Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 22°C Még több cikk.

Valami nem stimmel a naprendszer kialakulásáról szóló elmélettel

Nincs mágneses mezeje az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája által megfigyelt 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek - fedezték fel az ESA kutatói az űrszonda és leszálló egysége, a Philae mérései alapján. Eredményük megkérdőjelezi az üstökösök és a naprendszer más égitestjeinek kialakulásáról szóló elméletet.
A szakemberek kedden a Geotudományok Európai Szövetségének bécsi tanácskozásán ismertették a Rosetta és a Philae robot magnetométerének mérési eredményeit, amelyekhez az üstökösre való november 12-i leszállásakor jutottak, tanulmányukat a Science című tudományos folyóiratban is közzétették.

Egyes asztrofizikusok szerint a mágneses tér fontos szerepet játszott a Naprendszer égitestjeinek kialakulásában 4,6 milliárd évvel ezelőtt.


"Ha a 67P/Csurjumov-Geraszimenko minden üstökösmag képviselője, akkor úgy véljük, hogy a mágneses erők nem játszhattak szerepet az égitestek egy méternél nagyobb építőköveinek összeállásában" - magyarázta Hans-Ulrich Auster, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók a Philae leszállóegység mágneses erőteret mérő berendezésének, a ROMAP-nak és a Rosetta magnetométerének, az RPC-MAG-nak a méréseit elemezték. A Rosettát körülvevő mágneses mezőben való változás tette lehetővé, hogy az RPC-MAG észlelje azt a pillanatot, amikor a Philae-t 2014. november 12-én elindították az üstökösre, a ROMAP pedig az üstökös felszínén való leszállás eseményeit rögzítette és meghatározta a Philea irányát is a leszállást követő órákban.

Ez alapján a szakemberek arra is felfigyeltek, hogy a Philae nem csak egyszer érintette az eredetileg kijelölt Agilkia leszállási helyet, hanem négyszer érintkezett az üstökös felszínével, ezek között volt az is, amelytől mintegy bukfencezve eljutott végső leszállási pontjához, az Abydoshoz.

Ez a nem tervezett repülés a felszín felett segítette azt, hogy "pontos mágnesestér-méréseket végezzünk azon a négy ponton, ahol a Philea érintkezett az üstökös felszínével és a felszín fölötti magasságokban is" - mondta Ulrich Auster.

A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer keletkezésébe.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2030-ra a Holdon lehetnek az orosz űrhajósok

Oroszországnak vezető szerepet kell vállalnia az űr hasznosításában - mondta Igor Komarov, a… Tovább olvasom