Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

KDNP: Új NAT kell

Új Nemzeti Alaptantervre (NAT) van szükség, amely az ismeretekre épít, mert ez biztosítja azt, hogy a nemzeti műveltséget tovább adjuk - mondta Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) oktatáspolitikusa csütörtökön Kecskeméten.

Ha nincs tanterv, ha nincs deklarált kötelező tananyag, akkor nincs biztosítva, hogy a nemzeti műveltségünk "tovább megy" - mondta a szakpolitikus az Erkölcs és tudás címmel megrendezett fórumon.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: a 2003-ban módosított NAT kompetenciákat tartalmaz, de "nem kell hozzá pedagógusnak lenni, józan ésszel is könnyű belátni" hogy ismeret és tudás nélkül nincsenek kompetenciák.

Emlékeztetett arra: a tanterv több mint két évszázad óta a magyar neveléstörténetben és Európa-szerte az a dokumentum, amelyben az állam, élve a jogával, felelősségével, valamilyen mértékben előírja azt, hogy mit kell az iskolában tanítani.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2003-ban szakítottak ezzel a két évszázados hagyománnyal.

Azt természetesnek tartja a KDNP oktatáspolitikusa, hogy az intézményeknek és a tanároknak is meg kell adni azt a szabadságot, hogy önállóságot vigyenek a helyi tantervbe, de ez az elsajátítandó ismeretanyag tíz százalékáig terjedhet.

A szakpolitikus szerint a kompetenciák nagy vonalakban a megszerzett ismereteknek, attitűdöknek a gyakorlatban való alkalmazását jelenti, valamint képességek, készségek, jártasságok együttesen.

"A semmiről nem lehet kommunikálni, ahhoz tudni kell valamit" - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta: akik szembe fordítják az ismeretet a kompetenciákkal és csak a kompetenciák fejlesztését dicsőítik, ezzel relativizálják az ismereteket.

Tapasztalatai szerint kezdi a társadalom felismerni, hogy ami az iskolában történik, az nem az iskola belügye. A társadalom számára nem mindegy, hogyan jönnek ki a gyerekek az iskolából, tartják-e azt az értékrendet, hiszen ők fogják alkotni a jövő társadalmát - mondta.

A KDNP oktatáspolitikusa megismételte korábbi álláspontját: Pártja oktatáspolitikai elképzelései között a pedagógusok munkáját egy külső, objektív, szakmai ellenőrzési-értékelési rendszer keretében vizsgálnák, mert a rendszer alkalmas arra, hogy megerősítse a tanárt, fokozza biztonságérzetét.

Hozzátette: Európában mindenütt alkalmazzák a külső, objektív értékelést csak Magyarországon nem.

Hoffmann Rózsa a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézetének intézetvezető docense.

Olvasóink írták

  • 17. Primax 2010. március 06. 22:47
    „" Kereszténydemokrata Néppárt "
    Muhaha.
    Ilyen párt gyakorlatilag nincs. ( Több a vezetője és tisztségviselője, mint a tagsága...)
    A FIDESZ-nek van egy ilyen nevű csatlósa, 1-2 % körüli "népszerűséggel".
    És egy - igazán - remek, karizmatikus, tehetséges emberrel : Semjén Zsolttal.”
  • 16. Eva- 2010. március 06. 09:17
    „15-höz

    a kisgyerekek eltérő ütemben tanulják meg az olvasás technikáját, de vele azonos időben párhuzamosan azt is tanulni kell, hogy azok a kis apró fekete izék együtt üzennek valamit.
    Nem lehet egymástól elválasztani a kettőt.

    Persze most vissza a szótagoló olvasáshoz, mert az egyik oldalon látszatsikert hoz, és gátolna az előbb emlegetett párhuzamosságot, mert a szóolvasás technikájának szótagolás nélkül szedett szövegeken történő tanítását csak kevesen tudják jól csinálni.

    ez a látszetsegítség sem a szótagolás tanulását sem ez értő olvasás természetes ütemű fejlődését nem segíti---éppen az eltérő ütem miatt.

