Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Megemlékezések a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

A Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek Kovács Béla politikus elhurcolására és a kommunizmus áldozataira.

Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt Főtitkára volt, akit 1947-ben ezen a napon tartóztattak le a szovjet megszálló hatóságok, jóllehet az országgyűlési képviselőt védte mentelmi joga. A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 évi kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államtitkárként tagja volt a Nagy Imre - kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, ismét visszavonult. 1958. novemberétől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én letartóztatásának és elhurcolásának 55.évfordulóján avatták fel.


A kommunizmus áldozatairól az idén 10. alkalommal emlékezhetnek meg nyilvánosan az Országgyűlésben, a képviselőtestületi üléseken, az egyes településeken, a középfokú közoktatási intézményekben. Ezeken a megemlékezéseken minden esetben szembesülni kell a múlttal, hangsúlyozni azt, hogy a kommunizmus időszakát 1945-től, 1989-ig egységesen diktatúrának kell nevezni, függetlenül a használatos árnyalt kifejezésektől. Tudatosítani kell, hogy minden harmadik család szembe került valamilyen szinten a hatalommal, így három millió ember ellen indítottak hatósági eljárást. Az 1956-os forradalom leverése újabb tízezrek életét követelte, tette tönkre. A kommunizmus áldozata minden kivégzett, legyilkolt,perbe fogott,őrizetbe vett, munkahelyéről elbocsátott,áthelyezett,folyamatosan zaklatott,fenyegetett és emigráló magyar ember, hozzátartozóival együtt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Kádárék mintegy 32.000 pert terveztek a forradalmat megtorlandó, ebből hozzávetőleg 22.000 pert le is folytattak, amelyeknek jogerős bírói ítélet lett a vége.


Mosonmagyaróvár különösen sokat szenvedett a diktatúra évtizedeiben. A „bűnös város" megbélyegzés alól a város lakossága napjainkban kezd ténylegesen felszabadulni. Ehhez járulnak hozzá méltó történelmi megemlékezéseink: október 26-án a Gyásznap, június 16-án az ’56-os Vértanúk Emléknapja, február 25-én a Kommunizmus áldozatainak emléknapja.

A kommunizmus áldozataira a városban több helyen is megemlékeztek. Moson- magyaróvár város képviselőtestülete soros ülésén egyperces néma felállással adózott az áldozatok emléke előtt. A Piarista Kápolnában február 25-én tartott szentmisén emlékeztek az áldozatokra. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a Gyásztéren tartott megemlékezést, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület pedig az Óvári temetőben és a Gyásztéren helyezte el emlékező koszorúit. Az Egyesület az 1956. október 26-ai sortűz 55. évfordulójára külön kopjafát állít a Gyásztéren a kommunizmus áldozatainak emlékére.

Simon Zsuzsanna
Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parkolni tilos! - Nem érdekelte a soproni autóst

˝Az autó szinte a parkolni tilos tábla mellett parkol, ezzel szinte lehetetlen oda- vissza tolatás … Tovább olvasom