Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

Megtalálták a világ legrégebbi áttétes-rákos testét

A mintegy háromezer éves csontváz egy szudáni sírból került elő.
A világ eddigi legrégebbi áttétes rákos esetére bukkantak brit kutatók: egy szudáni sírból előkerült emberi csontváz őrzi a betegség nyomait háromezer évvel ezelőttről.

A Durhami Egyetem és a British Múzeum kutatói az egész testben szétterjedt tumor nyomait találták meg a csontváz röntgenes és elektronmikroszkópos vizsgálatával. A rák nyomait a nyakától a vállán, a karjain és a bordáin át a medencéig és a combcsontig mindenhol észlelték.

Michaela Binder, az egyetem kutatást vezető PhD-hallgatója, aki maga is részt vett a csontváz kiemelésében, úgy vélte: a lelet vizsgálata segíthet a modern betegségek evolúciójának és történetének megértésében. "A csontokban talált kis elváltozások alakja lágyrészdaganatra utal, ám a pontos eredetet nem lehet meghatározni csupán a csontok alapján" - mondta.

Miközben a rák az egyik vezető halálok a világon, más betegségekkel ellentétben a régészeti feltárásokban alig találják a nyomát. Emiatt terjedt el az a nézet, hogy a rák elsősorban a modern életstílusnak és annak tulajdonítható, hogy az emberek manapság tovább élnek.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az új rákos megbetegedések száma 2012-ben 14 millió volt, és a következő húsz évben ez a szám 22 millióra nőhet.

A Public Library of Science folyóirat hétfői számában megjelent tanulmány azonban azt mutatja, hogy a rák nem csak modernkori betegség, már az ókorban is jelen volt a Nílus völgyében.

A 2013-ban az észak-szudáni Amarában folyó régészeti ásatásokon, a Nílus nyugati partján feltárt csontváz egy felnőtt férfié volt, aki 25-35 éves lehetett, amikor elhunyt.

A szakemberek csak találgatják, hogy mi okozhatta a megbetegedését. Arra gondolnak, hogy erdőtüzek füstje vagy genetikai örökség lehetett a háttérben, esetleg paraziták okozta fertőzőbetegségből, schistosomiasisból kialakult húgyhólyagrák.

A schistosomiasis elfogadható magyarázat lehet, mivel ez legkésőbb a Kr.e. 1500-as évektől elterjedt betegség volt Egyiptomban és Núbiában, és ma már tudjuk, hogy férfiaknál hólyagrákot vagy mellrákot okoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevés a tudományos célokra felajánlott holttest

Kevesen ajánlják fel földi maradványaikat tudományos célokra, ezért nincs elég holttest a vallon egyetemeken az egyre több orvostanhallgató gyakorlati képzéséhez. Tovább olvasom