    Az ovasást tényleg sokat kéne gyakorolni---mert nem a kisilabizálás az ovasás igazán , de tanítani csak az olvasás első két lépcsőfokát tanítják csak.
    a többit önfejlődésre bízzák legtöbb helyen.
    Te is ezt mondtad:

    az otthoni tanulásra viszont nincs módja a gyerekek döntő részének, mert a család élete nem az iskola körül forog manapság.
    Amiről te írtál az egésznapos iskola volt:
    a gyerek délelőtt is és délután is iskolában volt, és otthon többnyire várta valaki.

    ez ma messze nincs így---év tizedek óta
    és legalább évtizedekre így is marad, mióta a család az idős anyát nem tudja ellátni, ha nincs jövödelme.”
  • 15. kolombela 2010. március 06. 01:02
    „10. szocdem 2010.03.05. 12:41
    A kiegyezés utáni kormányok egyik hatalmas tette, az hogy az oktatást magas színvonalra emelte, ami azt jelentette, hogy egész Európában az egyik, ha nem a legjobb oktatási rendszere volt a magyar. Ez meg is látszott az egész társadalmon, mert többek között ez is felemelte abból a nihilből, ami pl. a trianoni országrablás miatt esett az ország.
    Igenis szükség van hittanórára és arra is szükség van, hogy a gyermek tanuljon a vallásról, a hitről. Én magam nem vagyok hívő, nem gyakorlom vallásomat, de egyszer sem akadályoztam meg- sőt támogatom-, hogy gyermekeim megismerkedjenek a vallással, majd ők eldöntik, hogy mit kezdenek vele.”
  • 14. kolombela 2010. március 06. 00:50
    „1. Eva- 2010.03.04. 22:36
    Szövegértés. A gond ott kezdődik, hogy a kisdiáknak nincs ideje alaposan megtanulni az olvasást, nem hogy szöveget értsen. Az összes figyelmét leköti az, hogy helyesen olvasson hangosan, ezért már nincs elegendő kapacitása arra, hogy a szöveget is megértse.
    El sem tudom képzelni, hogy mi a fészkes fenének siettetik az olvasás elsajátítását már az első osztályban. Annak a gyereknek sokat kell gyakorolnia, amire nincs idő.
    Miért is baj az, hogy otthon is kell tanulni? csak így lehet felkészülni a következő órára és nem utolsó sorban arra is jó, hogy a gyerek elsajátítja magát a tanulást folyamatát is.”
  • 13. Eva- 2010. március 05. 17:07
    „12-höz

    a PISA felmérés nemzetközi volt.
    Ha azt mondtad, hogy a diákok nem vették komolyan, akkor az is jelez valamit.Már akkor is jelzett.

    a Bolognai rendszer 1999 óta Pokorni aláírása óta él, fokozatos bevezetéssel.
    az a helyzet, hogy a felmérést mindig pontosan úgy írják meg a diákok, ahogy éppen aktuális tudásuk engedi. A korosztály telsesített úgy-ahogy.
    Márpedig az azonos életkorú gyerekek között rossz, ha igen nagy az eltérés tudásban 12-14 éves korig.
    Ők egymás kortársai lesznek.

