Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

Galileo műholdrendszer: elhalasztották a startot

Rendellenességet észleltek az üzemanyag feltöltésekor, ezért csütörtök helyett pénteken lövik fel a Szojuzt.
Huszonnégy órával elhalasztották a Szojuz  orosz hordozórakéta indítását a Francia Guyana-i Kourouban lévő  űrközpontból - jelentette be csütörtökön az Európai Űrügynökség  (ESA).  

A Szojuznak közép-európai idő szerint fél egy után négy  perccel kellett volna felemelkednie az indítóállásból, orrkúpjában a  Galileo európai navigációs műholdrendszer két első elemével.  

Az indítást azért halasztották el, mert a rakéta üzemanyaggal  való feltöltésekor rendellenességet észleltek.


Korábban:
Csütörtökön a Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontból - első ízben az egykori Szovjetunió területén kívüli helyszínről - fellőnek egy Szojuz hordozórakétát, amely orrkúpjában a Galileo európai navigációs műholdrendszer első két elemét szállítja a világűrbe.

A kilövés október 20-án, csütörtökön, magyar idő szerint 12:34-kor történik.

Az eseményt élőben itt követhetik >>


Az MTVA-Sajtóadatbank háttéranyaga a Galileo-programról

Az 1990-es évek közepén indított Galileo-program az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös vállalkozása, amelynek célja, hogy létrehozza az első olyan világméretű műholdas helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek. A Galileo-program által létrehozott rendszer teljes mértékben független a már létrejött rendszerektől.

Az Európai Unió közlekedési miniszterei 1999. június 17-én a Luxemburgban megtartott konferenciájukon úgy határoztak, hogy megkezdik a Galileo elnevezésű európai műholdas navigációs rendszer előkészítésének munkálatait. Akkor úgy tervezték, hogy a rendszer kiépítése 2001-ben indul meg, és előreláthatólag 2008-ban zárul le, azaz akkor megkezdi üzemszerű működését. A Galileo létrehozásának költségeit a brüsszeli bizottság hárommilliárd euróra becsülte. Az Európai Unió kutatási miniszterei 2003. május 26-án hagyták jóvá az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer kifejlesztését. A rendszert 24 ezer kilométeres magasságban a Föld körül keringő 30 műhold alkotja majd, 27 műhold üzemi feladatokat lát el, míg három tartalékként szolgál.
Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnosból és a Galileóból. Az Egnos olyan regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra, és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét, míg a Galileo harminc műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége.

A jelenleg létező amerikai GPS és orosz GLONASS helymeghatározó rendszerekkel szemben a Galileo nem áll katonai ellenőrzés alatt, és ezért pontosabb helymeghatározást tesz majd lehetővé. A napjainkban Európa által is hasznosított, katonai célokat szolgáló GPS-rendszer katonai válságok esetén, így például az Öböl-háború idején, csak korlátozott mértékben áll rendelkezésére a polgári szektornak. A Galileo négyméteres pontossággal képes a helyzet-meghatározásra, azaz jóval pontosabb lesz az amerikai rendszernél (a jelenlegi GPS ugyanis a katonai felhasználás megnehezítésére szándékosan lerontja a közzétett adatokat.) A rendszer európai propagálói a kezdetektől fogva tartózkodtak attól, hogy a Galileót az amerikai GPS rendszer konkurenseként állítsák be. Hosszas tárgyalások folytak az Egyesült Államokkal a két rendszer kompatibilissé tételéről, amelyeket siker koronázott.

Üzembe helyezését követően a Galileo öt különböző feladatot lát majd el: a "nyilvános szolgáltatás" ingyenesen áll majd autók és mobiltelefonok navigációs szolgáltatásainak a rendelkezésére és négyméteres pontossággal lesz képes helymeghatározásra; a "kereskedelmi szolgáltatás" ennél pontosabb, akár centiméteres helymeghatározást nyújt térítés ellenében. Ezt szánják a rendszer fő bevételi forrásának. A három további szolgáltatást a légi- és vasúti közlekedésnek, valamint az államhatalmi és közszolgálati feladatok ellátására szánják, például rendőri, partvédelmi, valamint mentési feladatokra.

A műholdas navigációs rendszert a mindennapi élet rendkívül sok területén hasznosíthatják majd, például segítségével megelőzhető lesz, hogy közlekedési dugók alakuljanak ki, nyomon lehet követni az értékes szállítmányok útját szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. A szakértők azt várják, hogy mintegy 140 ezer új munkahely jön majd létre a Galileo széles körű, a forgalomirányításban, az autópályadíjak beszedésénél, a biztonságtechnikában történő felhasználása révén.

A projekt próbafázisát 2003-ban indították útjára az EU közlekedési miniszterei. Az elmúlt évtized közepére a nem túl jól előkészített és irányított program megtorpant, de elsősorban az Európai Parlament közbenjárására 2007-ben a Galileo-programot új irányba terelték, amely már kiigazította a finanszírozás, a felelősségvállalás és a szervezeti felépítés hibáit. Az új irány egyik fontos eleme, hogy a rendszer uniós finanszírozásból épül ki, és az üzemeltetésbe be lehet vonni a magánszektort. Az EU 3,4 milliárd eurót különített el erre a célra a hétéves (2007-13) uniós költségvetésből, de az Európai Bizottság becslése szerint további 1,9 milliárd euróra lehet szükség a terv kivitelezéséhez, ami egyébként csúszik, és valószínűleg legalább 2014-ig várni kell, mire a rendszer működőképes lehet.

Az első kísérleti műholdat 2005 decemberében állították Föld körüli pályára, a másodikat 2008 áprilisában, mindkettőt a kazahsztáni Bajkonurból orosz Szojuz-Fregat hordozórakétával. 2010 decemberében a Rómától 130 km-re keletre fekvő Fucinóban átadták a Galileo-rendszer egyik központját, a másik München mellett, a németországi Oberpfaffenhofenben lesz. A Galileo-műholdakat egy-egy európai országból - köztük Magyarországról - kiválasztott gyerekekről fogják elnevezni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Német műhold esik a fejünkre hétvégén - Fotó

A 2,5 tonnás teleszkópnak több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna akár 30 darabra eshet szét… Tovább olvasom