Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Munka, ügy...

Mindig legyél becsületes, és tisztességes, bármi is történjék! Nagyapám szavai jutnak eszembe, miközben egykedvűen baktatok fel a munkaügyi központ lépcsőin.

Levelet kaptam reggel. Egy pár soros levelet, amiben közlik velem, hogy mivel nem jelentem meg azon az úgy tűnik létfontosságú oktatáson, amelyen elmondják, hogy hogyan is kell nekem tudatlan honpolgárnak munkát keresnem, törölni fognak az adatbázisból. Feltéve, ha nem viszek valamiféle igazolást a mulasztásomról…

Sorszám. 108. Szimpatikus. Úgy tűnik nem is kell sokat várnom...

Légy mindig büszke arra, aki vagy, csengenek fülemben ismét nagyapám szavai, miközben lehuppan mellém egy lyukas cipőjű, izzadságszagú nő, aki egyből a hogylétem és a végzettségem felől érdeklődik. A diskurzus meglehetősen egyoldalú...

„Ó, mondom én, hogy fölösleges főiskolára járni. Én is elvégezhettem volna egyet, de azt mondtam, hogy nincs értelme, azt’ hagytam a francba... Ó, pláne tanár. Azok aztán meg csak ne panaszkodjanak! Nem csinálnak semmit. Meg ott van a nyári szünet..."

Nyeltem egy nagyot s jobbnak láttam, ha erre most inkább nem reagálok. Meg egyébként is én jövök. Ötös ügyintéző. Bemegyek, s a kedves úriember egyből a lényegre térve már kéri is az igazolást, amire én kissé meglepődötten válaszolok. Megbeszélésen voltam egy aznap egyeztetett állásajánlattal kapcsolatban. Ott meg nem igazán szokás igazolást kérni. Ha nincs igazolás, akkor törölnek, jelenti ki határozottan, hacsaknem - mondja ezt egy látványos kacsintás közben - szerzek egy orvosit arra az időre. Egy darabig csak néztem rá, aztán meg az jutott eszembe, hogy ’b...sszameg’ én azért jöttem ide, mert dolgozni akarok és nem trükközni. 17 éves gimnazistát játszani, aki nem tanult a történelem témazáróra.

Vagy legalább egy olyan tanfolyamot elvégezni, amivel talán növelhetem kicsit a mai áldatlan munkaerő-piaci körülmények közti, egyébként meglehetősen csekély esélyiemet az elhelyezkedésre. De nem szólok. Felállok, s további szép napot kívánva elköszönök az irodában dolgozóktól. Kifelé menet még ránézek a korábbi „beszélgetőpartneremre", aki társaság hiányában már bőszen és átszellemülten lapozza a Story magazin valószínű eheti számát, s már észre sem vesz.

Lassan, elgondolkodva sétálok le a lépcsőn, ránézek a tárolóban hagyott biciklimre, s igazából már meg sem lepődök, hogy megint ellopták róla a 700 forintos műanyag sárhányót. Immár negyedszer...
Giczi László
(Kitalált történet. Bárminemű egyezés a valósággal csak a véletlen műve lehet.)

Olvasóink írták

  • 3. GL 2009. május 13. 11:30
    „"eggyel"...mea culpa...”
  • 2. GL 2009. május 13. 11:25
    „A történet fikciós jellegének lehetőségét továbbra is fenntartom...amely akár úgy is folytatódhatna, hogy még aznap a kezdeti filozofikus hozzáállás utáni határozottabb érvelés és szolid felháborodás következtében, egyel magasabb szinten kaptam egy új időpontot a "létfontosságú" oktatás pótlására...
    Egyébként: h01066@gmail.com”
  • 1. Haru 2009. május 12. 16:47
    „Szomorú. Ha esetleg mégis igaz lenne a sztori, adhatnál egy e-mailcímet valahogyan.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kettőt egy csapásra - Így parkolunk: fotókkal

Tudósítónknak köszönhetően folytatjuk parkolási sorozatunk. Ezúttal azt mutatjuk be, hogy kell egy… Tovább olvasom