    Az pedig, hogy szabadott egy felmérést nem komolyan venni, mert a tanarak se vették komolyan--az pedig elvezetett a jobbikig.
    De mi lesz, ha a trehányságot a munkaerőpiac nem díjazza?”
  • 12. csiga_biga 2010. március 05. 14:00
    „Eva- nem tudok mindenre válaszolni én sem. Azt írtam, hogy: a diákság nem vette komolyan a pisa felmérést, nem a tehetségének megfelelően írta meg. Így ebből kifolyólag nem valós képet mutat. Ami nem mutat valós képet, arra nem lehet alapozni, már pedig az új érettségi rendszer sajnos pont erre alapozott. Ettől hibás az egész rendszer. Az SZDSZ ostobának titulálta az összes magyar diákot (azt is, aki eddig még nem is volt diák). Ez a legnagyobb probléma (valószínűleg a bologna rendszerben is ez - ebben tanulok, ahogy a pisa felmérést is megírtam, tudom mit beszélek).”
  • 11. Tóti 2010. március 05. 13:08
    „Még szerencse, hogy a megye választópolgárai okosabbak az ítt beírkálóknál... és az is látszik, hová vezetett ez a liberós nevelés.
    A jobbik népszerűsége nem a társadalompolitika oktatása hiányának köszönhető! Sokkal inkább a meg nem oldott kérdések a fő indítékok! (etnikai, politikai bűnözés, fehérgallérosok bűnözése, stb.)”
  • 10. szocdem 2010. március 05. 12:41
    „9. hozzászólás laposibenö 2010.03.05. 12:05

    Már csak ez kell ide! Kötelező hittanórák, vallásoktatás."

    A kereszt alatt a nagy Magyarország térképe a falon Vona arcképével, meg egy olyan bölcselettel, hogy az ember színe fehér....

    A gazdaság romokban, emberek éheznek és halnak meg, mililók nem tudnak melózni mert nincs hol, ezek meg ilyen baromságokkal fokozzák a nihilt...”
  • 9. laposibenö 2010. március 05. 12:05
    „Már csak ez kell ide! Kötelező hittanórák, vallásoktatás. Vezérkép a falon! Meg a nádpálca a körmösökhöz. Majd tetszene a gyerek véres ujja ugye csigabiga!”
  • 8. Eva- 2010. március 05. 11:37
    „5-höz

    a szakflügyelő nem tud segíteni!
    Minden tanárnak egyszerre kell tudnia a szaktárgya ismereteit/tanítónak si/ , a pedagógiai ismereteit/mit, hogyan tanítsan/ és dramaturgiai ismereteket / hogyan szervezze óráit/
    a szakfelügyelet mindig mást ellenőriz, mint amire a tanár készül.
    Ha tanácsot ad:az mire vonatkozzék?
    Szerintem a kompetens tudás az, amikor a tudást fel tudom használni bármiféle körülmények között, és az nem reszorttudás--ezért a vonatjegyet értelmezni kell tudni.A bonyolultabb szöveg üzenetét is meg kell érteni, vagy a benne lévő adatoakat fel kell tudni használni.

    a műveltségterületek összevonását a heti óraszámmal való gazdálkodás hozta létre,mert a sokféle tantárgy nem fér be a tanulók órarendjébe. Melyiket hagyjuk ki :örök dillemma?!

    a médiaismeret célja éppen a tudatos műsorválasztásra nevelés lenne, a szabadidő eltöltés érdekében.Van is haszna--egyébként.

    a szülő NEM ér rá a gyerekével délután iskolát játszani--próbálja ki! pont ugyanannyi idő alatt lehet egy "lecke" tartalmát a megértése után beszédszinten a memóriába tenni, mintha az iskolában ülnénk.
    Ha egyszer elolvasom, akkor még egyáltalán nem biztos, hogy tudom az adatokat rendesen vagy el tudom mondani 8-10 mondattal egy témát nem ismerőnek értelmesen!

    A bolongnai -rendszert 1999-ben Pokorni idejében kezdték bevezetni.lassan 10éve nagy nemzeti ellenállásunk egyik mintapéldája.

