Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 2°C | 6°C Még több cikk.

Víz világtalálkozó: egymilliárdan víz nélkül

A huszonnegyedik órában vagyunk. Háboró a vízért.

Nélkülözhetetlen az országok együttműködése

A biztonságos vízellátáshoz, az előrelátó vízgazdálkodáshoz szükség van az államok együttműködésére, és ügyelni kell arra, hogy a víz ne legyen konfliktusok forrása - hangoztatták a négynapos Budapesti Víz Világtalálkozó keddi nyitónapján felszólaló politikusok és ENSZ-szervezetek vezetői. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára azt emelte ki, hogy a víz a fenntartható fejlődés kulcsa, és közölte, hogy jövőre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze. Áder János köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a víz ügye minden földrész közös gondja. Áder János a világ országainak vízügyi együttműködését szorgalmazta a víz-világtalálkozót megnyitó beszédében.

"A víz ügye olyan ügy, amelyet vagy közösen nyerünk meg, vagy közösen veszítünk el" - mondta. A Földön minden tíz emberből négy nem jut elegendő egészséges ivóvízhez - idézte fel az államfő, arra figyelmeztetve, hogy ha nem sikerül változtatni a folyamaton, huszonöt év múlva már az emberiség kétharmada lesz ugyanebben a helyzetben, és értékes termőterületek száradnak ki, vízbázisok szennyeződnek el. Kiemelte azt is, hogy a víz ügye minden földrész közös gondja, egyaránt érint fejlődő és fejlett országokat. Ban Ki Mun a vizet a fenntartható fejlődés kulcsának nevezte, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi, a biztonsági helyzet és a gazdasági fejlődés szempontjából is nagyon fontos.

A világszervezet vezetője fontos együttműködési területként említette az élelmiszerbiztonságot és a szanitációt, továbbá az éghajlatváltozást. Nehézséget okoz - mondta -, hogy a jövőben még több árvízre és aszályra kell számítani. Közölte, hogy jövő szeptemberre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze. Fontosnak mondta, hogy a víz ne konfliktusok forrása legyen, hanem a fejlődést segítse. Kifejtette: 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll.

Ez is azt bizonyítja, hogy véget kell vetni "a féktelen vízhasználatnak", és biztosítani kell, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez - mutatott rá. Áder János és Ban Ki Mu közös sajtótájékoztatóján a köztársasági elnök úgy fogalmazott: "a huszonnegyedik órában vagyunk", emlékeztetni kell a világ döntéshozóit a jövő generációk iránti felelősségükre a biztonságos vízellátásért. Ban Ki Mun ismételten hangsúlyozta, hogy a víznek közös ügynek kell lennie, nem a háborúskodás forrásának. Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatója szerint aggasztó a helyzet a világon, majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, másfél milliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz.

Az együttműködésre államokon belül és államok között is szükség van, mert csak így lehet biztosítani a fenntartható fejlődést az egész világon, mondta, hozzátéve, fenntartható vízgazdálkodás szükséges ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait. El-Haszan bin Talal, Jordánia hercege, az ENSZ-főtitkár vízzel és szanitációval foglalkozó tanácsadó testületének vezetője szerint a fenntartható fejlődés biztosításának együtt kell járnia az emberi méltóság biztosításával is, hiszen az emberiség közösen használja az erőforrásokat, akkor is, ha vannak, akik ezt figyelmen kívül hagyják. Azt mondta: a víz miatti háborúk kitörésének veszélye nagyon is valós, ezért is kell együtt dolgozni. Háled bin Szultán, Szaúd-Arábia hercege kijelentette: Magyarország a hatékony vízgazdálkodás és "a szomszédokkal folytatott baráti együttműködés mintaországa". Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt hangsúlyozta, hogy növelni kell a vízgazdálkodási hatékonyságot.

Felidézte a minden korábbi rekordot felülmúló tavaszi árvizet, amellyel Magyarország sikeresen birkózott meg, és a szomszédos országoknak is segíteni tudott. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Hatékonyabb mezőgazdasági termelési módok kellenek, mert a mezőgazdaság a vízkészletek legnagyobb felhasználója - mutatott rá. Kitért arra is, hogy a víznek fontos szerepe van a társadalmi fejlődésben. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség. Megjegyezte: a tiszta ivóvízhez való hozzáférést mérő adatok csak a háztartásokra vonatkoznak, de ugyanilyen fontos, hogy legyen tiszta ivóvíz az emberek munkahelyén, iskolájában vagy az egészségügyi ellátóközpontokban. Utóbbi különösen lényeges kérdés - mondta -, mivel elsőbbséget élvez a fertőzések terjedésének meggátolása. Jonathan Taylor, az Európai Beruházási Bank környezetért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a pénzintézet több vízgazdálkodással kapcsolatos projektet támogat, köztük Európán kívülieket is, és partner a 2015 utáni fejlesztési célok kidolgozásában és megvalósításában is.

