Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C

Győri turisták az 1921. évi Nyugat-magyarországi felkelésre emlékeztek Ágfalván - fotók

Az 1921. szeptember 8-án megvívott ún. II. Ágfalvi Csata tiszteletére, a Győri Vasutas Természetjáró Egyesület túratársai emléktúrán vettek részt.

E győztes csata hatására bonta-kozott ki az a Nyugat-magyarországi felkelés, amely mintegy másfél hónapos csatározás után elvezetett a 1921. december 14-i soproni népszavazáshoz.

1919. szeptember 10-én aláírták a saint-germaini békeszerződést, amelynek értelmében Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország ma Burgenlandhoz tartozó részét, valamint Sopront és nyolc környező községet.


Fotó: Tudósító
Fotó: Tudósító


Magyarországot az 1920. június 4-én aláírt trianoni békében kötelezték az átadásra. A magyar fél tiltakozott, népszavazásban, az Ausztriával folytatott közvetlen tárgyalásokban reménykedett. Megindultak az elcsatolást ellenző demonstrációk, többek között Győrben, Sárváron, Sopronban, Felsőőrön. Thirring Gusztáv statisztikus vezetésével megalakult a Nyugat-Magyarországi Területvédő Liga.

A területek átadásának határidejeként a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság 1921. augusztus 28-29-ét jelölte meg. Augusztus 27-én Pinkafőnél, 28-án, majd szeptember 8-án Ágfalvánál fegyveres összecsapásra került sor a benyomuló osztrák csendőrség és a magyar felkelők között.

A felkelők között megtalálhatóak voltak a Héjas Iván világháborús repülő főhadnagy vezette ún. Rongyos Gárda tagjai, - a frontot megjárt katonák, alföldi napszámosok és a székely hadosztály maradványa, sőt kb. 100 fő bosnyák katona is –, valamint a Selmecbányáról áttelepült erdő- és bányamérnök hallgatók Székely Elemér főiskolai karhatalmi parancsnok vezetésével, akik később kiegészültek az óvári mezőgazdász hallgatókkal.

A szeptember 8-ai csatában főként a hallgatókból alakult 3 szakasz vett részt kb. 110 fővel, akik a soproni csendőrségtől "kölcsönkapott" fegyverekkel az erdei utakon sötétben vonultak Ágfalva határába. Hajnali háromnegyed ötkor, három irányból támadták meg az osztrák csendőröket, akiknek a célja a soproni ivóvíz kutak elfoglalása volt, hogy azzal kényszerítsék Sopront az átadásra.

Kb. 4 órás ütközet után menekülésre kényszerítették az osztrák területfoglalókat. Sajnos Machatsek Gyula, Szechányi Gyula és Pehm Ferenc hősi halált haltak az összecsapásban. Pehm Ferenc Pehm József zalaegerszegi plébános – későbbi Mindszenthy József bíboros - öccse volt. A plébános adományok gyűjtésével is támogatta a felkelést. Az elesett hősöket szeptember 10-én ünnepélyes keretek között temették el.

A sikeres felkelés eredményeként olasz közvetítéssel tárgyalások kezdődtek, a magyar kormány felajánlotta, hogy Sopron és környéke ellenében átadja Nyugat-Magyarországot. 1921. október 13-án a magyar és osztrák fél aláírta a sokáig titkosan kezelt velencei egyezményt, amelynek értelmében Nyugat-Magyarországot átadja a magyar kormány, Sopron és környéke hovatartozásáról pedig népszavazás útján döntenek.

"Thurner Mihály, Sopron város lelkes polgármestere, aki e sorsdöntő időben helyét, mint talpig férfi töltötte be, fáradhatatlan bátorsággal folytatta agitációs működését és szónoklataival minden alkalommal felvillanyozta a kedélyeket" - írta erről az időszakról Tráger Ernő.

Thurner valóban mindent megtett a magyar sikerért, kiemelkedő szerepet játszott a közvélemény megnyerésében, majd a népszavazás gyakorlati lebonyolításában. Hatalmas energiával, fáradhatatlanul tevékenykedett. Tiltakozott országos és nemzetközi fórumokon. Az országos és nemzetközi közvéleményben azt tudatosította, hogy Sopron és vidéke mindenképpen magyar akar maradni.

Ennek jogszerűségét és történeti megalapozottságát tudományos érvekkel bizonyította. Beszédeiben később is gyakran hivatkozott a múltra, hozott fel történelmi példákat. A város mindkét nemzetiségű lakosai felé meggyőzően és hitelesen tudta képviselni, erősíteni az ezeréves Magyarországhoz való tartozás gondolatát, a tudatot, hogy csak e kereteken belül boldogulhatnak.

Ugyanakkor felébresztette a reményt, hogy közös cselekvéssel, összefogással elérhető a békefeltételek megváltoztatása. A városházán tárgyilagos, higgadt szakemberként, a népgyűléseken érzelmektől fűtött lánglelkű szónokként képviselte álláspontját.

Ezen történeti eseményeket felidézve túráztuk végig a hősök útvonalát. A 48-as laktanyától a Deákkút, a Felkelő Emlékmű, a Hosszú-hegy érintésével értünk Ágfalvára, ahol meghallgattuk a csata lefolyásának történetét és tisztelegtünk a hősök előtt.

A túrát a volt műszakizár nyomvonalán folytattuk a soproni Szent Mihály temetőbe Machatsek Gyula síremlékéhez, majd a Fő téren a legendás polgármester, Sopronyi Thurner Mihály, városházánál álló szobránál fejeztük be.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bőség zavara a győri parkolóban? - napi gyöngyszem

˝Ezt a ˝tehetséges˝ parkolást szerdán sikerült lefotóznom a Győri Interspar Center és Lidl közötti… Tovább olvasom