Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Kiállítás - Héraklésztől Nagy Sándorig

Ötszáz ókori arany, ezüst és bronztárgyat vonultat fel az oxfordi Ashmolean Museum Héraklésztől Nagy Sándorig című új időszaki kiállítása, a műtárgyak a közelmúltban kerültek elő királyi sírokból és az ősi Aigai palotájának feltárása során.

A Görögország északi részén található Aigai (Vergina) Makedónia első fővárosa, a magukat Héraklésztől eredeztető argoszi dinasztia székhelye volt. E dinasztia, amelynek két legismertebb tagja II. Philipposz (382-336) és fia, III. Alexandrosz, azaz világhódító Nagy Sándor (Kr.e. 356-323), a Kr.e. VII. századtól a Kr.e. IV. századig uralkodott. Harminc évvel ezelőttig, míg fel nem tárták II. Philipposz és unokája, IV. Alexandrosz végső nyughelyét, a világ viszonylag keveset tudott Aigairól. A folyamatos ásatásoknak köszönhetően egyre másra kerültek napvilágra a csodálatos antik műtárgyak - szemkápráztató arany ékszerek, ezüst étkészletek, szobrok, mozaikpadlók és épületmaradványok - olvasható az Ashmolean Múzeum honlapján (http://www.ashmolean.org) és a The Daily Telegraph online kiadásában (http://www.telegraph.co.uk).

Aigai igazi gazdagsága az elmúlt húsz évben mutatkozott meg, e tárgyak közül sokat az oxfordi kiállításon láthatja először a nagyközönség.

Az első teremben a királyi sírkamrákkal ismerkedhetnek a látogatók. Egy uralkodó túlvilági tulajdona a királyság hatalmát és gazdagságát volt hivatott demonstrálni. II. Philipposz modernizálta a hadviselést, tökéletesítette a falankszot, az ókori Görögország gyalogsági alapegységét. Ez olyan több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrendet jelölt, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége. A nyolcsoros mélységű klasszikus falanksz akár 1-1,5 km hosszú is lehetett. Az uralkodó temetése, amelynek "forgatókönyvét" fia, Nagy Sándor írta meg, rendkívüli esemény volt. Elhamvasztották, majd hamvait a sírkamrába helyezték a király hősiességét, hatalmat jelképező szimbólumokkal együtt. A sírkamrából került elő egy lélegzetelállítóan szép, színaranyból készült "tölgyfalevél-koszorú".

A tárlat második részét az uralkodóház asszonyainak szentelték a szervezők, bemutatva a korabeli divatot, s a misztikus kultuszokban betöltött szerepüket. Ugyancsak bemutatják a temetkezési tárgyakat - a Kharónnak szánt obulust és a kupákat, amely segítségével túlvilági útjuk során az elhunytak szomjukat olthatták. A teremben a sírkamrákból előkerült huszonhat életnagyságú, meglepően realisztikus szoborfejet is bemutatnak.

A látogatók végül megismerhetik II. Philipposz palotáját is, amely a Parthenont kivéve a klasszikus kori Görögország legnagyobb épülete volt, mérete megegyezett a Buckingham-palotáéval. Az ezüstnemű és a kerámiaedények segítségével a kiállítás szervezői bemutatják, hogy a lakomák központi szerepet játszottak az ókori Makedónia politikai és társasági életében.

Az augusztus 29-ig tartó tárlat révén az érdeklődők arról is meggyőződhetnek, hogy sok olyan építészeti megoldást, amelyet a rómaiak érdemének hittek, már az argoszi dinasztia idejében is alkalmazták.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tisztaság depresszióhoz vezet

A szinte teljesen piszok- és baktériummentes otthonok, valamint munkahelyek nem csupán az… Tovább olvasom