Mahmúd Mohieldín, a Világbank elnökének különmegbízottja kijelentette, hogy a Világbank a legnagyobb nemzetközi donorként kész tovább fokozni a vízellátás biztonságáért és a szanitáció javításáért tett erőfeszítéseit. Az ENSZ főtitkára megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ban Ki Mun a szíriai helyzetről adott tájékoztatást a kormányfőnek, aki válaszában magyar humanitárius és vegyi-műszaki segítséget ajánlott fel az ENSZ-nek. A világszervezet főtitkára díszdoktori címet vett át a Budapesti Corvinus Egyetemen. Ezt követő előadásában azt hangsúlyozta, hogy a szíriai konfliktust csakis tárgyalásos úton lehet megoldani.

Az együttműködés fontossága


A vízgazdálkodással kapcsolatos együttműködés jelentőségét hangsúlyozták nemzetközi szervezetek és intézmények képviselői a budapesti víz-világtalálkozó keddi nyitónapján. Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára beszédében kiemelte: kritikus a vízellátás helyzete, mert bár sokat elértek a 2000-ben kijelölt millenniumi fejlesztési célok megvalósításában, még mindig rengeteg a teendő. Egyre világosabban látszik, hogy szükség van a vízzel kapcsolatos fejlesztési cél megfogalmazására - mondta.

A WMO vezetője szerint a vízellátás kérdése nagyon összetett, ezért mindenképpen átfogó megoldásra van szükség, nem lenne célravezető, ha a vízzel kapcsolatos problémákat külön-külön próbálnák meg kezelni. Jonathan Taylor, az Európai Beruházási Bank környezetért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a növekvő népességnek egyre több vízre és élelmiszerre van szüksége. Sokkal költséghatékonyabb az ennek következtében várható jövőbeli válsághelyzeteket megelőzni, mint akkor reagálni rájuk, amikor már bekövetkeztek - mutatott rá. Mint mondta, az Európai Beruházási Bank több vízgazdálkodással kapcsolatos projektet támogat, köztük Európán kívülieket is. A beruházási bank partner a 2015 utáni fejlesztési célok kidolgozásában és megvalósításában is - tette hozzá. Kandeh Yumkella, az ENSZ-főtitkár energiaügyi különleges képviselője, a Fenntartható energia mindenkinek elnevezésű kezdeményezés ügyvezető igazgatója arra hívta fel a vízügyi szakemberek figyelmét, hogy az energiaellátás és a víz "ugyanannak az éremnek a két oldala".

A tiszta ivóvíz előállításához szükség van energiára, az öntözéshez víz kell, a víz pumpálásához pedig szintén energia. A víztisztításhoz szintén sok energia szükséges - fejtette ki. Az energia rossz használata gyorsítja az éghajlatváltozás folyamatát, ami megint csak rontja a vízellátás helyzetét - sorolta. A résztvevők figyelmébe ajánlotta azt a tényt is, hogy a nyílt tűz használata miatti háztartási füstszennyezés több ember halálát okozza a fejlődő országokban, mint az AIDS és a malária együttvéve. "Fenntartható energia nélkül nincs fenntartható fejlődés" - hangsúlyozta Kandeh Yumkella. Mahmúd Mohieldín, a Világbank elnökének különmegbízottja kijelentette, hogy a Világbank a legnagyobb nemzetközi donorként kész tovább fokozni a vízellátás biztonságáért és a szanitáció javításáért tett erőfeszítéseit. A Világbank képviselője kiemelte, hogy törekedni kell a kormányzati források minél jobb felhasználására.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az üzleti szféra mozgósításában, a kormányzati és az üzleti szféra együttműködésében nagy lehetőségek rejlenek. Sven Alkalaj, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára azt mondta: Magyarország tisztában van az országok közötti együttműködés fontosságával a vízügyeket illetően, hiszen csaknem valamennyi felszíni vize a határain túlról érkezik. Ráadásul Magyarország a Duna medencéjének "szívében" fekszik, amely az egyik "legnemzetközibb" medence a világon - mutatott rá. Közölte: a vizek nagy részén több ország osztozik, ezért az együttműködés rendkívül fontos. A Duna-medence jó példája a kooperációnak, hiszen a sok érintett ország együttműködik a folyó védelmében - mondta.

