Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Minőségvizsgálat krokodilokkal

Krokodilok és alligátorok, pontosabban a bőrük alá ültetett elektronikus chip segítségével mérik fel a hatalmas floridai Everglades szubtropikus természetvédelmi övezet veszélyeztetett mocsarainak megőrzésére irányuló program eredményeit.

"Fontos adatokat szolgáltatnak, bizonyos értelemben nekünk dolgoznak" - jelentette ki a chipesített hüllőkről Frank Mazzotti, a Floridai Egyetem szakértője.

A chip által gyűjtött adatokat mesterséges holdra juttatják fel, az pedig olyan informatikai rendszernek továbbítja, amely interaktív térkép segítségével lehetővé teszi, hogy kövessék a "hírszerző" állatok mozgását a világon egyedülálló, évente egymillió ember által látogatott vízi világban.

"Elemezzük az állatok állapotát és azt, hogy miként reagálnak az ökoszisztéma változásaira. Vizsgáljuk, hogy egy adott övezetben hány krokodil és alligátor tartózkodik, mekkora a súlyuk, méretük, és azt is, hogy hol alakítják ki élőhelyüket" - magyarázta Mazzotti.

A tudósok szerint Florida déli partvidékén mintegy 1200 krokodil él, egyes példányaik elérik a 4 méter hosszúságot, és akár 200 kilósak is lehetnek. Alligátorból, amely kevésbé veszélyes az emberre és Florida egész területén előfordul, jóval több van.

A 6100 négyzetkilométeres Everglades Nemzeti Park területét tekintve a harmadik helyen áll az Egyesült Államokban, csak a Halálvölgy (Death Valley) és a Yellowstone Nemzeti Park előzi meg.

Korábban a víz- és a mocsárterület több mint 11 ezer négyzetkilométer volt - olvasható az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNPD) honlapján. A mocsárvidék északi részéből azonban évtizedeken át elvezették a vizet, hogy kielégítsék a gyorsan fejlődő városok és az öntözéses gazdálkodás által támasztott igényeket.

A mocsárövezet összezsugorodása következtében csökkent a part felé folyó víz mennyisége, megváltozott a víz sótartalma, illetve az ökoszisztéma víztároló és szabályozó képessége. "Az Everglades krokodiljainak és alligátorainak, valamint madarainak túlélése a folyóágak vízhozamától függ" - hangsúlyozza az UNDP.

Jerry Lorenz, az Audubon természetvédelmi szervezet igazgatója szerint ha a vízhozam csökken, akkor a növényzet is gyérebb, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a hal, és kevesebb madár fészkel majd a térségben.

"Ma alig tizedannyi madár él az Everglades területén, mint az elmúlt évszázad első felében. Az 1940-es években számuk elérte az évi fél milliót is, mára csak mintegy 50 ezer a madárpopuláció" - közölte.

Az amerikai kongresszus 2000-ben átfogó "visszamocsarasítási" programot fogadott el, amelynek célja a ma tengerbe ömlő édesvíz átirányítása azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. A 30 éves időtartamú projekt költségét 2007-ben 9,5 milliárd dollárra becsülték.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási szervezete, az UNESCO - "tekintettel vízrendszerének folyamatos romlására" - veszélyeztetett világörökségi színhelynek minősítette az Everglades parkot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alzheimer-kórhoz kötkető gént fedeztek fel

Az Alzheimer-kórhoz köthető öt új gént fedeztek fel egy nagyszabású nemzetközi kutatás keretében,… Tovább olvasom