    a rendszer amit felvázolt, mint tudáselsajátítási tervet, hát azt csak a számítógépek elterjedése cáfolja.
    egyébként ma kb pont annyi tanórára van lehetőség:
    írás olvasás= magyar nyelv 5-8 tanóra iskolától függően
    matematika/számolás/5 óraidegen nyelv3-5 óra.környezet ismeret 1-2 óra, rajz, ének 1 óra, testnevelés 3-5 óra és kész is több nem fér bele!”
  • 7. laposibenö 2010. március 05. 11:05
    „Ha egy párt nem létezik, akkor politikusa sincs!”
  • 6. Eva- 2010. március 05. 10:01
    „4-hez
    vetítsd ki ezt amit leírtál a saját /leendő gyerekedre//
    egyébként félelmetes volt elolvasni azokat az erkölcsi magasságokat amik innen kisejlettek:

    a PISA felmérést nem vette komolyan senki: mit is mutat:
    sem a tanár felé sem az iskola felé nem volt lijalitás a célról nem beszélő tanárokban pedig az ország felé nem volt lojalitás.
    ha a szakmunkásképző lehúzta, akkor az mégis csak a korosztály képét mutatta.

    a vonatjegy példa votl, a középiskolásoknak szánt színt azért bonyolultabb, de hasonló gyakorlati problémák megoldására kérte a szöveg elolvasása után a felmérésben résztvetteket.
    a korosztály teljesített nem túl jól! és a korosztály él együtt majd évekig--nem mindegy!

    2. és ki válogat a fontos és kevessé fontos tárgyak között?
    honnan leeht tudni egy 15-16 éves gyerekről, hogy a rajzolás tudásanyagát mikor kell pl. kirakatrendezőként-dizájnerként hasznosítania?!

    az erkölcstan sokkal több, mint az illemtan--igenis van évszázadok alatt felhalmozott együttélési tapasztalat--ha a család nem, akkor ki vezeti elő a gyerekek felé?! Szóval ki fog válogatni?!

    A társadalomismerte pedig igen fontos lenne a fenti miatt is, de a mai fiataloknak a jobbikhoz csatlakozási nagy számát éppen azon ismeretek hiánya tette lehetővé---egyébkénttudnák, hogy mi hova vezethet, de ilyen ismereteik nincsenek--ezért gyúrnak a tapasztalatra.

    az összegésben leírtakat én is pont úgy gondoltam/szövegértés/--én 18 tantárgyat neveztem meg és az is túl sok volt.
    a házifeladat nem három sor megírásából áll csupán, ott a szóbeli memorizálás is--néha napi 10-15 oldal a felső tagozatban már , hátmég a középsuliban!
    Megteszi egy diák azt manapság?
    a fegyelmezés az más téma és más oldalról is kell közelíteni.Ha szigorúbb a felvételi rendszer, akkor nagyobb a motiváltság és kevesebb a fegyelmezési helyzet is--diáknak tanárnak egyaránt.

    szóval ne akrjuk már vissza Hoffman Rózsa gyerekkori iskolamodelljét!
    Hátha abba a mai generáció beleroppanna!”
  • 5. Tóti 2010. március 05. 10:00
    „Nézze kedves Eva-, nincs annyi időm, hogy mindenre reagáljak.

    A szakfelügyeleti rendszer nem attól volt rossz, mert volt. A gyakorlóitól volt olyan, amilyen. Amelyik felügyelő csak ellenőrzött, de nem segített, az valóban rossz volt.
    Kompetencia: előszöri meg kell határozni, mi is a kompetens tudás? A vonatjegy-értelmezés? Régen adtak egy keménylapos vonatjegyet, és minden lényeges rajta volt. Nem kellett érteni. Ma a nyomtatottat sem kellene érteni - melyik felnőtt nézi át igazából.
    Szaktárgyi rendszer helyett összevont "marhaságok", mint. pld. a természetismeret. No, ettől valóban kompetens lesz a tudás...
    Árulja el már nekem valaki, mi a fenének kell pld. média-ismeretet tanítani általánosban, és talán még középiskolában is? hogy jobban megértsük a Maunika-sót? Vagy tudjuk értelmezni a Győzike-jelenséget, netán a Barátok közt-et? Ezzel szinte felmagasztosítjuk e szennyet.

