Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

Komáromi vártúra – Klapka György tábornok emlékére, akiben Haynau emberére akadt

A Győri Vasutas Természetjáró Egyesület tagjai kerékpáros túrával tisztelegtek az 1849. 09. 27-én megkötött megadási (meghódolási) szerződés évfordulója emlékére, amely tisztességes és biztonságos megadást biztosított a szabadságharc legtovább harcoló helyőrsége minden tagjának.
E szerződés kiharcolója Klapka György tábornok, a komáromi vár parancsnoka volt, aki felháborodva utasította vissza Haynau tábornok első ultimátumát a vár megadásával kapcsolatban, amelyben csak a várparancsnoknak biztosított volna személyes kegyelmet, hasonlóan, mint Világosnál Görgey Artúrnak. Klapka válasza: felkészülnek a további védelemre, mert vagy vele vész el a helyőrség vagy együtt menekülnek meg!

Az osztrákok kísérletet tettek, hogy a védőket szökésre bírják, de Klapka vaskézzel elfojtotta a szerveződéseket. Szeptember 10-én elfogták és azonnal agyonlőtték azt az orgyilkost, akit kívülről küldtek a várba, hogy ölje meg Klapkát. Haynau és az osztrák kormány szembesült azzal, hogy csak hatalmas vér- és anyagi áldozattal lehetne az erődrendszert bevenni. A védőknek legalább két évre való élelem és hadianyag állt rendelkezésre, amelyet pár hete éppen Győrből hadizsákmányként szállítottak el egy sikeres rajtaütés következtében, valamint a kor legjobban megerősített erődrendszere és nem utolsósorban a mindenre elszánt honvédek.

Szeptember 27-én a Komárom melletti Herkály pusztán Klapka és Haynau megbízottai aláírták a megadási szerződést, amely sarkos feltételeket tartalmazott: többek közt a vár teljes személyi állományának, hadi- és polgári személyeknek, szabad elvonulást, tiszteknek egy havi, a honvédeknek 10 napi zsold járt. A komáromi kórházban levő betegeket és sérülteket is elszállították. Jókai Mór is Komáromban tartózkodott abban az időben így ő is hozzájutott a menlevélhez. Egy későbbi megemlékezésében írta: még a legutolsó cigánydobos is menlevelet kapott. Körülbelül 30 000 ember kerülte el a várható megtorlást, amely közel 40 000 áldozatot érintett országszerte, kire kivégzés, várfogság, kényszer besorozás 6-8 évre, botozás, kényszermunka várt. A megfélemlítések és megtorlások gyakorlatilag 1948 májusa óta elkezdődtek Windischgrätz tábornok utasítására, amelyet Haynau még kegyetlenebbül folytatott. A vár átadása október 5-én fejeződött be, október 6-án kivégezték Aradon a tábornokokat.

A túra során megismerkedtünk azzal az erődrendszerrel, amely oly biztonságot nyújtott a honvédeknek.
A védelem súlypontjának eltolódásával a XIX. században létrejött egy új erődtípus, pontosabban védelmi erődrendszer, amely két fő elemre osztható. A központi erődre (citadella – Komárom esetében Új- és Öregvár), valamint előretolt erődökre, illetve erődláncokra mint a Nádor-vonal, a Vág-vonal a Duna bal partján, illetve a jobb parton a Monostori- a Csillag- és az Igmándi erőd. A bécsi haditanács kb. 200 000 fős sereg befogadására tervezte az erődrendszert.

A Nádor-vonal József nádor nevét viseli, mivel Ő felügyelte a 6 erődből, bástyából álló rendszer munkálatait. Ezek a bástyák Komárom nyugat és északi felén kifli alakban, megszámozva, helyezkednek el. Az I. számú, a Pozsonyi-kapu, a Pozsonyból jövő országutat ellenőrizte. Az erődök között az ellenség által nem látható közlekedési folyosók voltak, amelyekben lovasok is közlekedhettek. A gyalogsági fegyverek számára kialakított lőrések és a nehéztüzérségi állások nagy száma, valamint a katonai szálláshelyek hatalmas kapacitása is igazolják, hogy a Nádor-vonal korának egyedülálló erődépítészeti remekműve volt. A Nádor-vonal folyosóinak és kazamatáinak az összhossza, kb. 5 km.

