Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Látogatóközpont és múzeum nyílik Stonehenge-ben

Az új épületet és a kőtömböket övező táj átalakítását úgy tervezték, hogy az visszaadja a megalitikus építményegyüttes méltóságát.
Megnyitja a kapuit szerdán a nagyközönség előtt az angliai Stonehenge új látogatóközpontja és múzeuma.

Az új épületet és a kőtömböket övező táj átalakítását úgy tervezték, hogy az "visszaadja a megalitikus építményegyüttes méltóságát", megnyitva az utat a várt évi egymillió látogató előtt. A 27 millió fontból (9,5 milliárd forint) megvalósult felújítás keretében új épületet emeltek két és fél kilométerre a kövektől. A központban a neolit korról láthatnak kiállítást a látogatók, akik ezután egy ősi - körmeneteknél használt - sétányon végiggyalogolva, vagy dzsip húzta vonattal közelíthetik meg Stonehenge-et.

Látogatóközpont és múzeum nyílik Stonehenge-ben. Fotó: MTI/AP/Alastair Grant (galéria)

A projekt keretében füvesítették az építményegyüttest övező terület egy részét és júniustól végleg lezárták a kőtömbök mellett évtizedekig futó forgalmas autóút egy szakaszát. Simon Thurley, az English Heritage örökségvédelmi szervezet munkatársa szerint a látogatók az elmúlt években kialakult "zűrzavartól és szeméttől megszabadítva" gyönyörködhetnek a kőtömbökben.

A Stonehenge-et három szakaszban építették az i.e. 3000 és i.e. 1600 között, továbbra is tisztázatlan célból. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a kőépítmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából az i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.

Stonehenge I-et körülbelül 500 évig használták, azután elhagyták, területét benőtte a bozó. A második szakaszban emelt, a dél-angliai Wiltshire-ben ma is álló Stonehenge eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket. A létesítményt a harmadik szakaszban tovább bővítették.

Jelek utalnak arra, hogy a terület hatalmas tömegeket vonzott a nyári és téli napfordulók idején. Ez a hagyomány még ma is él. Most szombaton, az északi félteke legrövidebb napján több száz önjelölt druida, pogány és a new age-mozgalom élvhajhászai gyűlnek össze a kőtömböknél a téli napforduló alkalmából.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem fenyegeti a klímaváltozás a kis godát

Az alaszkai szárnyas teszi meg a madarak közül a leghosszabb, megállás nélküli vándorutat. Tovább olvasom