Háboró a vízért

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva a kedden kezdődött budapesti víz-világtalálkozón hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség. Hatékonyabb mezőgazdasági termelési módok kellenek, mert a mezőgazdaság a vízkészletek legnagyobb felhasználója. Ha nem hatékony a mezőgazdasági termelés, az vízpazarláshoz vezet - magyarázta José Graziano da Silva. A FAO főigazgatója szerint csökkenteni kell a vidéki szegénységet, ehhez alapvető fontosságú biztonságos vízellátás.

Az élelmezés, a szegénység, az energiafelhasználás, illetve -ellátás és a fejlődés összefügg a vízgazdálkodással. A víznek fontos szerepe van a társadalmi fejlődésben - mondta. Hasonló megközelítést alkalmazott az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója is. Margaret Chan szerint helyes cél ilyen keményen dolgozni a vízgazdálkodás javításáért, mert a víz véges erőforrás, és elengedhetetlen az élethez. Hangsúlyozta, hogy a vízre a Föld jelenlegi lakóinak és a jövő generációjának is szüksége van. A WHO főigazgatója szerint a vízbiztonság és a vízminőség javítása 1958 óta foglalkoztatja a világot, és az ezredforduló előtt megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat "az emberi nyomorúság" leküzdésére csak a víz megfelelő felhasználásával lehet elérni. Margaret Chan szerint az elmúlt időszakban csökkent a fertőzött ivóvízhez köthető gyermekhalálozások száma világszerte, de nagy különbség van az egyes országok között. Milliárdoknak még ma sincs megbízható, stabil vízforrásuk, és még mindig sok ember él kiszolgáltatott helyzetben.

A főigazgató szerint a tiszta ivóvízhez való hozzáférést mérő adatok csak a háztartásokra vonatkoznak, de ugyanilyen fontos, hogy legyen tiszta ivóvíz az emberek munkahelyén, iskolájában vagy az egészségügyi ellátóközpontokban. Az utóbbi különösen lényeges kérdés Chan szerint, mivel elsőbbséget élvez a fertőzések terjedésének meggátolása. A globális vízellátás javult, de a millenniumi fejlesztési célok egészségügyi részét még nem teljesítették. Fontos lenne például a megfelelő szennyvízelvezetés, de Chan szerint amikor ez vagy a tisztálkodás társadalmi problémái kerülnek elő, sokan kínosnak érzik a témát. Ezzel összefüggésben a WHO főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad szégyenlősnek lenni. A szennyvíz vagy a személyes higiénia esetében érdemes emlékeztetni arra, hogy az AIDS problémája régebben tabu volt, és csak akkor lehetett hatékonyan felvenni a küzdelmet ezzel a betegséggel, amikor szabadon kezdtek beszélni róla.

UNESCO-főigazgató: egymilliárd ember nem jut naponta vízhez

Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója szerint aggasztó a helyzet a világon, majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, másfél milliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Több felszólaló is azt kiemelte, hogy a megoldást az államokon belüli és az államok közötti együttműködés jelenti. Irina Bokova azt hangsúlyozta a négynapos Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitó ünnepségén, hogy az együttműködés nem választás kérdése, hanem kötelezettség. Mindenhol szükség van rá, államokon belül és államok között, mert csak így lehet biztosítani a fenntartható fejlődést az egész világon. Az UNESCO főigazgatója szerint a vízbiztonság a szegénység elleni küzdelem része és egészségügyi kérdés is. A vízgazdálkodás azonban legalább annyira a méltóságról szól, mint az együttműködésről.

Bokova szerint a közös fellépés nem a gyengeség, hanem az erő jele, és a fenntartható vízgazdálkodás szükséges ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait. A megnyitó ünnepségen felszólalt Sok An, Kambodzsa miniszterelnök-helyettese is, és kulcsfontosságúnak nevezte a víz-világtalálkozót. Azt mondta: korábban világszerte dolgoztak ki terveket a vízellátás biztonságának növelésére, és a mostani csúcstalálkozón tovább kell menni, gyakorlati lépéseket kell tenni a megoldások felé. Sok An szerint Kambodzsának egyszerre áldás és átok az éves monszun időszaka. Az év egyik szakaszában rengeteg víz van, az év másik felében egy cseppet sem látnak belőle, ezért nagyon fontos téma az ország számára a vízbiztonság. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, személyes célja a küzdelem az árvizek ellen, amelyek világörökségi helyeket is veszélyeztetnek Kambodzsában.

