Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Nyolcezer éve már trágyáztak Európában

Európa első földművesei jóval kifinomultabb technikákat alkalmaztak a növénytermesztésben, mint azt eddig vélték a szakemberek: az Oxfordi Egyetem által vezetett kutatócsoport legfrissebb eredményei szerint az új kőkorszakbeli gazdálkodók trágyázták és öntözték is földjeiket i. e. 6 ezer tájékán.
A kutatók eddig az feltételezték, hogy a trágyát nem használták termékenyítő közegként egészen a vaskorszakig és a római időkig. A mostani vizsgálat során azonban magas nitrogén-15 - a trágyában bőségesen előforduló stabil izotóp - szintet mutattak ki az Európa szerte 13 új kőkorszakbeli régészeti lelőhelyről begyűjtött elszenesedett gabonaszem- és hüvelyes-mintákban.

Az eredményeket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé. A tanulmány azt sugallja, hogy az új kőkorszakbeli földművesek szarvasmarhák, birkák, kecskék és disznók ürülékét használták fel szabályozott tápanyag-leadású megtermékenyítő közegként. A trágyázás hosszú távú befektetést jelent, mivel az állati ürülék lassan bomlik le és a benne lévő tápanyagokkal évekig szolgálja a növényeket. Az új elmélet tehát azt sugallja, hogy a korai földművesek hosszú távban gondolkodtak a mezőgazdasági termelést illetően. 
 

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdálkodók felismerték az intenzív földművelésben rejlő értéket és a földeket azért is művelték, hogy utódaikra hagyományozzák. Mindez megdönti azt a hagyományos nézetet, amely szerint az új kőkorszakbeli földművelők nomádok voltak, akik az "irtsd ki és égesd fel" elvét alkalmazva alakítottak ki ideiglenes termőföldeket - olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.

Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelésre való átállás hosszú távú hatással volt a társadalomra. Eddig azonban tisztázatlan volt a korai európai földművelés természete és az, hogy milyen szerepet játszott a társadalmi és gazdasági változások alakításában. "Úgy véljük, hogy mivel a termőföldet örökölhető tulajdonként tekintették, elkezdtek kiéleződni a társadalmi különbségek a korai európai földművelő közösségekben a földdel rendelkezők és a nincstelenek között" - húzta alá az Oxfordi Egyetem régészeti tanszékén dolgozó Amy Bogaard, a tanulmány vezető szerzője.

A korai földművelő közösségek területhez tartozása segíthet magyarázatot adni a korszakban történt szélsőségesen erőszakos esetekre. A tanulmány példaként említi a németországi Talheimnél feltárt, az i.e. 6. évezredből származó neolitikus tömegsírt, amely a földek megtisztításához használt kőbaltákkal megölt - egy közösségbe tartozó - emberek maradványait rejtette.

A mostani eredmények segítik a korai földművelők étrendjének vizsgálatát is. Korábban azt feltételezték, hogy az északnyugat-európai korai gazdálkodóknak állati fehérjében gazdag étrendjük volt. A vizsgálat azonban a gabonatermésekből és hüvelyesekből származó fehérjének - az eddig vélténél - jóval magasabb arányát mutatta ki és megállapította, hogy a neolitikus termések fontos részét képezték az étrendnek.

A kutatók szerint a korai földművelők számoltak azzal, hogy a rendelkezésre álló ürülékmennyiséget korlátozza állataik száma és a trágya széthordásához szükséges fizikai erőfeszítés, és arra is vannak bizonyítékok, hogy gondosan kiválasztották azokat a növényeket, amelyeknek leginkább javára válik a trágyázás, míg a többit hagyták magában nőni.

Olvasóink írták

  • 5. borsmenta 2013. július 18. 16:55
    „Miért, mit gondoltak az okosok, hová tették a trágyát addig?

    Legs 3: Az írásbeliség előtti kor - amit szokás az elsődleges szóbeliség korának is nevezni - több tízezer, egyes kutatások szeirnt több százezer évet ölel fel.”
  • 4. Legs 2013. július 17. 20:19
    „Ekkora baromságot már régen olvastam.”
  • 3. Legs 2013. július 17. 20:13
    „Nyolcezer éve már trágyáztak Európában

    Hát persze:)))))))))))))))))Még nyelvük sem volt csak makogtak.,de erre az összetett feladatra már képesek voltak?:))))))))”
  • 2. Túrabakancs 2013. július 17. 20:05
    „Karcsika!
    Én nagyobb gondot abban látok, hogy spórolnak a gazdák a mélyszántások elhagyásával.
    Jó ha 35cm-t forgatnak meg még a kukorica learatása után is a földeken, emiatt ki van
    zsigerelve a talaj. A műtrágya nem minden, ráadásul az embereknek sem egészséges
    a sok műtrágyával pótolt talajban növekvő növény elfogyasztása. Mélyszántás után
    szerintem feleannyit kellene műtrágyázni, még olcsóbb is volna az illetékeseknek.
    Persze vannak rossz minőségű földek,/szikes-homokos/ az egy más tészta... Nem
    ez a jellemző.”
  • 1. Karcsika 2013. július 17. 17:42
    „Még most is rendeteg osztrák bérel földet Mo-on.
    Ezek tönkreteszik a magyar földet.
    Túltrágyázzák. Egy idő után használhatatlan lesz.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hőmérsékletéről ismeri fel a bőrrákot az új svájci műszer

Svájci kutatók olyan készüléket fejlesztettek ki, amely a bőrrel való érintkezés nélkül, infravörös… Tovább olvasom