    Ha nincs valamilyen alap-lexikális tudás, nincs mihez visszanyúlni a tanulónak. Ha nem tanítjuk meg a "magolásra", soha a b...s életbe nem fog tudni emlékezetébe vésni semmi fontosat.
    És kérem: a szülők helyett NE DOLGOZZON a tanár! A szülőnek KUTYA KÖTELESSÉGE alapvető erkölcsi normákra megtanítani gyerekeiket! Ha nem tudja, akkor el kell vonni a támogatást!

    Ez ilyen egyszerű. Ezt már évszázadok óta így teszik - eredményesen (hiszen ezért is jutott el a tudomány eddig...)
    És még egy: az óvoda legyen óvoda, és ne iskola-előkészítő. Az általános iskola legyen az, ami: alsóban írás, olvasás, éneklés, raj. És nem nyitott mondat, halmaz, meg egyéb nem nekik való valami. A felső tagozat: alapszintű tudományok alaptörvényei. Középiskola: ezek kiteljesítése - elválasztva a magasabb szintűt a szakiskolától. Szakiskola: szakmai ágazatnak megfelelő alapképzés, ha lehet, 14. ÉVTŐL!

    Ha nem ez lesz, akkor oda jutunk, mint a bolognai rendszerrel az egyetemi képzésben: totál káosz...”
  • 4. csiga_biga 2010. március 05. 09:35
    „Eva- drága, Magácska nem tudom hol él, milyen oktatásban részesült, de valószínű, hogy nagyon megutálta Kegyed is az általános iskolát!
    A pisa felmérés éppen középiskolás koromban került "megrendezésre", had mondjam el a véleményem: egyik órán behoztak egy tesztet, azt mondták ki kell tölteni. Hogy mi az és miért kell kitölteni, nem mondták (egyházi iskolába jártam Győrbe, a város második legrangosabb iskolája, országos szinten benne van a top15-ben).
    Kitöltöttük, de volt olyan osztálytársam, aki csak végigment rajta, írt amit pillanatnyilag gondolt és nem vette komolyan az egészet. Ugyanez szakközépiskolába és szakmunkásba járó ismerőseim között %-osan gyakrabban fordult elő. Tehát a felmérés nem a valós adatokat tükrözte, a kitöltők jelentős része nem vette komolyan! Ráadásul a végeredményből kiderült, hogy a világon Finnországban a legrangosabb (a felmérés szerint) az oktatás, Magyarországon meg elég alacsony (ahogy az ismerőseim kitöltötték, abból nem is csodállom, de tudományos téziseket alapozni erre már most hiba) - ellenben a magyar gimnáziumokban kitöltők messze a finn átlag felett teljesítettek, csak a szakközepesek, szakmunkások lehúzták az átlagot... Ezek után jött Magyar Bálint "reformja"...
    Ezenkívül nem értem azt, miért kellene egy érettségin pont egy vonatjegyről szövegértést gyakorolni? A pisa felmérés kihozta, hogy nem tudunk szöveget érteni, tehát akkor ezt gyakoroljuk a valós életben? Na ne... Mint említettem, a felmérés fals adatokat hozott, mert országos szinten nem vették komolyan!
    Ezenkívül reagálnék a közismereti tanegységlistájára: matek, magyar (irodalom és nyelv), idegen nyelv (ebből 2 db), földrajz, fizika, biológia, testnevelés - ének-rajz esetleg egy-egy évig lehet, de minek tanítsuk rajzolni a gyereket, ha úgysem tud és minek szenvedtessük árnyékolással, hiszen úgysem lesz neki jobb és nem érezhető a fejlesztő hatása a rajzórának, ének szintén: minek énekeltessük a gyereket, hiszen teljesen felesleges 4 évig bejárnia ének órára - nincs rá szüksége
    Kommunikáció, társadalomismeret és erkölcstan??? Gondolkodjunk reálisan: van gy dackorszakát élő 15-16 éves srác. Középiskolás és neki, pont az iskolában, akarják megtanítani mi az illem? Ablakon kidobott pénz és energia! Örüljünk, ha a törit megtanulja - ha éppen matek és fizika beállítottságú. Nem ott fogja megtanulni, hanem a barátnője mellett, aki majd nyávogni fog neki, mert csámcsog... Társadalomismeret középiskolában... Gratulálok... Nekem egyetemen tanítják és nem értem - és nem is érdekel...
    Ha kommunikációt, társadalomismeretet és erkölcstant esetleg általánosban akarna tanítani, akkor inkább vegye a kvantummechanika könyvét és azt vigye be az órára. A hatás kb. ugyanannyi...