El-Haszan bin Talal, Jordánia hercege, az ENSZ-főtitkár vízzel és szanitációval foglalkozó tanácsadó testületének vezetője úgy fogalmazott, hogy a nyugat-ázsiai és észak-afrikai térség nemcsak az olaj és a gáz, hanem az ott élők miatt is fontos. Jordánia és térsége vízben szegény, ezért fontos a vízmegosztás kérdése - hangoztatta. A herceg szerint a fenntartható fejlődés biztosításának együtt kell járni az emberi méltóság biztosításával is, hiszen az emberiség közösen használja az erőforrásokat, akkor is, ha vannak, akik ezt figyelmen kívül hagyják. El-Haszan bin Talal azt mondta: a víz miatti háborúk kitörésének veszélye nagyon is valós, ezért is kell együtt dolgozni. Ezzel összefüggésben fontos példának nevezte Magyarország munkáját a visegrádi országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) kooperációjában, és méltatta a Duna Bizottság tevékenységét is. Háled bin Szultán, Szaúd-Arábia hercege azt mondta: elismerésre méltó Magyarország teljesítménye. Magyarország a hatékony vízgazdálkodás és "a szomszédokkal folytatott baráti együttműködés mintaországa" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország megbirkózott azzal a kihívással, hogy a felszíni folyóvizeinek jelentős része a határokon kívül ered, és több mint 4000 kilométer hosszú vízvédelmi rendszert tudott kiépíteni. Bin Szultán is kiemelte a fenntartható fejlődés jelentőségét, és azt, hogy fejleszteni kell a vízgazdálkodási ismereteket. Kitért arra is, hogy a vízgazdálkodásban fontos szerepe van a jó kormányzásnak, a politikusoknak, a szakértőknek, a diplomatáknak. Minden országnak stratégiai vízgazdálkodási tervet kell kidolgoznia - mondta. Problémaként említette, hogy nemzetközi folyók esetében a folyók felső részeinél lévő országok nem tisztelik az alsóbb szakaszokon lévő országok érdekeit, és nagy kihívásnak nevezte az elsivatagosodást is egyes régiókban. A szaúdi herceg a nemzetközi terrorizmust is veszélyforrásként említette, mint mondta, a vízkészletek biztonságát is veszélyeztetheti a jövőben. A megnyitó ünnepség első szakaszát Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke zárta.

Braga szerint kihívások egész sorával kell megküzdeni. Véleménye szerint az emberi egészség megőrzése elválaszthatatlan a mindenki számára elérhető tiszta ivóvíz biztosításától, és eközben alkalmazkodni kell a változó környezeti kihívásokhoz is. Az előtte szólókhoz hasonlóan Benedito Braga is hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az országok együttműködése.

Áder János: a huszonnegyedik órában vagyunk

A huszonnegyedik órában van az emberiség, hogy emlékeztesse a világ döntéshozóit a jövő generációk iránti felelősségükre a biztonságos vízellátásért - hangsúlyozta Áder János kedden Budapesten a víz-világtalálkozó alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a víznek közös ügynek kell lennie, nem a háborúskodás forrásának. Az államfő az ENSZ-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legújabb, szeptember végén közzétett jelentése szerint az évszázad végére két Celsius-fokkal emelkedik a Föld felszíni hőmérséklete, aminek következtében a mostanihoz képest fél-egy méterrel emelkedik a tengerek vízszintje, és még gyakrabban lesznek árvizek, másrészről pedig aszályok is.

A prognózis szerint az évszázad közepére teljesen eltűnhet az északi-sarki jégtakaró. Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek - amelynek létrehozását az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet kezdeményezte -, az a célja, hogy összefoglalja és értékelje az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Áder János úgy fogalmazott: "Nyugodtan mondhatjuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy most már nem kopogtatni kell a döntéshozók ajtaján a változtatás szándékával, hanem ideje dörömbölni."

Az államfő szavai szerint "ideje emlékeztetni mindannyiunkat közös felelősségünkre" és a jövő generációkért viselt felelősségre. Az államfő felidézte: 36 éve, Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol az ENSZ égisze alatt, és kizárólag a víz kérdésével foglalkoztak. A mostani a második találkozó, lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, vagyis a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről, a szanitációról eszmét cseréljenek a világ minden tájáról érkezett résztvevők - hangsúlyozta az államfő. Az államfő megköszönte az ENSZ főtitkárának "cselekvő támogatását" ahhoz, hogy létrejött a budapesti konferencia. Ban Ki Mun a sajtótájékoztatón azt mondta: "meggyőző és lenyűgöző", hogy milyen sok ország képviselteti magát a víz-világtalálkozón, ezek az országok felismerték: a víz közös ügyük.

