Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Pénteken véget ér a Cassini űrszonda küldetése - Csodás fotók a Szaturnuszról és holdjairól

A Szaturnusz gázlégkörében semmisül meg.
2004. július 1-jén állt a Szaturnusz körüli pályára a Cassini űrszonda. Azóta több mint 453 ezer képet küldött a bolygóról és annak gyűrű- és holdrendszeréről.

A szonda várhatóan szeptember 15-én fejezi be küldetését, amikor több mint 120 ezer kilométeres óránkénti sebességgel a Szaturnusz gázlégkörébe csapódva  elolvad és szétszúzódik.
A földi irányítók akkor fogják tudni, hogy a szonda megsemmisült, ha a földi antennák elveszítik vele a rádiókapcsolatot, ami várhatóan, közép-európai idő szerint 13 óra 54 perckor fog bekövetkezni.

A Cassini eredetileg négyévesre tervezett küldetését már kétszer meghosszabbították. A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens-űrszondát 1997. október 15-én indították. Az anyaszonda, a Cassini feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót, valamint annak gyűrű- és holdrendszerét.
A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a bolygó egyik holdja, a Titan addig teljesen ismeretlen felszínére.
 
Pénteken véget ér a Cassini űrszonda küldetése

A Szaturnusz mesterséges holdjaként keringő Cassini szonda 2017 áprilisáig „tisztes távolságban" maradt a gyűrűrendszertől, ezért is tudta alaposan vizsgálni a bolygó nagyobb holdjait. Akkorra azonban az előre tervezett pályamódosításokhoz szükséges rakéta-üzemanyag mennyisége azonban már nagyon lecsökkent, ezért a program vezetői úgy döntöttek, hogy a Cassini küldetésének 2017 szeptemberében véget vetnek. A befejező szakasz a Nagy Finálé nevet kapta - áll az MTA, a Cassini-űrszonda utolsó óráiról és legfontosabb eredményeiről készített részletes összeállításában.
Érdekes adatok a Cassini szondával kapcsolatban

A Cassini
- 7,9 milliárd km-t tett meg indítása óta
- 294 keringést végzett a Szaturnusz körül

A Szaturnusz bolygó körül keringve a Cassini
- 2,5 millió parancsot hajtott végre
- 635 gigabájt tudományos adatot szolgáltatott
- 7 új holdat fedezett fel a bolygó körül
- 162 alkalommal közelítette meg a Szaturnusz valamelyik holdját

A küldetés során
- 453 ezer felvétel készült a Szaturnuszról, a holdjairól és gyűrűrendszeréről
- 360 pályakorrekciót hajtottak végre

A Cassini és a Huygens mérései és egyéb adatai alapján
- 3900-nál is több tudományos publikáció jelent meg eddig, amelyek szerzői
- 27 ország kutatói közül kerültek ki

forrás: MTA

Jelenleg a Szaturnusznak 62 holdját ismerjük, közülük egyelőre 53 kapott végleges elnevezést.
A holdak számához a Cassini hét felfedezéssel járult hozzá.

A Cassini által készített képeken talált 7 új hold mindegyike a gyűrűk közötti résekben kering. Közülük hat már hivatalos nevet is kapott: Aegaeon, Anthe, Daphnis, Methone, Pallene, Polydeuces. A hetediknek csak ideiglenes jelölése van: S/2009 S1.

A bolygó és a Szaturnusz nagy holdjainak gravitációs hatásait is figyelembe véve égi mechanikai számítások alapján az Aegaeon, az Anthe, a Methone és a Pallene bolygó körüli keringése stabilnak bizonyult.
Forrás: NASA, mta.hu grafika
Forrás: NASA, mta.hu grafika

Az idén áprilisban megkezdett Nagy Finálé során még 22 keringést végzett a Szaturnusz körül, de minden alkalommal kissé más pályán.
A befejező időszak pályáinak egyetlen közös jellemzője volt: a szondát a bolygóhoz egészen közeli vidékeire vezérelték. Ehhez a Titan hold gravitációs hatását vették igénybe.
A Titanhoz megfelelően közel kerülő Cassinit a hold tömegvonzása az addigi pályájáról a Szaturnuszhoz közelebbi pályára kényszerítette. Így sikerült elérni azt, hogy április vége óta a Cassini minden egyes keringés alkalmával – azaz nagyjából hetente – a gyűrűrendszer belső pereme és a bolygó atmoszférája közötti néhány ezer kilométer széles tartományban száguldjon át 120 000 kilométer/órát meghaladó sebességgel.

Ugyancsak a Nagy Finálé során végzett mérések meglepő eredményei közé számít az a felismerés, hogy a Szaturnusz mágneses tengelye szinte pontosan egybeesik a bolygó forgástengelyével.
Ez azért furcsa, mert a mágneses mező kialakulásához éppen az szükséges, hogy a mágneses tengely valamekkora szöget zárjon be a forgástengellyel, ahogyan az a Föld esetében is tapasztalható. A két tengely egybeesése miatt most már az is kérdéses, hogy hogyan tudott kialakulni és fennmaradni a Szaturnusz mágneses mezeje.
 
A Szaturnusz északi pólusánál levő hatszög alakú tartós örvénylés és annak környezete Forrás: NASA
A Szaturnusz északi pólusánál levő hatszög alakú tartós örvénylés és annak környezete
Forrás: NASA


Szeptember 14-én a Cassinin elhelyezett képalkotó kamerák elkészítik utolsó felvételeiket a Szaturnuszról, annak északi pólusvidékén látható hatszög alakú rejtélyes atmoszferikus képződményéről, továbbá a Titan és Enceladus holdakról valamint a gyűrűrendszerről.
A képeket természetesen közvetlenül utána a Földre továbbítják. Ezután a kamerákat kikapcsolják, de a Cassini nyolc másik műszere – infravörösben és ultraibolyában észlelő spektrométerek, részecskeanalizátorok, magnetométerek stb. – továbbra is működnek.

A Cassini mérési adatainak elemzése azonban tovább folytatódik, és bizton lehet számítani arra, hogy évek hosszú során át újabb érdekességek derülnek ki a gyűrűs bolygóról és környezetéről.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Búcsúzóul többszáz felvételt küldött a Cassini a Szaturnuszról, holdjairól és gyűrűiről

Búcsúzóul többszáz felvételt küldött a Cassini a Szaturnuszról, holdjairól és gyűrűiről
Pénteken az űrszonda megsemmisül a bolygó gázlégkörében. Tovább olvasom