    Összegezve: Eva- drága ne akarja megmagyarázni nekünk, hogy miért lenne jobb, ha ilyen közismereti tárgyakat tanítanának inkább emelt óraszámban és a diáknak legyen heti 40 órája! Higgye el, nem jó! A gyerek néha már a 6 és 7 órát is rühelli, ha a 8-ban nekiállnak valamit tanítani neki, már az kimegy a fejéből és nem figyel.
    Igenis házi feladat kell neki! Otthon megírja, ha meg nem, akkor meg egyes. A körmössel meg sok mindent meg lehet oldani (főleg az órai fegyelmezést, amit ma jelenleg sok tanár nem tud - az egyetemen, ahol elvileg önszántunkból vagyunk és csendben kellene lennünk, ott meg főleg nem tudnak fegyelmezni a tanárok)...”
  • 3. Eva- 2010. március 05. 08:58
    „2-höz

    Hoffman rózsa nem ért az iskolához, és butaságokat terjeszt.

    értékelési rendszer:
    a fenyegetési eszköz a külső frontálisan és bejelentés nélkül támadó szakfelügyelet, ahol nem a foylamat eredményét, hanem a pillanatnyi stresszes állapotot arra használják fel, amire azt a látogatónak előírták.Volt már ilyen rendszer is.

    felfelé csak a kompetinca mérés, és érettségi eredmény birtokában tud nyalni az iskolavezetés--azt ugyanis nem az iskola értékeli ki!

    A kompetencia fogalmát azt hiszem meg kéne határozni:
    egyszerűen:
    kap a diák egy vasúti menetjegyet és hozzá több kérdést, olyat amit a jegyről ki tud olvasni és meg tud határozni
    még ez az egyszerű szövegértés is gondot okoz néha---ez olvasási kompetencia.
    Nem elég elolvasni a szöveget önmagáért, ha semmit nem tud vele kezdeni a tanuló.Még önálló tanulásra sem tudja felhasználni.Nem kompetens arra, hogy az olvasottakat értelmezze a hosszútávú memóriában úgy raktározza el, hogy a megfelelő helyen könnyen használható tudásként legyen jelen.

    A helyi tantervek alig térnek el a nemzeti tantervtől, mert ez volt a szabály!Néhány helyi aktualitás, erejéig csupán.
    pont ennyire csereszabatos a dolog, inkább a tankönyvek nem mindig csereszabatosak, de a kompetenciának--beszédnek-olvasásnak írásnak a megfelelő évfolyamon csereszabatosnak kell lenni.Jó, ha a tankönyvi rögzített tudásanyag is hasonló szövegekből épül fel.
    Az olvasás gyakorlására pedig nemcsak a tankönyvek alkalmasak.A képek a piacnak szólnak a szöveg visszakódolását segítik, vagy egészítik ki azt.

    A gyereknek több időt kell az iskolában töltenie, mint szüleinek, mert csak így van felügyelet alatt.
    ha az iskola felvállalja ezt a funkciót. Többnyire enm!
    Akkor pedig a tanórák száma heti rendben törvénybe van iktatva.
    Ezen óraszámokon belül kell azokat elosztani.

    a megnövekedett lexikális anyag pedig többlet órákat igényelne a szabadidő rovására.
    Lehet gondolkodni!