Az ENSZ főtitkára nagyra értékelte, hogy Áder János kiállt a víz ügyének jelentősége mellett. Magyarország fontos szerepet tölt be abban, hogy a vízzel kapcsolatos kérdések széles körben ismertté váljanak - vélekedett. A magyar államfő hisz abban: politikai akarat szükséges ahhoz, hogy kezeljék az éghajlatváltozás miatt kialakuló helyzetet - tette hozzá. Ban Ki Mun kiemelte: mivel minden ország érdekelt az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák megoldásában, jövő szeptemberre csúcstalálkozót hívott össze. Az eseményre meghívta Áder Jánost is. Az ENSZ főtitkára közölte, hogy magyarországi látogatása alatt találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel is, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig fiatalokkal találkozik.


Kedden kora délután megkezdődött a négynapos Budapesti Víz Világtalálkozó a Millenáris Parkban, az esemény elején Áder János köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mond beszédet.

A találkozón a résztvevők a tervek szerint ajánlást fogalmaznak meg az ENSZ közgyűlésének a 2015 utáni fejlesztési célokkal kapcsolatban. A tanácskozás szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek.

A témakörök között szerepelnek a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a jog a tiszta ivóvízhez, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tározására és újrahasznosítására.
A délutáni megnyitón felszólal Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója és Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet vezetője is.

Kezdődik a világtalálkozó

Kedden kezdődik a Budapesti Víz Világtalálkozó, a négynapos nemzetközi tanácskozás célja, hogy hozzájáruljon az ENSZ 2015 utáni fenntartható fejlesztési céljainak kidolgozásához.

A találkozón a résztvevők a tervek szerint az ENSZ közgyűlésének ajánlást fogalmaznak meg a 2015 utáni fejlesztési célokat illetően. A tanácskozás szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek.

A témakörök között szerepel a tiszta ivóvízhez való jog, a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tárózására és újrahasznosítására.

Szó lesz a vízpolitikai irányítás kihívásairól, a nemzetközi együttműködés és a határon átnyúló vízgazdálkodás lehetőségeiről is. Fontos lesz továbbá a hagyományos és innovatív víztechnológiák megvitatása a fenntartható fejlődés és a szegénység megszüntetéséért, valamint a helyi megoldások bemutatása a világ különböző régióiban.

A budapesti víz-világtalálkozó üléseivel párhuzamosan tudományos, ifjúsági, civil és üzleti fórumot, valamint fotópályázatot és filmfesztivált is rendeznek

Az esemény végén a tervek szerint elfogadják a budapesti nyilatkozatot, ebben kiemelik azokat a vízpolitikai célokat, amelyek központi elemei lehetnek a jövőbeli fenntartható fejlődési céloknak és a 2015 utáni globális fejlesztéspolitikának.

Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium EU ágazati politikákért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta: az október 8. és 11. közötti világtalálkozón 1200-1400 résztvevőre számítanak, köztük állami vezetőkre, az ENSZ szervezeteinek vezetőire, vízügyekkel foglalkozó intézmények képviselőire és tudósokra. A résztvevők között lesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mellett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a vezetője, továbbá a Víz Világtanács elnöke. Azok a szervezetek és országok, amelyeket a vízgazdálkodás komolyan érint, magas szinten képviseltetik magukat a Millenáris Parkban megrendezendő eseményen - közölte.

Wintermantel Péter globális ügyekért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek azt emelte ki, hogy a találkozó lesz az év legfontosabb eseménye lesz a magyar diplomáciában. Magyarországon jelentős vízügyi tudás halmozódott fel, és ezzel együtt felelősségérzet is kialakult. Az ország a világ elé szeretné tárni tudását, továbbá segíteni akarja javaslatok kidolgozását a vízpolitika jövőbeli alakításával kapcsolatban - mondta.

Áder János köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke hétfőn az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs tanácsadó testületének (UNSGAB) ülésén kijelentette: Magyarország kiemelten elkötelezett a vízgazdálkodás ügye iránt. A vízhelyzet - a vízellátás biztosítása, a vízszennyezés megelőzése, az előrelátó vízgazdálkodás - a 21. század legsúlyosabb kérdése - mutatott rá az államfő.

