Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Kozmikus ˝szuperanya˝ egy galaxisban

Egy távoli galaxishalmazban kozmikus "szuperanyát" fedeztek fel, amely naponta több csillagot hoz a világra, mint a Tejútrendszer egy év alatt.
A kutatásokat a NASA röntgencsillagászati műholdjával, a Chandra-űrteleszkóppal, az Amerikai Tudományos Alap déli-sarki teleszkópjával, valamint nyolc más obszervatóriumban végezték. A felfedezésről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az SPT-CLJ2344-4243 katalógusjelű galaxishalmazt, amely 5,7 milliárd fényévnyire található a Földtől, a csillagászok Főnixnek nevezték el a mitikus madár után, amely újra és újra feltámad hamvaiból.
A halmaz központjában lévő galaxis ugyan meglehetősen idős, 6 milliárd éves, "hajlott" kora ellenére azonban évente körülbelül 740 csillagot teremt, azaz naponta átlagosan kettőt, míg a Tejútrendszerben évente mindössze egy születik. Ez a legnagyobb "csillagtermelési" ráta egy ilyen típusú galaxis esetében, többet csupán összeütköző csillagvárosok képesek előállítani.

"Ilyen méretű és típusú galaxisok elvben képtelenek ilyen gyors csillagtermelésre, extrém esetről van szó" - hangsúlyozta Ryan Foley, a Harvard Egyetem asztronómusa, a tanulmány társszerzője.
Michael McDonald, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csillagásza arra mutat rá, hogy míg a galaxishalmazok központjában lévő galaxisok évmilliárdokon át "szunyókálhatnak", az adott csillagváros főnixként kelt életre, iszonyú iramú csillagtermelésbe kezdve.

Megan Donahue, a Michigani Állami Egyetem csillagásza, aki nem volt részese a kutatásnak, kiemelte, hogy a felfedezés révén jobban megismerhetik a galaxisokban zajló csillagképződési folyamatokat.
A galaxisok között rengeteg a magas hőfokra felhevült hidrogén, a csillagképződés akkor indul be, amikor a gáz hőmérséklete nulla fokra lehűl. Ám az univerzumban lévő gázoknak csupán 10 százalékából képződnek csillagok.

A magyarázat a galaxisok központjában lévő szupermasszív fekete lyukak energiájában rejlik, amely megakadályozza a csillagképződéshez szükséges gáz lehűlését. Ebben az esetben viszont a fekete lyuk szokatlanul "békésnek" tűnik, hiszen képtelen "temperálni" a gázokat. Az intenzív csillagképződés azonban csupán időleges, az "üzemanyag" a szakértők szerint legfeljebb százmillió évre elegendő.

"A galaxishalmaz sokkal intenzívebb röntgensugárzást bocsát ki, mint bármely korábban megfigyelt halmaz. Az adatok arra is utalnak, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és gyorsabban hűlnek le a gázok a központi régiójában, mint más halmazok esetében" - emeli ki közleményében a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ a Főnix "furcsaságait" taglalva.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Darabokra tört az amerikaiak által tesztelt hiperszonikus repülőgép

A kísérlet vezetői azt tervezték, hogy ötperces tesztrepülés tudnak majd végrehajtani a… Tovább olvasom