb": itt az idő, hogy a ,,holocaust"-perek szőttesében található magyar szálakat alaposabban megvizsgáljuk.

    Kezdjük Feldmájer idézett megjegyzésével, miszerint ő nem tudja, miért zajlik a per az Egyesült Államokban. Nagyon is jól tudja - hiszen ügyvéd -, csak nem akarta elárulni. Azt, amit Feldmájer elhallgatott, meglepő módon a HunHír egyik kedves Olvasója - aki miranda néven jegyzi hozzászólásait - azonnal megírta, miután elolvasta a bírósági keresetet. Íme: ,,Végigolvastam az egész hivatalos szöveget, és a beadványban le van írva, hogy mivel a magyar törvények nem ismernek el class action pert, így kénytelenek voltak Csikágóba menni. Hogy jogi nyelven mit jelent a class action, azt nem tudom, nagyjából értem a jelentését, de az kevés a helyes meghatározáshoz jogilag." Miranda nevű olvasónk pontos választ adott: a magyar jogrend nem ismeri a class action fogalmát. Class action - azaz csoportos per, csoportos perlés. Ez bevett jogintézmény az Egyesült Államokban és Európa számos országában is. Mirandának tehát igaza van abban, hogy a csoportos perlés jogintézménye nálunk nem létezik, de azt talán nem tudja, hogy a közelmúltban kísérlet történt a csoportos perlés jogintézményének hazai bevezetésére. A kísérlet azonban Sólyom László jóvoltából elbukott. Nézzük a tényeket szigorú időrendben.

    Tavaly november 24-én Magyar Bálint (SZDSZ) és Csiha Judit (MSZP) közösen terjesztették be az Országgyűlésnek a T/11332 számú, a Polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslatot. Három nappal később az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság (melynek elnöke egyébként az egyik előterjesztő, Csiha Judit) már tárgyalta is a csoportos perlés hazai bevezetését célzó javaslatot. Ezen a bizottsági ülésen a Fidesz képviselője, Répássy Róbert alkotmányossági aggályainak adott hangot, s a jegyzőkönyv tanúsága szerint tisztázó kérdéseire nem kapott világos válaszokat. Ekkor Répássy képviselő szájából nagyon fontos mondat hangzott el: ,,Szerintem ez egy veszélyes és ingoványos terep, ha erre az útra lépne a törvényhozás". De nem volt mit tenni, a szocialista és szabaddemokrata többség az ingoványos terepet választotta. A bizottság fideszes tagjai a javaslatot tehát nem támogatták, viszont később egyetlen módosító indítvánnyal ők is éltek. Koszorús László narancsos honatya azt javasolta, hogy a törvényjavaslat - annak elfogadása esetén - ne a kihirdetést követő harmincadik napok lépjen hatályba, hanem csak 2011. január elsején. A javaslat értelme világos: ha a parlament elfogadja a Magyar-Csiha páros javaslatát, akkor az - Sólyom aláírása esetén - már áprilisban életbe lépett volna, s rögtön csoportos pereket lehetett volna indítani. A hatálybalépés időpontjának kitolásával viszont lehetőség nyílott volna arra, hogy kormányváltás után annullálják az elfogadott törvényt. Hogy világosan értse a kedves Olvasó: ha ez a törvény hatályba lépett volna áprilisban, s egyesek csoportos pereket indítottak volna különböző ügyekben, akkor ezeknek a pereknek a lefolyását az sem befolyásolta volna, ha időközben az új összetételű Országgyűlés annullálja a törvényt, avagy módosítja azt. Hiszen semmilyen törvénynek, törvénymódosításnak nincs visszamenőleges hatálya. Koszorús képviselő javaslatát a bizottság többsége természetesen elvetette.

    A Magyar-Csiha páros javaslata annak benyújtása után egy héttel (!) már a plenáris ülés elé került. December elsején az egyik előterjesztő, Magyar Bálint arról beszélt az ülésteremben, hogy bár lebontottuk a pártállamot, mégis ,,az elnyomás és a kiszolgáltatottság kis rendszerei velünk élnek". Azzal érvelt a javaslat mellett, hogy a tervezet az egyszerű állampolgárok jogait védi az erőfölényben lévő szervezetekkel szemben, s föltette a kérdést, vajon a fogyasztó azonos súlycsoportban versenyez-e ,,a nagy gazdasági szervezetekkel, vállalatokkal, bankokkal?" Ha ugyanis a megkárosított állampolgárok egyenként indítanak pert például egy környezetszennyező cég ellen, akkor a pert indító félnek ez rengeteg energiába, pénzbe kerül, ezért kell tehát megteremteni ,,a lehetőségét az alanyi jogok közös érvényesítésének". Kérdés persze, hogy a Magyar-Csiha páros javasolta pertechnikai eljárással milyen területeken lehet élni. Magyar válasza világos. Szerinte ,,nem egy-egy területről, nem egy speciális területről van szó, hanem sok területen lehet érvényesíteni ezt az eszközt". Tehát sok területen. Ezt jól jegyezzük meg.