A budapesti víz-világtalálkozó kedden kora délután kezdődik, a rendezvényt Áder János és Ban Ki Mun beszéde nyitja meg. A megnyitón felszólal még mások mellett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója és Margaret Chan, a WHO vezetője.

A víz alapvető feltétele számos, az emberiséget foglalkoztató kérdésnek, ezért a vízellátással külön is foglalkozniuk kell az ENSZ 2015 utáni fejlesztési céljainak - szorgalmazta Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke a Budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatában.

A víz alapvető tényező sok, az embereket erősen foglalkoztató kérdésben, mint például az élelmiszer-biztonság és az energiabiztonság - mondta a brazil környezetmérnök, aki az 1996-ban alapított nemzetközi hálózatnak, a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó egyik társszervezőjének elnöke. "Nem beszélhetünk élelmiszerbiztonságról a vízellátás biztonsága nélkül, és nem beszélhetünk energia-biztonságról sem anélkül, hogy a vízről beszélnénk" - hangsúlyozta Braga.

Az MTI kérdésére elmondta: reméli, a budapesti tanácsozáson a részt vevő kormányok támogatják majd, hogy az ENSZ következő, a 2015 utáni időszakra szóló fenntartható fejlődési célkitűzései között fogalmazzanak meg külön vízügyi célkitűzést is.

Az 1996-ban létrehozott Víz Világtanácsnak mintegy 300 intézmény a tagja, köztük egyaránt vannak kormányok, nemzetközi ügynökségek, az üzleti szektor szervezetei, nem kormányzati szervezetek, valamint szakmai és fogyasztói szervezetek is.

Az ENSZ 2000-ben meghatározott, úgynevezett millenniumi fejlesztési célkitűzései között szerepel, hogy 2015-re felére csökkenjen a világban azok száma, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez vagy lakóhelyükön nincs csatornázás.

Braga szerint míg az ivóvízhez való hozzáférés javult az évezred elejéhez képest a világban, addig a csatornázás terén a legtöbb aláíró ország nem fogja tudni teljesíteni a kitűzött célt.

Az ENSZ adatai szerint 700 millió ember nem jut hozzá vezetékes vízhez, és 2,5 milliárd ember lakóhelyén nincs csatornázás. Más adatok, így az Észak-Karolinai Egyetem egyik tanulmánya szerint viszont 1,8 milliárdnyian nélkülözik a tiszta ivóvizet. Ez a világ lakosságának mintegy egyharmada - mutatott rá Braga.

A világ különböző részei más-más módon érintettek a vízellátás biztonságának terén. Míg a fejlődő országokban az ivóvízhez való hozzáférés és a csatornázás a legfontosabbak, de ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődésük szempontjából is nagyon fontos a víz. Egyes afrikai országokban a hazai össztermék (GDP) mértéke is részben a víztől függ: ha nincs eső, akkor nincs élelmiszer-termelés, sőt, egyes vidékeken éhínség lép fel - emelte ki a szakember.

Kitért arra is, hogy a csapadékban szegény országokban a tárolási lehetőségek fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítani. Példaként elmondta: Etiópiában az éves szinten egy lakosra jutó, víztározókban tárolt víz mennyisége 55 köbméter, míg Ausztráliában ötezer köbméter.
A fejlett országokban az infrastruktúra megújítása az egyik fő kérdés.

Ezekben az országokban korán kezdték el kiépíteni a vízvezeték-rendszereket, ezért vannak köztük 100-150 évesek is. Ezek az országok néhány éven belül az infrastruktúra megújításának szükségességével szembesülnek - mutatott rá. Itt ezermilliárd dolláros beruházásokról van szó - tette hozzá. Másrészről a fejlett országokban, mivel ott az infrastruktúra már megvan, a hatékony vízhasználatra kell felhívni a figyelmet - jegyezte meg Braga.

Az ENSZ tagállamai 2012-ben, a Rió+20 csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy mérhető és megvalósítható fenntarthatósági fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldásához a 2015 utáni időszakra. Magyarország ezen a tanácskozáson ajánlotta fel, hogy a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével. A négynapos tanácskozást Áder János köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részévetelével nyitják meg.

A globális szintű szemléletváltást - többek között a készletgazdálkodásról az igénygazdálkodásra való átállást - és a nagy fejlesztési programok átgondolását sürgeti Somlyódy László, a jövő heti Budapesti Víz Világtalálkozó tudományos fórumának elnöke, aki a Föld édesvízi készleteit fenyegető veszélyekről, a globalizáció hatásairól és a világfórum jelentőségéről is beszélt az MTI-nek.

