Kisalföld logö

2018. 07. 19. csütörtök - Emília 18°C | 28°C Még több cikk.

Metán jégdűnéket fedeztek fel a Plútón

Különleges dűnéket fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Plútó kisbolygón, amelyek feltételezéseik szerint metánjégdarából állnak.
Különleges dűnéket fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Plútó kisbolygón, amelyek feltételezéseik szerint metánjégdarából állnak. A kutatók a NASA New Horizons (Új Horizontok) nevű űrszondájának 2015 júliusában készített felvételeit elemezték ki, eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

A felvételek szerint a törpebolygó Sputnik Planitia nevet viselő, nagyjából Franciaország-méretű, szív alakú nitrogéngleccsere és az Al Idrisi Montes hegyvonulat határán egy mintegy 2000 négyzetkilométeres területen dűnék sorozata terjeszkedik.

A Plútó a Földtől nagyon távol van és nagyon hideg, de egy sor olyan folyamat játszódik le rajta, melyekről nem is gondoltuk, hogy valaha láthatunk hasonlókat. Sokkal érdekesebb, mint amiről bármelyikünk álmodott, és arról árulkodik, hogy ezeket a nagyon távoli égitesteket igenis érdemes meglátogatni.

- mondta Jani Radebaugh, az amerikai Brigham Young Egyetem kutatója. A dűnék léte meglepetésként érte a tudósokat. Kétséges volt, hogy a Plútó szélsőségesen ritka légkörében, amely többnyire nitrogénből és elenyésző mennyiségű metánból és szén-dioxidból áll, lehetséges-e az ilyen formák létrejöttéhez szükséges szél kialakulása.

A 2380 kilométeres átmérőjével a Holdnál kisebb Plútó a Naptól mintegy 5,8 milliárd kilométer távolságban, tehát csaknem 40-szer távolabb kering, mint a Föld. Felszínét síkságok, hegyek, kráterek és völgyek tarkítják. A metán, a szén-monoxid, a szén-dioxid és a nitrogén mind gáz halmazállapotúak a Földön, a Plútón uralkodó, az abszolút nullához közelítő hőmérsékleten viszont megszilárdultak.

A törpebolygó dűnéit 35 kilométer per órás szél formálja, mely a hegyek csúcsairól fúj le finomszemcsés, fagyott metánrészecskéket. A Plútó dűnéi hasonlítanak néhány földi dűnére, például a kaliforniai Death Valley-ben (Halál völgyében) vagy a kínai Taklamakán-sivatagban lévőkre, bár összetételük más - mondta el Radebaugh.

Dűnéket a Naprendszer más területein is találtak, például a Marson és a Vénuszon, a Szaturnusz Titán nevű holdján és a Neptunusz Triton nevű holdján - mondta Eric Parteli, a Kölni Egyetem kutatója. Parteli szerint a Plútó dűnéi valószínűleg az elmúlt 500 ezer évben formálódtak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betévedt egy kék bálna a Vörös- tengerbe - videó

Betévedt egy kék bálna a Vörös- tengerbe - videó
Nem ismerünk olyan esetet, mikor történt volna hasonló. Tovább olvasom