    Magyar azzal folytatta a felszólalását, hogy a törvényjavaslat ,,paradigmaváltást jelent az állampolgár, az államhatalom vagy éppen nagy gazdasági szervezetek közötti viszonyban, amelyben az állam, a törvényhozás segédkezet, segédeszközt kíván nyújtani ahhoz, hogy csoportos fellépéssel gyakorlatilag azonos súlycsoportban tudjanak megmérkőzni konfliktusok és jogsérelmek esetén az állampolgárok a nagy szervezetekkel, legyenek azok államiak vagy éppen magánjellegűek".

    Ezen a napon a kormány nevében Avarkeszi Dezső államtitkár támogathatónak nevezte a javaslatot azzal a megszorítással, hogy a normaszöveg tervezetének a pontosítására van szükség.

    December 7-én a képviselők 199 igen szavazatával - 147 nem ellenében - részletes vitára bocsátották a Magyar-Csiha páros törvényjavaslatát. Másnap, december 8-án a másik előterjesztő, Csiha Judit is felszólalt. Következzen egy hosszabb részlet a beszédéből:

    ,,/.../ Egy olyan lehetőséget teremt meg a törvény a törvényjavaslat elfogadásával, amelynek során azzal a jelenséggel, amivel ma ebben a meglehetősen lázas és felfokozott közéletben lépten-nyomon lehet találkozni, nevezetesen hogy közösségeket úgy en bloc támadnak és sértenek meg, e közösségek képviseletében bárki keresetet indíthat akár a közösség megsértéséért kártérítésre és hasonló szankciók érvényesítésére. Eddig ugyanis a jogalkalmazás nem tudta az ilyen eseteket kezelni, így perlési lehetőség hiányában el kellett utasítani a keresetet."

    Érdekes: amíg Magyar Bálint az állampolgárok fogyasztói jellegű védelmét hangsúlyozta az erőfölényben lévő nagy szervezetekkel szemben, addig Csiha már az un. ,,gyűlöletbeszéd" elleni fellépés hathatós eszközét látta a törvényjavaslatban. Fentebb már felhívtam nyomatékosan a figyelmet Magyar Bálint szavaira, miszerint ,,sok területen lehet érvényesíteni ezt az eszközt". Csiha a ,,sok"-ból elkalauzolt minket az egyik területre. Kibújt tehát a szög a zsákból, a javaslat mögött megbújó hátsó szándék teljesen világos. Mert az nem lehet kérdés, milyen közösségekről is beszélt a szocialista nagyasszony. Mely közösségeket szoktak nálunk támadni, megsérteni? A hivatalos álláspont szerint kizárólag két fajta közösséget: a cigányokat és a zsidókat. Ez a törvény tehát nekik adott volna jó segédeszközt, hogy csoportos perek indításával érvényesítsék ,,jogaikat", és siker esetén jó sok pénzzel tömjék meg a bukszájukat. Hiszen a csoportos pernek ez az egyik lényege: a kártérítés összege a csoport nagyságától függ. De ne fussunk ennyire előre.

    A törvényjavaslathoz több módosítás érkezett, ezért a módosító indítványokról - szám szerint nyolcról - a következő plenáris ülésen, december 14-én szavaztak a honatyák. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) hét módosító indítványát a bizottság többsége már előzetes támogatta, ezeket az Országgyűlés is megszavazta. Koszorús László fideszes képviselő fentebb már említett indítványát viszont elutasították. A levezető elnök azzal zárta le a törvényjavaslat vitáját, hogy ,,a zárószavazásra várhatóan következő ülésünkön kerül sor". Vagyis másnap, december 15-én, amely egyben az év utolsó ülésnapja is volt. Szavazásra azonban mégsem került sor, mert a Magyar-Csiha páros ,,Egységes javaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló T/11332. számú törvényjavaslat zárószavazásához" címet viselő, az elfogadott módosításokat is tartalmazó beadványa - ki tudja, miért - csak december 16-án érkezett az Országgyűlés Hivatalába. Így tehát nem sikerült 2009 végén keresztülverni a Parlamenten a csoportos perlésről szóló jogszabály-módosítást.
    2010. február 15-én, az Országgyűlés első ülésnapján sem került sor a törvényjavaslat zárószavazására. A halasztást az egyik előterjesztő, Csiha Judit kérte, mert - mint mondta - a szövegbe értelemzavaró hiba került, s csak annak javítása után kerülhet sor a végszavazásra. A halasztást a képviselők egyhangúan megszavazták.