    A nevelési eszköztár nem megcsorbult, hanem nem alakult át társadalmi támogatottság hiányában. Nem bűn az, ha a gyerek rosszul teljesít a szülő számára, sőt néha az iskolát teszi érte felelőssé.
    A tanulás és éppen, mert erőfeszítést lemondást igényel, nem kedvelt tevékenység a tanulók között.
    Nos ezen a nádpálca nem segítene.

    Azért kíváncsi lennék , hogy a 25-30 jól elkülöníthető tudásanyagot hova helyezné be a heti tantárgyak közé?
    /matek, magyar: irodalom, nyelv, kommunikáció, idegen nyelv 2, földrajz történelem fizika biológia ének rajzolás, testnevelés, média ismeret, társadalomismeret, erkölcstan,
    informatika magyar néptánc kémia --hogy csak a közismeretet soroljam/”
  • 2. Tóti 2010. március 05. 08:15
    „Azt hiszem Eca-, Hoffmann Rózsa ezerszer jobban ismeri az iskolát, mint Kegyed. Az, amit ma az iskolával (de nem újkeletűen, gondolva itt a lassan 25 éves kerettanterv-vitákra, Nat-os vitákra) tettek, elvezetett a PISA-vizsgálatok csődjéhez.

    Értékelési rendszer (külső, belső) - ez nem más, mint rágni a csontot. Lefelé nem más, mint fenyegetési eszköz, felfelé pedig nem más, mint nyalás felsőfokon.
    Kompetencia-mérő füzetek: ez az egész kompetencia egy nagy marhaság. Nem kompetencia kell, hanem megalapozott, rögzült tudás, amire tud hivatkozni a diák. Ezt kellene meghatározni, és nem a mindenféle kompetenciát.
    Helyi tantervek: mesélje el már valaki, mennyiben térhetnek el a helyi tantervek a kötelező tartalomtól? És mennyire lesz csereszabatos ez más iskolával (lecsökkentett óraszámok mellett)?

    Tankönyvek garmadája, és sok esetben egyik hülyébb, mint a másik. Kép kép hátán, bugyuta rajzocskák (csakhogy ne kelljen olvasni), színes ábrák - mind-mind pénzbe kerül, busás bevétellel a kiadóknak.

    Ezt nem az ujjamból szoptam. Ezt - illetve az eredménytelenséget - a TÉNYEK bizonyítják.

    És még nem beszéltem a nevelési eszköztár megcsorbításáról, fegyelemről, diákjogok mértéktelen, nyakló nélküli kiterjesztéséről - kötelezettségek nélkül, óraszámok átalakításáról, stb.

    De azt állítani, hogy Hoffmann Rózsa ehhez nem ért - ez nagyfokú tájékozatlanság, vagy inkább - elnézést - hülyeség.”
  • 1. Eva- 2010. március 04. 22:36
    „Hoffmann Rózsa nem ismeri az iskolát.

    Van értékelési rendszer belső is külső is.
    Van külső objektív mérés is a kompetenciamérő füzetek --igen objektív országos

    Van helyi tanterv a nemzeti alaptantervre építve.
    Van tankönyvekben rögzített tananyag, melyek alapul szolgálnak a kompetenciák
    beszéd-kommunikáció
    olvasás-gyorsolvasás-szövegértés
    irás íráshasználat-írásbeli kommunikáció kimunkálásához.

    a tankönyvek az átörökítendő tényanyagot hordozzák
    a tanár pedig a kompetenciák kialakításának felelőse.

    Amit Hoffmann Rózsa mond az olyan információ centrikusság ismét, hogy a gyerekeket ismét erős otthoni tanulásra fogná, amit a felejtésnek megtanulhatnak
    Önálló szövegmunka helyett.

    Éppen csak a nemzetközi összehasonlításban maradunk le általa még egy használati utasítás értelmezése is nehézség lesz ismét.

    Lesz itt visszarendeződés másutt is!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MSZP: Áprilistól nem lesz gázáremelés

Az MSZP szerint nem indokolt a gázáremelés - közölte Podolák György, országgyűlési képviselő… Tovább olvasom