Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Régen még feltűnő, kilónyi arannyal felékszerezve tömegesen érkeztek a cigányok. Azonban láthatóan évről-évre egyre inkább a visszafogottság jellemezi a búcsúba érkező romák zömét.

A csatkai erdő mélyén található kápolnánál hagyományosan, szinte egymást követték a szabadtéri szentmisék, a két napos búcsúban. A roma zarándokok ezúttal is óriási gyertyákat, hatalmas virágcsokrokat vittek a Szűz Máriának, amitől jó egészséget és szerencsét várnak.

A csatkai búcsú nem csupán lelki élmény, hanem páratlan látványosság és mulatozás is egyben. Ezúttal is pazar lakomával, márkás italokkal ünnepeltek, a romák késő éjszakáig ropták a táncot a cigányzenére, a búcsúban felállított sátrakban.

Csatkáról nem túlzás kijelenteni, hogy az egyik legismertebb hazai katolikus búcsújáróhely, ahova nem csak romák zarándokolnak.

Csatkai búcsú

A cigányok ma már nem lovas szekérrel, vagy gyalog jönnek a Kisboldogasszony napi - úgynevezett - főbúcsúba, a tehetősebbek, drága mercédesekkel, terepjárókkal, luxusautókkal érkeznek.

Bár a szeptemberi Mária napi a legismertebb búcsú, talán sokan nem tudják, hogy Pünkösdtől késő őszig több búcsút is tartanak, az alig 300 lelkes Komárom-Esztergom megyei Csatkán. Az idén augusztus 26-án tartották a jubileumi búcsút, ekkor ünnepelték Szűz Mária hagyomány szerinti megjelenésének a 150.évfordulóját.

Simon Helga

„A csatkai kultusz egy gyógyulás-történetből ered: Ropoli Ferenc plébános feljegyzése szerint 1863-ban a Mária forrásnál egy vak fiú megmosta a szemét és a víztől visszanyerte látását. Ezt az estet további csodás gyógyulások követték, így a hívek körében hamar népszerű lett a kegyhely." Forrás: Népszabadság Online