A Vág-vonal a Nádor-vonallal ellentétben szerényebb kivitelezésű, ami helyzetéből adódik, hiszen a Vág mentén húzódik. Feladata a védelmi vonal lezárása volt, és egyúttal összekötötte az Újvár külső védműveit a Vág-vonallal. Az Újvár jobb szárnyától földsánc húzódott a Vág és Duna összefolyásának irányába, mely egészen az Öregvár keleti bástyájának előteréig húzódott. A Duna-hídfőerőd (Csillagerőd) a folyam jobb partján, az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Az erőd a szabadságharc ideje alatt jelentős szerepet játszott.

A Monostori erőd létrejötte szorosan összefügg Újszőny (a mai Dél-Komárom) nyugati támadásokkal szembeni védelmével. Ezt az erődöt az Erzsébet-sziget nyugati csücskével szemben, a Duna déli partján egy kiemelkedő homokdombra tervezték. 1849 júniusában, az akkori vár- és hadparancsnok Klapka György honvédtábornok parancsára megerősítették a monostori homokdombot. Az építkezésen ezerkétszáz kőműves és tízezer segédmunkás dolgozott. Csak a szabadságharc után (1851 és 1871 között) épült meg az eredeti tervek szerint a hatalmas Monostori erőd.

Az Igmándi erőd a komáromi erődrendszer legfiatalabb, legdélibb alkotó eleme, melyet a város déli bejáratának védelmére építettek. Nevét a közeli Igmánd községről kapta. Területén már az 1848/49-es szabadságharc idején, az erődítési munkák során emeltek egy cölöpkerítés-el megerősített földerődöt. Ezt később lebontották, majd helyére 1871 és 1877 között másikat építettek, mely az új védelmi rendszer elválaszthatatlan része lett. Elkészültével tulajdonképpen befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése.

Fotó és szöveg: Strenner János
Fotó és szöveg: Strenner János

A várlátogatás során meghatottan álltunk a parancsnoki épület előtt, amelynek erkélyéről számos alkalommal szólt Klapka tábornok a honvédekhez. A hatalmas területű Új- és Régi vár megtekintése után végig kerékpároztunk a Nádor-vonal mentén, barangoltunk a bástyák udvarán, amelyek közül számosat üzleteknek, raktáraknak illetve múzeumnak és szórakozóhelynek használnak jelenleg. A Vág-vonal maradványait már csak legfeljebb légi felvételeken lehet látni, ezért kihagytuk. A Csillag-erődöt technikai okokból zárva találtuk, de a kapuja előtt felidéztük 1849 október 3-át, amikor is az elvonuló honvédsereg itt tartott díszszemlét, és előtte ismertették Klapka tábornok utolsó napiparancsát, amelyben elköszönt bajtársaitól: Bajtársak, kebelem elfogul, utoljára szólok hozzátok, kikhez annyi öröm és szenvedés, annyi drága honfivéren nyert dicsőség, s kikhez egy szent kötelesség közös érzete fűzött elválaszthatatlanul……Megtettük, mit ember saját erejével tenni képes, s pirulás nélkül állhatunk Isten és az emberiség színe elé…..Lelépünk a pályáról, melyen elvérezhetünk ugyan, de vele a nemzet ügyének többé használni nem fogunk…Isten veletek! Klapka György tábornok.

Az Igmándi-erődben kellemes sétát tettünk a sáncfalakon, amelyekről szép kilátás nyílt a Tata környéki dombságok felé. A Monostori-erődbe nem mentünk be mivel a túratársak többször látták már belülről. Megálltunk, megnéztük a kilométer-számlálót, amely 16 km-nél állt, ennyire számíthat, aki végignézi egyesével az erődöket. Elindultunk Ács irányába a „Velo6" nemzetközi kerékpárúton, amely ezen a szakaszon katasztrofális állapotban van. Elkerekeztünk Herkály-puszta mellet, ahol Haynau főhadiszállása volt és ahol aláírták a szerződést. Bana, Bőny érintésével fáradtan, 76 km. kerekezés után, de a történelmi és kulturális élményektől feltöltődve érkeztünk, az esti órákban, vissza Győrbe.

Olvasóink írták

  • 1. csalán 2013. október 12. 10:16
    „Végre egy cikk, amiben van olvasnivaló is.
    <moderálva>”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra habzik a Malom-ági Lajta - fotók

A Mofém-gyár üzeméből engedélyekkel jut a tisztított szennyvíz a Lajtába, de továbbra is kérdés:… Tovább olvasom