Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Hideg gáz szigeteit fedezték fel a Tejútrendszerben

Hideg gáz szigeteit, valamint mikrohullámú háttérsugárzás rejtélyes "ködfátylát" fedezték fel.
Hideg gáz szigeteit, valamint mikrohullámú háttérsugárzás rejtélyes "ködfátylát" fedezte fel az Európai Űrügynökség (ESA) Planck csillagászati műholdja, az új adatokról egy nemzetközi űrkutatási konferencián számolnak be Bolognában, A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást "kémlelő" Planck-űrteleszkóp "összeállította" a szén-monoxid "égboltbeli" eloszlásának első térképét.

A szén-monoxid fontos összetevője azoknak a hideg gázfelhőknek, amelyek "benépesítik" a Tejútrendszert és más galaxisokat. Ezek a felhők, amelyek nagyobbrészt hidrogénmolekulákból állnak, biztosítják a csillagképződéshez szükséges alapanyagot - olvasható az ESA honlapján. Mindazonáltal a hidrogénmolekulákat fénysugárzás híján nehéz észlelni. A szén-monoxid azonos feltételek mellett képződik, és annak ellenére, hogy mennyiségileg kevesebb van belőle, könnyebben bocsát ki elektromágneses sugárzást, ezért könnyebb észlelni.

"A Planck űrteleszkóp a szén-monoxid kiváló észlelőjének bizonyult, kimutatva molekuláit az egész égbolton" - hangsúlyozta Jonathan Aumont, a Párizsi Egyetem asztrofizikusa, a Planck-projekt résztvevője. A földi telepítésű rádióteleszkópokkal rendkívül időigényes a kozmikus szén-monoxid keresése, mivel az égboltnak csupán egy kis "szeletét" képesek vizsgálni, ahol már eddig is feltérképezték a szén-monoxid-molekulák létező felhőit.

"A Planck csillagászati műhold nagy előnye, hogy az egész égboltot képes pásztázni, így segítségével azokat a molekuláris gázfelhőket is felfedezhetjük, amelyek létezéséről fogalmunk sem volt" - magyarázta Jonathan Aumont. A Planck-űrteleszkóp a mikrohullámú háttérsugárzás rejtélyes "ködfátylát" is felfedezte, amely a Tejútrendszer centrumát öleli körbe, s amelyet szinkrotronsugárzásnak tartanak. Ez a fajta sugárzás akkor jön létre, amikor szupernóva-robbanás által csaknem a fény sebességére felgyorsított elektronok mágneses téren "rohannak" keresztül. A galaxis középpontjában felfedezett szinkrotronsugárzásnak azonban mások a paraméterei, mint a Tejútrendszer más helyein látható emissziónak. A jelenségre többféle elmélet is született, ám egyik sem nyert bizonyítást.

"A Planck-műhold megfigyelései arra utalnak, hogy érdekes folyamatok játszódnak le galaxisunkban" - hangsúlyozta Jan Tauber, az ESA kutatója. A 2009 májusában indított Planck csillagászati műhold mindenekelőtt a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését "kapta feladatául". Az egész világegyetemet betöltő elektromágneses sugárzás az ősrobbanás "visszhangja". A 13,7 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának. E sugárzás feltérképezésével a tudósok többet remélnek megtudni az ősrobbanásról és az univerzum korai időszakáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kezdődhet a mintavételezés a Vosztok-tóból

A Föld leghidegebb kontinensének leghidegebb pontján orosz kutatók egy évtizednyi fúrás után elérték… Tovább olvasom