Kisalföld logö

2018. 07. 16. hétfő - Valter 17°C | 28°C Még több cikk.

Por kavarog a Csurjumov-Geraszimenko felszínén

Hamarosan, augusztus 13-án jut el pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, felszínén a Philea leszállóegységgel. A égitestet Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri.

Az üstökös 186 millió kilométerre közelíti meg a Napot, ez  kicsivel több, mint a Föld és a Nap távolsága. A csillag forrósága  változásokat okoz az égitestben: felszíne felmelegszik, gázt és port  bocsát ki.

Ez az időszak igen fontos az ESA számára. A Rosetta űrszonda már  11 éve van a világűrben, a hűtőszekrény méretű Philae robotot  szállította az üstököshöz. A leszállóegység november 12-én landolt  az üstökösön, a Rosetta pedig a közelben maradt, fedélzetén tucatnyi  műszerrel.

Andrea Accomazzo, a Rosetta repülési igazgatója szerint a kőből,  jégből és porból álló égitest aktivitása szeptemberben, tehát a  Naphoz legközelebbi pont elérése után lesz a legerősebb. A  felmelegedés csak rövid ideig tart, az pedig, hogy az üstökös túl  forróvá válna és kettétörne, Accomazzo szerint "nagyon  valószerűtlen".

A Nap közelsége a Rosetta számára sem jelenthet problémát, de  biztonsági okokból tartani fogja a mintegy 200 kilométeres  távolságot az üstököstől. Erre a Csurjumov-Geraszimenko gáz- és  porkibocsátása miatt van szükség, az űrszondának ugyanis áprilisban  az üstökös pora miatt tájékozódási problémái keletkeztek.

A megnövelt távolsággal azonban romlik a Philae és a Rosetta  közötti kapcsolat stabilitása és megbízhatósága - mondta el Stephan  Ulamec, a kölni német űrkutatási hivatal (DLR) projektvezetője.

A Philae legutóbb július 9-én jelentkezett, amikor információkat  küldött a helyzetéről. A kutatók képeket várnak a műszertől, hogy  lássák, mennyiben változott a környezet a novemberi landolás óta. Az  eszközök segítségével a tervek szerint organikus gázokról, a  hőmérsékletről és az üstökös belső szerkezetéről gyűjtenek adatokat.

Minderre csupán két hónap maradt, októberben és novemberben  ugyanis túl nagy távolságra kerül az üstökös a Naptól, így a Philae  nem tud aktiválódni. Ulamec szerint a Rosetta a következő évben  ismét közel juthat a Csurjumov-Geraszimenkóhoz és akár éles képeket  is készíthet a felszínéről.

A Rosetta-misszió 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9  milliárd kilométer megtétele után. A tervek szerint az űrszonda  leszáll az üstökösre és a landolás után jeleket küld a Földre.  Accomazzo szerint "ennek esélyei nem túl nagyok", de kísérletet  tesznek rá.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Látványos fotó készült egy haldokló csillagról

Látványos fotót tett közzé az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egy haldokló csillagról. Tovább olvasom