Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Felfedezték a világ legrégibb tábortüzének helyét

A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban feltárt leletek a 2000-ben kezdődött és azóta is folyó ásatások során kerültek elő, és felfedezőik úgy vélik, a legkorábbi, folyamatosan használt tábortűzre utalnak.
A világ legrégibb tábortűzének helyét fedezték fel izraeli régészek.

A 300 ezer éves tábortűz mellett a sült hús legrégebbi maradványai is előkerültek - írták a Tel-avivi Egyetem kutatói a Journal of Archaeological Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Ran Barkai, a munkálatok egyik vezetője elmondta: a barlangban már 400 ezer éve éltek emberek, akiket a régészek számára kincset érő hulladék űzött el a barlangból, amelyet később már csak szemétdombnak használtak.

Az ősi lakóhely évezredeken át háborítatlanul maradt fenn, miután a barlang legnagyobb része beomlott, a bejáratot pedig szinte eltorlaszolta az őskori limlom, szinte ugyanabban az állapotban, ahogy használói utoljára hagyták - mondta el a régész.

A barlanglakók hagyatékának hosszú évek óta folyó feltárása közepette a tábortűzhely szinte tökéletes formájában tárult a kutatók elé. Úgy néz ki, mintha előző na még használták volna: hamu maradványai borítják, körülötte több százezer kis égett csontdarab szerte az egész barlangban, ami arra utal, hogy rengeteg húst ettek az itt élők - mondta Barkai.

További kutatásra vár, hogy meghatározzák, a hominidák milyen faja élt a Keszem-barlangban. Abban biztosak a régészek, hogy a Homo erectus, vagyis a felegyenesedett ember után következhetett, de nem a neandervölgyiek közül került, és nem is volt mai ember (Homo sapiens).
Emberi maradványok közül egyelőre csak tizenegy fogat találtak, ezek pedig nem elegendőek arra, hogy meghatározzák, az emberelődök melyik csoportjához tartoztak a lakók - vélte Barkai.

A leletegyüttes jelentőségét nemcsak a legrégibb feltárt tábortűzhely, hanem a körülötte talált számtalan égett csont adja. A hús sütésének legősibb bizonyítékát találták meg, mert ugyan a tűzhely csak 300 ezer éves, korábban is gyújthattak a barlangban tüzet, ezt bizonyítják a talajt borító csontok - összegezet Barkai.

Őzek és szarvasok voltak a kedvenceik, de kisebb állatok húsát is pirították a barlangban a leletek tanúsága szerint. A kutatók úgy becsülték, 200 ezer éven át mindig lakott az üregben egy 20-25 fős törzs, mely a tüzet a helyiség elülső felének megvilágítására is használta, és gyülekezőhelyük is körülötte lehetett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az eddig ismert legöregebb csillagot fedezték fel ausztrál tudósok

Az eddig ismert legöregebb csillagot fedezte az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) csillagászai… Tovább olvasom