    Ekkor azonban különös dolog történt. A ,,szakma" tudomására jutott, hogy valami sandaság készül az Országgyűlésben. Február 19-én például a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Réti László levélben fordult az illetékes miniszterhez, valamint Csiha Judithoz, az illetékes parlamenti bizottság elnökéhez. Réti doktor közölte, hogy a Parlament honlapjáról értesült a csoportos perlés bevezetését célzó törvényjavaslatról. Ennek a jogintézménynek a bevezetését ő is fontosnak tartotta - ,,ez az a jogintézmény, amely szinte a társadalom egészét közvetlenül érinti" -, hiszen például a Baumag kárvallottjainak ügye éppen ezen jogtechnikai lehetőség hiányában ,,nehezült el". Ugyanakkor kritikával élt, mert a jogszabály előkészítésére az ,,alkotmány rendjének kikerülésével, egyéni képviselői indítvány formájában kerül sor". Réti doktor szerint joggal kifogásolható, hogy a javaslat készítői nem tartották fontosnak az érdekegyeztetést az érintett szervezetekkel: a különböző érdekszövetségekkel, a jogtudomány művelőivel stb. Kifogásai közül az egyik leglényegesebb részt teljes terjedelmében idézem:

    ,,A törvényjavaslat nem tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban ismert ügyfélvédelmi garanciákat, mindent egyszerűen a bíróság mérlegelési körébe utal. Ez a viszonylag szegény jogszociológiai műveltséggel rendelkező joggyakorlók számára is azt jelzi, hogy a bírák magukra lesznek utalva, és az esetleges kalandor jellegű kezdeti próbálkozások a jogintézmény beszűküléséhez, lelassulásához vezetnek."

    A fenti idézetből a ,,kalandor jellegű kezdeti próbálkozások" kitételt jegyezzük meg. Réti doktor a fentiek miatt azt kérte, tegyék lehetővé, hogy a javaslat ,,az alkotmányos demokrácia által kialakított jogszabály-előkészítési és -egyeztetési mechanizmusokon keresztülmenjen". Nem tették lehetővé: az Országgyűlés utolsó ülésnapján, 2010. február 22-én a képviselők 191 igen szavazattal - 135 nem szavazat mellett - megszavazták a Magyar-Csiha páros ,,művét". De korai volt az öröm: Sólyom László március 10-én kelt hét oldalas levelében közölte az Országgyűlés elnökével, hogy a törvényt nem írja alá, azt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, amely majd csak a választások után ül össze.

    Fentebb sok dátumra hivatkoztam: bizottsági és plenáris ülések időpontjaira. Nem véletlenül tettem. Ahogy korábban említettem, tavaly decemberben nem sikerült keresztülverni a képviselőkön a törvényt. Február derekán érkezett a hír a MÁV ellen indított chicagói pörről. Ez volt a figyelmeztető lövés: tessék megszavazni gyorsan a törvényt. Ez meg is történt, de március 10-én Sólyom László vétót emelt. S rá két héttel híre jött a hazai bankok elleni újabb pernek. Amely szintén class action, azaz csoportos per. Tessék mondani: ez mind véletlen?

    Egyébként a búcsúzó Országgyűlés utolsó ülésnapja különösen érdekes volt. Ezen a napon nemcsak a fenti törvényt szavazták meg. Ugyanekkor fogadták el a Csiha Judit és Szép Béla szocialista képviselők által előterjesztett Btk.-módosítást, amely szabadságvesztéssel ,,jutalmazza" azt, aki feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében, működésében vesz részt, illetve aki ezen cselekményekhez a szükséges feltételeket biztosítja. Ezt a törvénymódosítást cáfolhatatlanul a Magyar Gárda ,,hívta életre". S ugyancsak ezen a napon fogadták el a honatyák és honanyák a Mesterházy-féle borzalmat, a ,,holocaust"-törvényt. Nos, ezeknek a gyorsan keresztülvert jogszabályoknak a környezetében kell megvizsgálni a csoportos perlés jogintézményét bevezető törvény szövegét (amely - mint említettem - Sólyom jóvoltából mégsem lépett hatályba). A folytatásban arról lesz szó, hogyan is képzelte el a Magyar-Csiha páros a class action hazai verzióját”
  • 5. jánosi 2010. április 08. 16:25
    „Szabad madarak nem vesznek el : átalakulnak !
    LMP = Liberális Magyar Párt !”
  • 4. Reális 2010. április 08. 13:24
    „Szégyelljék magukat az szdszesek!”
  • 3. load 2010. április 08. 09:11
    „1. GYMS
    A liberális ilyet nem tesz.”
  • 2. matezsu2 2010. április 08. 08:14
    „Hát ha az SZDSZ-MDF parlementi képviselőiket követik, Ibolyával és Károllyal együtt az MSZP-re szavaznak, hiszen eddig is nekik nyomogatták a gombot.”
  • 1. GYMS 2010. április 07. 22:45
    „Ha én liberális lennék, érvénytelenül szavaznék.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bízik a megyei öt százalékban az LMP

A párt mindenütt sikerrel állított területi és országos listát, de a kampány utolsó napjaiban is be akarja mutatni programját azoknak, akik még nem ismerik.
Tovább olvasom