A professzor elmondta, hogy a tanácskozást a magyar kormány az ENSZ-szel és a Víz Világtanáccsal közösen szervezi. A 2012-es Rio+20 konferencia záródokumentuma kiemelt fontosságot tulajdonított a víznek a fenntartható fejlődés megvalósításában, mindez számos fontos területet fog össze a globális cselekvés szempontjából - emlékeztetett. Egyúttal először javasolták, hogy a kitűzendő célok között külön csomag foglalkozzon a vízzel.

A vízellátáson és szanitáción túl több súlyos kérdésről van szó: szennyezések, közegészségügy, a fajlagos készletek fogyása, az igények fokozott növekedése, a fizikai és gazdasági vízhiány, az eltűnő vizek, árvizek és szélsőségek, nemzetközi vizek és konfliktusok.

Somlyódy szerint utoljára 1977-ben az argentínai Mar del Platában volt a budapestihez hasonló nagyszabású nemzetközi vízügyi konferencia, amely meghatározta a következő évtizedek fejlesztéseit. Hozzátette, abban bíznak, hogy ezúttal is valami hasonló fog történni. A találkozó célja ajánlások kidolgozása a 2015 utáni Fenntartható Fejlesztési Agenda számára és a Budapesti Víz Nyilatkozat elfogadása.

Az október 8. és 11. közötti rendezvényen jelen lesz az ENSZ-főtitkár és rajta kívül szinte a vízzel foglalkozó összes ENSZ- és nemzetközi szervezet első vagy második embere, továbbá neves tudósok és szakemberek. Mintegy száz országból érkeznek résztvevők, eddig 1250-en regisztráltak az eseményre.

A szakember elmondta, hogy a tudományos fórum öt területen vitat meg kérdéseket, ezek az egyetemes hozzáférés a vízellátáshoz és a szanitációhoz, az integrált vízgazdálkodás, a jó kormányzás, a zöld gazdaság és kék vizek, végül a befektetések és finanszírozás a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában.

A Föld édesvíz-készleteit fenyegető veszélyekről elmondta: a vízdilemma a meglévő bajok okán sem csekély, különös tekintettel arra, hogy azok területileg egyre gyakrabban egybeérve, egymást erősítve jelentkeznek. Somlyódy szerint például jelenleg több mint egymilliárd - elsősorban a fejlődő világban élő - ember nem részesül biztonságos ivóvízellátásban, 2,5 milliárd ember esetében megoldatlan a szennyvíz-elvezetés. Becslések szerint évente kétmillió, öt évnél fiatalabb gyermek hal meg a kórokozók terjedése miatt. A népesség és az igények növekedésével, az éghajlatváltozás hatásával az évente egy lakosra jutó készletek vészesen csökkennek, sokfelé 1000 köbméter/fő/év érték alá, amelynél a gazdálkodás kezd kritikussá válni.

A kérdés azonban még bonyolultabb a tudomány által sem teljesen értett kedvezőtlen trendek és a korábban soha nem tapasztalt exponenciális jellegű változások miatt. A megállapítás sok "külső" hajtóerőre érvényes: a népesedésre, a városiasodásra, az éghajlatra, a migrációra, az életminőség változására, a társadalmi-gazdasági változásokra. Ezek nehezen átlátható módon befolyásolják a készleteket és az igényeket, azok területi változását és a szennyezéseket. A tendenciákat jellemzi, hogy az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Ma 10 százalék körüli ez az arány.

A múltban folytatott és többnyire pazarláshoz vezető készletgazdálkodás helyett a vízszegény országok ma megkísérelnek átállni az igénygazdálkodásra: próbálják racionalizálni az igényeket és újrahasznosítani a vizet. A kulcs a víz- és anyagkörforgások zárása minden szinten: a mezőgazdaságban, az iparban és a lakásokban egyaránt. Ez a fenntarthatóság egyik fontos előfeltétele. A jövőben szemléletváltásra van szükség - hangsúlyozta a szakember.

A meglévőkhöz új problémák adódnak: a fejlett országokban az elöregedő vízi infrastruktúra felújítása - amely horribilis összeget igényel -, a városi villámárvizek - a fogalom tíz évvel ezelőtt ismeretlen volt -, a gyarapodó konfliktusokat jelentő osztott vízgyűjtők kérdése, a globalizálódó kereskedelem és a virtuális víz exportja-importja és az elmúlt évek válságainak a hatása. Mára világossá vált, hogy a vízprobléma hajtóerői és az azokból származó terhelés a vízszektoron kívüliek - élelmezés, energia, éghajlatváltozás, területhasználat -, ennek megfelelően a problémák megoldása is jelentős részben a vízgazdálkodáson kívül keresendő. Ebben a társadalomnak döntő szerepet kell játszania.

