Kisalföld logö

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -5°C | 4°C Még több cikk.

Mikrobák okozhatták a perm-triászi kihalást

Az üvegházhatású gázokhoz tartozó metánt kibocsátó mikrobák okozhatták 252 millió éve az Föld történetének legnagyobb méretű kihalását, az úgynevezett perm-triászi kihalást, amikor a fajok 90 százaléka pusztult ki – vélik amerikai kutatók.
A fosszilis anyagok nagy mennyiségének elemzésén alapuló új elméletük szerint a Methanosarcina nevű mikroorganizmusok hirtelen elszaporodtak az óceánokban, hatalmas mennyiségű metánt kibocsátva. A légkörben is megtalálható metán megváltoztatta az óceánok éghajlatát és kémiai összetételét – hangsúlyozták a kutatók.

A vulkánkitöréseket ugyan nem zárják ki teljesen az öt ismert tömeges kihalás egyikének az okai közül, a mostani elmélet szerint azonban csak kiegészítő szerepük volt a folyamatban – írták a Massachusettsi Műegyetem (MIT) kutatói, akiknek a tanulmánya hétfőn jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben (PNAS), az amerikai tudományos akadémia szakfolyóiratában.

A tudósok a legújabb jelek alapján arra következtettek, hogy a mikrobanépesség robbanásszerű elszaporodása annak az új képességüknek köszönhető, hogy a vulkánkitörések során felszabadult nikkel segítségével hasznosítani tudták a szerves szénben gazdag anyagot.

A MIT kutatói három különböző jelenségre alapozzák elgondolásukat. A geokémiai bizonyítékok az óceánok szén-hidrogéntartalmának gyors és folyamatos növekedéséről tanúskodnak az adott kihalás időszakában, a permi földtörténeti korszak végén. Genetikai mutatókra is hivatkoznak, amelyek a Methanosarcina mikrobáknak az ebben az időszakban végbement biológiai változásáról tanúskodnak, és amelyek révén képesek lettek az óceánokban felhalmozott szén-dioxidból metánt előállítani. Az üledékes rétegek elemzése pedig arra mutatott rá, hogy pontosan ebben az időszakban nőtt meg hirtelen a nikkel mennyisége.

A szénlerakódás elemzéséből kiderül, hogy valamilyen okból jelentősen és váratlanul megnőtt a széntartalmú gázok – a szén-dioxid és a metán – mennyisége a nagy kihalás idején.

Egyes kutatók szerint ezek a széngázok a nagy vulkánkitörések során Szibériában keletkezett bazaltképződményekből, "csapdákból" származnak.

A MIT kutatói azonban kimutatták, hogy ezek a vulkánkitörések nem voltak elég erőteljesek az üledékekben talált szén keletkezéséhez. Ráadásul "egy vulkáni eredetű gyors íszén-dioxid-befecskendezéstí fokozatos csökkenés követett volna – fejtette ki az egyik tudós, Gregory Fournier. "Márpedig az ellenkezője történt, gyors és folyamatos növekedés következett be, amelyből a metánkibocsátó mikrobák elszaporodására lehet következtetni."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fogságban múlt ki a ritka orrszarvú

Kimúlt a világ tíz fogságban élő szumátrai orrszarvújának (Dicerorhinus sumatrensis) egyike: az… Tovább olvasom