A feltárt problémák súlyossága, bonyolultsága és a felmerült új kérdések miatt indokoltnak látszik, hogy 2015-öt követően másként folytassuk a nagy fejlesztési programokat - hangsúlyozta Somlyódy. Úgy tűnik, egyre szélesebb az egyetértés, hogy a programokban az elmúlt évtizedek gyakorlatával szemben kiemelt szerepet kapjon a víz, ami összefüggéseiben az ivóvízellátáson és szanitáción túl integráltan, a tudomány által támogatva kezeli a felsorolt problémákat.

A globális fejlesztéspolitikában kiemelkedő szerep jut a vízellátás biztosításának, a vízszennyezés megelőzésének, az előrelátó vízgazdálkodásnak. A kedden kezdődő budapesti víz-világtalálkozó célja, hogy hozzájáruljon az ENSZ 2015 utáni fenntartható fejlesztési céljainak kidolgozásához.

A találkozó honlapján az olvasható: a tanácskozás célja, hogy az ENSZ közgyűlésének ajánlást fogalmazzanak meg a 2015 utáni fejlesztési célokat illetően, ezért a politikai, tudományos és műszaki szempontok között igyekeznek kapcsolatot teremteni. A találkozó szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek.

A témakörök között szerepel a tiszta ivóvízhez való jog, a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tárózására és újrahasznosítására.

Szó lesz a vízpolitikai irányítás kihívásairól, a nemzetközi együttműködés és a határon átnyúló vízgazdálkodás lehetőségeiről is. Fontos lesz továbbá a hagyományos és innovatív víztechnológiák megvitatása a fenntartható fejlődés és a szegénység megszüntetéséért, valamint a helyi megoldások bemutatása a világ különböző régióiban.

A budapesti víz-világtalálkozó üléseivel párhuzamosan tudományos, ifjúsági, civil és üzleti fórumot, valamint fotópályázatot és filmfesztivált rendeznek.
Az esemény végén a tervek szerint elfogadják a budapesti nyilatkozatot, ebben kiemelik azokat a vízpolitikai célokat, amelyek központi elemei lehetnek a jövőbeli fenntartható fejlődési céloknak és a 2015 utáni globális fejlesztéspolitikának.

Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium EU ágazati politikákért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta: az október 8. és 11. közötti világtalálkozón 1200-1400 résztvevőre számítanak, köztük állami vezetőkre, az ENSZ szervezeteinek vezetőire, vízügyekkel foglalkozó intézmények képviselőire és tudósokra. A résztvevők között lesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mellett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a vezetője, továbbá a Víz Világtanács elnöke. Azok a szervezetek és országok, amelyeket a vízgazdálkodás komolyan érint, magas szinten képviseltetik magukat a Millenáris Parkban megrendezendő eseményen - közölte.

A találkozó fővédnöke Áder János köztársasági elnök.

Baranyai Gábor emlékeztetett: a 2012. júniusi ENSZ Rió+20 csúcstalálkozó célja a 2015 utáni világkép meghatározása volt, és a tagállamok megállapodtak abban, hogy mérhető és megvalósítható fenntarthatósági fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldásához. Többi között a szegénység csökkentésére, az iskoláztatási és a közegészségügyi helyzet javítására, a gazdaság fejlesztésére, illetve a környezet védelmére koncentrálnak. Az eseményen részt vevő Áder János felajánlotta, hogy Magyarország a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével - idézte fel.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországra a felszíni vizek 95 százaléka a határokon túlról érkezik, az országnak kevés befolyása van arra, hogy milyen mennyiségű és minőségű vizet kap. Emellett nagy felszín alatt vízkincse van az országnak, az ivóvíz 95 százaléka innen származik - tette hozzá.

Véleménye szerint ebben a helyzetben Magyarországnak szükségszerűen mindig is sokat kellett foglalkoznia a vízzel, ennek köszönhetően halmozódott fel több évszázados vízügyi tudás, intézményi és ipari tapasztalat az országban. A találkozó alkalmat ad arra is, hogy ez a tudás ismertebbé váljon - mutatott rá Baranyai Gábor.

A budapesti víz-világtalálkozó kedden kora délután kezdődik, a rendezvényt Áder János és Ban Ki Mun beszéde nyitja meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az isteni részecskét megjósoló Higgs és Englert kapta a fizikai Nobel-díjat

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga… Tovább olvasom